A szállodák forgalma rekordszinten, de a jövedelmezőség lassan nő

2016.09.23. 10:27

A pénzügyi válság vége óta a hazai szállodák forgalma jelentősen nőtt, ennek ellenére a legtöbb hotel nem képes a szükséges felújításokat elvégezni, és magasabb bérezéssel kompenzálni a növekvő munkaerőhiányt. Elsősorban azért, mert míg az adóterhek magasak, addig a szállodai szobaárak nemzetközi összehasonlításban nagyon alacsonyak.

A magyar szállodák kihasználtsága tavaly történelmi rekordot ért el 54 százalékkal. Ezen belül a budapesti szállodaszobák közel háromnegyedét (átlagosan több mint 69 százalékát) kihasználták, ami 12 százalékponttal több, mint 2000-ben volt. Ezek a számok európai összehasonlításban a legjobb 10 között vannak  – mondta Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) főtitkára.

A Gellért Szálló BudapestenForrás: Origo

Ugyanakkor a budapesti szállodák átlagos szobaárainál csak öt kelet-európai főváros (Pozsony, Varsó, Szófia, Vilnius és Riga) olcsóbb az STR szállodapiaci jelentésében vizsgált 31 európai főváros közül. Ha nemcsak a fővárosi, hanem az országos átlagárakat vesszük, akkor a magyarországi szállodáknál csak Bulgária, Litvánia, Lengyelország és Szlovákia szállodái olcsóbbak. Az ötcsillagos hotelek nettó szobaárai nem változtak 2000-hez képest, a négycsillagosoké átlagosan 11 százalékkal emelkedtek, míg a háromcsillagosoké 53 százalékkal nőttek.

A magyarországi szállodákban tavaly az első fél évben átlagosan bruttó 16 743 forintba (nettó 14 189 forintba) került egy szoba éjszakánként.

Ez idén az első fél évben 636 forinttal nőtt a KSH adatai szerint.

Átlagos nettó szobaárak változása

Magyarország továbbra is „olcsó desztinációnak” számít a külföldi turistáknak, mert a Malév csődje óta a fapados légitársaságok döntően korlátozott fizetőképességű vendégeket vonzottak Budapestre.

Szállodai szobaForrás: MTI/Komka Péter

Az alacsony áraknak az az előnyük, hogy sok külföldi turista érkezik az országba: a szállodákban a külföldivendég-éjszakák részaránya mintegy 10 százalékkal, 55 százalékra nőtt a belföldiekkel szemben az elmúlt 15 évben. Ám ebből a növekedésből kizárólag Budapest profitált. A vidéki szálláshelyeken tavaly is nagyjából annyi külföldi vendég volt, mint 15 évvel ezelőtt, annak ellenére, hogy eközben a vidéki szállodai szobakapacitás 40 százalékkal nőtt, számos fürdőfejlesztés történt, konferenciaközpontok épültek, és bővült az autópálya-hálózat.

A Hotel Atlantis HajdúszoboszlónForrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A fővárosban az alacsony fizetőképességű keresletnek megfelelő kínálat alakult ki. A turista-, az ifjúsági szállók, illetve a magánlakások kínálatában robbanásszerű a növekedés. 2010 óta ezekben a szállásokban

kiadó szobák, helyiségek száma több mint megnégyszereződött, a külföldivendég-éjszakák száma a kilencszeresére emelkedett.

A KSH adatai szerint a fővárosban 2015-ben 4047 lakásnak volt rövid távú kiadásra vonatkozó engedélye, az Airbnb-n pedig több mint ötezer, a Bookingon nagyjából kétezer lakást hirdettek bérbeadásra. Miközben a turista- és az ifjúsági szállók, illetve a magánlakások kínálata ugrásszerűen nőtt, 2010-15 között Budapesten a szállodai szobák száma csak 5 százalékkal lett több.

Üzleti célú magánszállások forgalma Budapesten (KSH)
   szobák száma külföldi vendégéjszakák száma
2010 2123 131 587
2011 2541 144 983
2012 3409 279 908
2013 3476 395 146
2014 5377 743 457
2015 8848 1 106 099

2000 óta a szállodai szobák száma országosan mintegy 40 százalékkal lett több, vidéken főleg állami és európai uniós támogatással, a fővárosban magánbefektetések révén. Az új hotelek nagyobb része négycsillagos, így míg az átlagos csillagszám 2000-ben még 2,95, 2012-ben már 3,6 csillag volt, és azóta ez tovább emelkedett – írja a szállodapiac 2016-os helyzetértékelésében az MSZÉSZ. 

A magasabb kategóriájú szállodák részarányának növekedése miatt is tekinthetők alacsonynak a szobaárak.

Olcsóság helyett úgy is fogalmazhatunk, hogy a hazai szállodák ár-érték aránya elég jó.

Például a Bank Austria júliusi kimutatása azt állapította meg, hogy Magyarországon az osztrák állampolgárok 100 euróért átlagosan 172 eurós értékű szolgáltatást kapnak, és ennél jobb ajánlat nincs Európában.

Tovább árnyalja viszont a képet, hogy 2008-ban még a szállodákban regisztrált külföldi vendégek közül minden hatodik (16 százalék) üzleti céllal érkezett, tavaly már csak minden 17. (5,6 százalék). Miközben csökkent a nagyobb fizetőképességű üzleti utazók száma, nőtt a kisebb költőképességű, szabadidős turistáké.

Szállodai szoba HajdúszoboszlónForrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A négycsillagos szállodák (+13,9 százalék) és a közösségi szálláshelyek (+12,7) után a gyógyszállók forgalma (+10,3) nőtt leginkább tavaly, ez utóbbiak foglaltsága volt a legnagyobb. A főváros után a külföldi vendégek legkedveltebb célpontjai továbbra is a fürdővárosok, elsősorban Hévíz és Bükfürdő, a belföldi turisták viszont leginkább Hajdúszoboszlót, Zalakarost és Gyulát keresik fel.

Többet nyaralunk már idehaza

Míg a Magyarországra látogató külföldi vendégek kétharmada budapesti, egyharmada vidéki szállodákban száll meg, addig tíz belföldi vendégből kilenc vidéki hoteleket keres. Így a vidéki szállodák életben maradásához elengedhetetlen a belföldi turizmus növekedése.

A Rogner Hotel & Spa Lotus Therme szállodakomplexum szabadtéri fürdője Hévízen.Forrás: MTI/Manek Attila

2000–2015 között a belföldi vendégéjszakák száma több mint kétszeresére (229 százalék) nőtt a vidéki szállodákban, miközben a külföldieké 15 év alatt szinte nem változott. A növekedésben fontos szerepet játszik a Szép kártya: nagyjából minden ötödik magyar szállodavendég pihenőkártyával fizet, és ez országos adat, tehát ha csak a vidéki szállodákat vesszük, ott még több belföldi vendég használja a Szép kártyát.

Jelentős átalakulás figyelhető meg abban is, hogy mely országokból érkeznek a vendégek a magyar szállodákba.

15 év alatt a német vendégéjszakák száma a felére csökkent, bár még mindig ők jöttek a legtöbben tavaly, majdnem másfél millióan.

A legdrasztikusabban, közel 70 százalékkal a Balatonnál csökkent a Németországból érkezők száma, de a régió az osztrákok és a svájciak körében is veszített vonzerejéből. A német nyelvterületről érkező vendégek helyét a csehek, a szlovákok és az oroszok vették át. A cseh és a szlovák vendégek száma a hétszeresére, az orosz és az ukrán vendégeké több mint a hatszorosára nőtt 2015-ben 2000-hez képest.

Ugyanannyi külföldi érkezett tavaly is a Balatonhoz, mint az ezredfordulón.Forrás: MTI/H. Szabó Sándor
A „magyar tenger” továbbra is a magyarokból él

A Balaton külföldi vendégeinek körében tehát jelentős átrendeződés volt, azonban a balatoni szállodák külföldi vendégforgalma nem nőtt a 15 év alatt: a „magyar tenger" továbbra is a belföldi turizmustól függ. A próbálkozások ellenére a Balaton még mindig nagyon szezonális. Két nyári hónapban – júliusban, augusztusban – keletkezik a szállodák éves árbevételének mintegy 40–50 százaléka. Ugyanakkor egy egész évben nyitva tartó hotel beruházása nagyjából ugyanannyiba kerül, mint egy megyeszékhelyen vagy a fővárosban. Ráadásul a Balaton nem tud versenyezni a pénzesebb külföldi vendégkör megnyerésében a tengeri üdülőhelyekkel, például Horvátországgal, Görögországgal vagy – ha éppen nincs terrorveszély – Tunéziával és Egyiptommal.

A szomszédos országokból – elsősorban Csehországból, Szlovákiából, Romániából és Lengyelországból – érkező vendégek jellemzően inkább a vidéki hoteleket keresik fel:

nyáron főleg a balatoni régiót, egyébként pedig a gyógyfürdőket.

A budapesti szállodákban viszont inkább a britek lettek többen: tavaly háromszor annyian szálltak meg a fővárosban, mint 15 évvel ezelőtt. Őket jellemzően a buliturizmus vonzza, a fesztiválok, a koncertek és a romkocsmák Budapestje, ahol a szigetországhoz képest körülbelül harmadáron tudnak enni és alkoholt venni. A lengyelek és az oroszok is közel háromszor annyian jönnek Budapestre, mint az ezredfordulón.

Elsősorban a jobb kihasználtság és a magasabb szobaárak miatt a szállodákban

egy szobára tavaly átlagosan 70 százalékkal nagyobb bevétel esett, mint 15 évvel ezelőtt.

2000 óta viszont nagyjából 93 százalékot romlott, inflálódott a pénz értéke Magyarországon. Ráadásul a szállodai szobakiadás és a vendéglátás áfakulcsa is nőtt időközben: előbbi 12-ről 18, utóbbi 27 százalékra. (A szobakiadás adója volt 20 százalék is, 2009 közepén került a kedvezményesebb 18 százalékos sávba.)

A Hotel Nemzeti Budapest szállodaForrás: MTI/Kallos Bea

Ezért a szállodások már évek óta lobbiznak áfacsökkentésért. Ez jövőre részben meg is valósul, hiszen a vendéglátás áfáját a kormány 18 százalékosra csökkenti, majd 2018-ban 5 százalékosra, amihez még egy 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulás tartozik.

A kereskedelmi szálláshelyek bevételeinek megoszlása (2015)

Ez a szállodák jövedelmezősége szempontjából kedvező. A szállodák árbevételének azonban jóval több, mint fele szobaárbevétel, vagyis igazából az segítene, ha a szobakiadás jelenlegi 18 százalékos áfakulcsa csökkenne – mondta Kovács István. A szállodaszövetség főtitkára megjegyezte: 2014-ben a Századvég Gazdaságkutató Zrt. már kidolgozott egy javaslatot. Eszerint a szobakiadás áfakulcsát 6 százalékosra lehetne csökkenteni, és a forgalom szerint további 5 százalékos illetéket fizetnének a szállodák a költségvetésbe, amit a nemzetközi reklámra kellene költeni.