A rabok többsége dolgozik

2016.09.26. 11:57

A kormány piacot teremtett a rabmunka termékeinek –mondta Csóti András, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetője egy konferencián. Az elítéltek foglalkoztatási rátája 87 százalék.

Az altábornagy felidézte: 2010-ben azzal szembesült a büntetés-végrehajtás, hogy az intézetekben olyan rabok vannak, akik nemcsak maguk nem vettek részt a munka világában, de a környezetük, felmenőik esetében sem találkoztak ezzel.

Nyolcezer elítélt dolgozik rendszeresen

Akkor a foglalkoztatási mutató 55-60 százalék körüli volt, ezzel párhuzamba állítva rámutatott: a múlt héten tizenegy ország részvételével Magyarországon ülésezett a Büntetés-végrehajtási Szervezetek Közép-európai Kerekasztala, a tagok pedig arról számoltak be, hogy náluk 35 és 62 százalék között mozog a foglalkoztatás.

Büntetés-végrehajtási dolgozók építik az ideiglenes biztonsági határzáratForrás: MTI/Ujvári Sándor

Csóti András kiemelte: foglalkoztatás alatt a nagyüzemi foglalkoztatás, valamint az oktatásban és képzésben való részvétel értendő. Az elmúlt öt évben mintegy ezerötszázzal nőtt a gazdasági társaságoknál dolgozó fogvatartottak száma, így tavaly már több mint nyolcezer elítélt végzett rendszeres munkát, a teljes foglalkoztatási ráta pedig elérte a 87 százalékot.

A 2015-től hatályos új büntetés-végrehajtási kódex a reintegrációt helyezte központba. Csóti András szerint nem lehet sikeresen felnőtt embereket visszailleszteni egy munkaalapú társadalomba úgy, ha a munka világával semmilyen kapcsolatuk nincs.

A büntetés-végrehajtás teljes önellátásra törekszik

A kormány 2010-ben kezdte meg a fogvatartotti foglalkoztatás helyzetének vizsgálatát. Megállapították, hogy 2010 előtt folyamatosan csökkent a dolgozó elítéltek száma, ezzel párhuzamosan csökkent a tartási költségekhez való hozzájárulás összege is. A tendencia megfordítása érdekében a kormány új feladatot határozott meg a büntetés-végrehajtás számára: a Központi Ellátó Szerv (KESZ) létrehozását.

A fogvatartottak 87 százaléka dolgozikForrás: MTI/Cseke Csilla

A központi ellátás rendszere a fogvatartotti foglalkoztatás növelését, a büntetés-végrehajtás teljes önellátásának megteremtését és fejlesztését, valamint a költségvetési források hatékonyabb felhasználását szolgálja.

A központi ellátásból befolyó bruttó nyereség

2015-ben meghaladta a 11 milliárd forintot, ami az előző évhez képest több mint 40 százalékos növekedést jelent.

A büntetés-végrehajtási szervezet a fogvatartotti foglalkoztatás 10 százalékos növelését tűzte ki stratégiai célul 2016-ra, amit külső vállalkozókkal és cégekkel együttműködve, külső helyszíneken létrehozott új munkahelyek kialakításával, továbbá a munkáltatás bővítésével és a költségvetési munkáltatás növelésével kíván teljesíteni.

A Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet fogvatartottai rakodnakForrás: MTI/Máthé Zoltán

Az elmúlt öt évben a Központi Ellátó Szerv segítségével mintegy egymillió kilogramm elektronikai hulladékot semmisítettek meg és hétmillió kilogramm papírhulladékot hasznosítottak újra. Munka- és egyenruhából csaknem 1,2 milliót készítettek a rabok,továbbá mintegy 350 ezer pár lábbelit és 313 ezer pár munkavédelmi kesztyűt.

Több mint 15,6 millió textilt mostak ki a fogvatartottak, emellett 354 millió A4-es lapnak megfelelő nyomdai papírt, 98 ezer irodabútort és 212 ezer bútorlapot is előállítottak.