A Niveus Consulting Group most először rendezett nagyszabású adókonferenciát ügyfeleinek. A félnapos eseményen az évközi adóváltozásokról, a behajtási költségátalányról és a vezető tisztségviselők felelősségéről is szó volt. Az esemény közel félszáz résztvevője a NAV Transzferár Főosztályának vezetője előadásában a transzferárazás adóhatósági ellenőrzéséről is számos érdekességet tudhatott meg.

A cég ügyfelei körében meghirdetett eseményen Girászin Jánosnak, a Niveus Consulting Group transzferár üzletágvezetőjének rövid bevezetője után a cégcsoport multinacionális környezetben több, mint 15 éves, komoly szakértelemre szert tevő vezető szakértői, Bagdi Lajos, az adótanácsadási üzletág vezetője és Antretter Erzsébet az üzletág szenior menedzsere hangsúlyozták, hogy az adózási szabályok változásának folyamatos nyomon követése és implementálása jelentős terhet ró a vállalkozásokra. A szakértők az aktuális adótörvény változásokat és az azok megfelelő lekövetésére alkalmazható megoldási javaslatokat ismertették.

Adózói minősítés

Az adóhatóság 2016. januárjától negyedévente minősíti az adózókat a saját adatbázisában szereplő, illetve a cégbíróságtól érkező adatok alapján. Akik az adózás rendjéről szóló törvényben részletezett feltételrendszernek megfelelnek, megbízható vagy kockázatos adózói kategóriába kerülnek. A normál adózókhoz képest a megbízható minősítés bizonyos előnyökkel jár, mondta Antretter Erzsébet a Niveus Consulting Group szenior menedzsere. A kockázatos adózói minősítés pedig hátrányokkal jár a cégek számára.

Az adóhatóság 2016. januárjától negyedévente minősíti az adózókatForrás:Rawpixelimages | Dreamstime.com

A minősítés az áfa-visszaigénylő pozícióban lévő cégeknél különösen fontos lehet, emelte ki a szakértő, hiszen akik kockázatos adózónak minősülnek, azoknál a visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalási határideje 75 nap. Számukra a 45, illetve 30 napos kiutalás feltételeinek teljesítése estén sem utalja előbb az áfát az adóhatóság. A megbízható adózók azonban 2017-ben 45, majd 2018-ban már 30 napon belül visszakaphatják a visszaigényelt áfát, mondta Antretter Erzsébet.

Szintén elhangzott, hogy az első két negyedévi minősítések alapján az adózók 34 százaléka megbízható kategóriába, 66 százaléka pedig a normál kategóriába került.

Hatszoros ugrás

Az első negyedéves adatok szerint a megbízható cégek száma 190 ezer volt, a kockázatos cégeké 70, a normál kategóriába pedig 370 ezer cég került. A második negyedéves adatok nagyon hasonlóan alakultak, mint az első negyedévesek, viszont a kockázatos cégek száma hatszorosára nőtt, összesen 420 cég neve mellett villog a kockázatos jelző, ami viszont még így is elhanyagolható mértékű a vállalkozások számához képest.

A második negyedévben 420 kockázatos adózót azonosított az adóhatóság, ami nem azt jelenti, hogy ennyire jó az adózói morál Magyarországon, hanem főleg annak köszönhető, hogy a kockázatos minősítés feltételeinek teljesülését csak 2016 januárjától vizsgálja a NAV. A harmadik negyedévben a szakértő szerint vélhetően több kockázatos adózó lesz a rendszerben.

A harmadik negyedéves minősítéseket szeptember 30-ai adatok alapján 2016. október végéig hozza majd nyilvánosságra a NAV. A harmadik negyedévben azonban már nem teljesen azonos feltételrendszer alapján történik a minősítés - tette hozzá Antretter Erzsébet. Az adó-különbözetre vonatkozó feltétel teljesítésének vizsgálatakor az adózó terhére megállapított adókülönbözetből le kell vonni majd az adózó javára megállapított különbözeteket, tehát a nettó adó különbözetet hasonlítja össze az adóhatóság az adóteljesítmény 3%-val. A kockázatos adózói minősítés pedig további 3 feltétellel bővült, amelyek teljesítésülésekor az adózók a harmadik negyedévben már kockázatosnak minősülhetnek.

Új ellenőrzés típus

Antretter Erzsébet beszélt még arról, hogy egy új ellenőrzés típus került bevezetésre 2016. július 1-től, a feltételes adó megállapítások tényállás megvalósulására vonatkozó ellenőrzés. Ennek kapcsán a szakértő elmondta, hogy a feltételes adó megállapítás lényege, hogy az adózó kérelmére az adópolitikáért felelős miniszter egy jövőbeli, vagy bizonyos esetekben jövőbelinek nem minősülő ügylet tényállása alapján a kérelemben feltett kérdések vonatkozásában megállapítja az adókötelezettséget vagy annak hiányát. Ennek a megállapításnak nagy előnye, hogy kötő erejű az adóhatóságra nézve" – tette hozzá Antretter Erzsébet.

A feltételes adó-megállapítás egy jó lehetőség az adózóknak az adókockázatuk minimalizálására. Igaz, hogy a kérelemnek díja van, viszont, mielőtt valaki olyan ügyletbe kezd, amelynek az adókezelése nem egyértelmű vagy az ügylet értéke jelentős, mindenképpen érdemes ezt a lehetőséget megfontolni – mondta az adószakértő.

Számlázó programok online bekötése az adóhatósághoz

A kötelező adatexport funkciós kötelezettség után egy újabb – vélhetően ismét a számlázó szoftverek jelentős fejlesztését igénylő - elvárás kerül bevezetésre 2017. július 1-től. A jelenlegi tervek szerint az adózóknak elektronikus adatszolgáltatási kötelezettsége lesz a 100 ezer forintot meghaladó áfa-tartalmú, számlázó programmal kiállított számlákról az adóhatóság felé.

A szakértő szerint az új elvárás hosszú távon előnyökkel járhat az adózóknak, például csökkentheti az adatszolgáltatási és adminisztrációs kötelezettségüket. A rendelkezés vélhetően a gazdaság fehérítését is szolgálni fogja majd – mondta a szakértő.

Antretter Erzsébet szerint viszont számos kérdést is felvet ez a téma, például, hogy a számlázó programok miatti szoftverfejlesztés milyen költségeket jelent majd a cégek számára. Remélhetőleg lesz egy tesztidőszak, mondta a szakértő, amely alatt a kezdeti problémákat kezelni lehet. Szintén megemlítette, hogy nagyon fontos a megfelelő adatbiztonság biztosítása, az adatszivárgás megakadályozása.

Nem kell azonnal fizetni

A konferencián szó volt arról is, hogy ha vállalkozások egymás közötti ügyleteiben fizetési késedelembe esnek, akkor az új Ptk. szerint a késedelembe esett cégnek 40 eurónyi összeget kell fizetnie a jogosultnak. De ez értelmezési problémákra adott okot a gyakorlatban, ezért a jogalkotó úgy döntött, hogy a behajtási költségátalányt kiemeli a Ptk.-nak a szövegezéséből és új törvénybe foglalták – mondta Dr. Légrádi Gergely, az Oppenheim ügyvédi iroda partnere.

Az ügyvéd szerint a korábbi jogszabály sután fogalmazott akkor, amikor azt a szót használta, hogy a kötelezett ezt a 40 eurós összeget „köteles megfizetni" a jogosultnak. Felvetődött a kérdés, hogy van-e mód kimentésre. Tudja-e a cég azt mondani, hogy azért nem fizettem meg az adott összeget, mert nem kaptam meg a számlát időben. Mi ez az jogintézmény? Kártérítés, kötbér? – tette fel a kérdést az ügyvéd.

A behajtási költségátalányt kiemelték a Ptk.-ból  és új törvénybe foglaltákForrás: PhotoAlto/Frédéric Cirou / Altopress/Frédéric Cirou

A jogalkalmazókat a korábbi szabály miatt az is zavarta, hogy ötéves elévülési időt tartalmazott. A jogalkotók azt írták az új jogszabály megalkotásáról szóló indoklásban, „indokolt a Ptk.-t megkímélni, annak rendszerébe nehezen illeszthető behajtási költségátalány intézményétől és ezen intézményt érintő rendelkezéseket, külön törvényben megfogalmazni."

Ezért alkottak egy új jogszabályt, amit azt tartalmazza, hogy nem minden ügylet esetében kell a fizetési késedelem esetén megfizetni a 40 eurós összeget, hanem csak a kereskedelmi ügyleteknél és mostantól nem a kötelezett köteles megfizetni, hanem a jogosult kérheti azt – hívta fel a figyelmet Dr. Légrádi Gergely.

Az ügyvéd szerint a cégeknek érdemes óvatosan alkalmazni a behajtási költségátalányt és nem kell azonnal megfizetni, ha ilyet kapnak, mert közel sem biztos, hogy megfelelően szabták ki a cégre.

Transzferár ellenőrzési tapasztalatok

A Niveus Consulting Group adóvezetője, Bagdi Lajos rövid témaismertetése után a konferencián előadást tartott Fotiadi Ágnes a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Transzferár Főosztályának főosztályvezetője is, aki elmondta, hogy a transzferár az a terület, ahol az adóhatóság a legkockázatosabb ügyleteket ellenőrzi, hiszen itt nagyon nagy összegekről van szó. A konferencián szó volt a transzferárazás adóhatósági ellenőrzéséről és nemzetközi tendenciákról is. A Niveus Consulting Group transzferár üzletágának vezetője, Girászin János kérdésére Fotiadi Ágnes elmondta, hogy természetesen a nemzetközi törekvések tükrében várható a magyar dokumentációs szabályrendszer változása is, de ennek időzítését és a tartalmát pontosan még nem lehet látni.

A hazai transzferárazási piac vezető szolgáltatója, a Niveus Consulting Group szerint ez a kérdéskör továbbra is kiemelt hangsúlyt fog kapni, különösen azon nemzetközi törekvések tükrében, hogy a felhasznált erőforrások, az elvégzett funkciók és a viselt kockázatok ténylegesen tükrözzék a profitelvárásokat és csupán adózási megfontolásokból ne „telepítsenek" adóalapot olyan országokba, ahol nem, vagy alacsony adókulccsal lehet adózni.