Meddig tart a kegyelmi állapot a piacokon?

2016.09.30. 16:20

Az államadósság csökkentése, de legalább növekedésének a megállítása hitelesítheti a gazdaságpolitika megítélését, véli Csaba László akadémikus, aki az Origónak nyilatkozva azt mondta: a jelenlegi kedvező kamatkörnyezetben kimehetünk a piacra a magyar devizakötvényekkel.

A várva várt felminősítést végre megkaptuk, a magyar gazdasági viszonyok nemzetközi megítélése mégis vegyes. A World Economic Forum versenyképességi listáján hat helyet estünk vissza, az unió 28 államából a 25. helyen állunk. A „Magyarország jobban teljesít” hurráoptimizmusa és az ellenzék vég nélküli kritikája között hol az arany középút?

Rég esedékes volt az ország felminősítése, a Standard & Poor's lépése már egy fél évvel ezelőtti állapotot tükröz. A magyar gazdaság mutatói 2013 óta stabilan javulnak, ráadásul kifejezetten azok az indexek erősödtek, amelyek a befektetők szempontjából a legfontosabbak. 

Csaba László akadémikusFotó: Mudra László - Origo

A felminősítés késésének oka politikai és kommunikációs természetű. A médiában ugyanis komoly kommunikációs hiány tapasztalható a kormány politikai stratégiáját illetően, és sajnos ma már szinte nincs olyan nyugati sajtóorgánum, amely Magyarország iránt pozitív beállítottságú lenne. Pedig korábban például a Le Figaro, a Die Welt vagy a The Wall Street Journal is Magyarország pártján állt, sőt egy időben még a Financial Times is ebbe a csoportba tartozott. 

Mi lehet az elfordulás oka? 

A reálgazdaság teljesítménye valóban javul, a megítélésünk azonban nem. Ennek oka, hogy az olvasók egyszerre láthatják a magyar gazdasági mutatók javulását, másrészt a politikai hírekben negatív eseményekről értesülnek, és ezt a kettőt nehéz szétválasztani. 

Orbán Viktor az államadósság csökkentésének gyorsítását kérte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől a felminősítés után. Van ennek reális alapja? 

A piac már beárazta a felminősítést, a kamatszinteket a Standard & Poor's lépése tehát érdemben már nem befolyásolja. Az állampapírok kamatfelárai elérték a jelenlegi helyzetben a lehetséges legalacsonyabb szinteket, további érdemi csökkenés nem várható. Ez érzékelhető volt Barcza György nyilatkozatából is: az Államadósság Kezelő Központ vezetője a tőle szokásos óvatossággal továbbra is a korábban tervbe vett 74 százalék körüli adósságrátát tart elérhetőnek év végére. 

A kamatszintek mélyponton vannak, sokkal alacsonyabb szinten, mint korábban. 

Éppen ezért reálisnak tartja, hogy a jelenlegi gazdasági növekedési szintet tartva az államadósság 2020-ra elérheti a bűvös 60 százalékot a GDP-hez viszonyítva? 

Ha nem csúszunk ki az adósságcsökkentés jelenlegi üteméből, és fenntartható ez a GDP-bővülés, akkor kedvező külső körülmények esetén elképzelhető. 

Fotó: Mudra László - Origo

Figyelembe kell venni ugyanakkor, hogy az uniós pénzek lassú beérkezése azt jelenti, hogy olyan pénzeket oszt el a kormány, ami még nem is áll rendelkezésre, ami gyakorlatilag adósságnövekedést jelent. A reális cél most tehát az adósság emelkedésének megállítása lehet. 

Ez az átmeneti kegyelmi állapot alkalmas lehet a magyar devizakötvények kibocsátására is?

Igen, feltétlenül. Ki kell használni azt az időszakot, amíg még tart az alacsony kamatkörnyezet, fut az Európai Központi Bank (EKB) kötvényvásárlási programja, és az amerikai Fed nem emelt még alapkamatot.

Az amerikai kamatemelést decemberre vagy jövő év elejére prognosztizálják. Milyen hatással lehet a szigorítás a forintra és a magyar állampapírok piacára?

Ha a Fed lép, akkor az hatással van az összes feltörekvő piacra, és ezt a Magyar Nemzeti Banknak is tudomásul kell vennie. Amennyiben szigorítás lesz a Fed vagy az EKB részéről, akkor általában elindul az úgynevezett minőségbe menekülés („flight to quality”) hatás, vagyis a tőke a feltörekvő piacokról a biztosabb, és immár nagyobb hozamú állampapírok felé terelődik, és ez a tőkeelszívás a mi térségünket is érinti.

Meddig tarthat a jelenlegi pozitív globális monetáris környezet?

A Fed az eddigi saját nyilatkozataihoz képest is késésben van a kamatemeléssel. Korábban ugyanis Janet Yellen elnök asszony ahhoz kötötte a szigorítást, hogy a munkanélküliség szintje elérje az öt százalékot. Ez már megtörtént, mégsem nyúltak a kamatlábakhoz. 

A másik probléma, hogy jelenleg tíz dollárból négyet hitelből fedez az amerikai kormány. De leginkább az elnökválasztás közelsége miatt nem lépett a Fed. 
Ami az euróövezetet illeti: az EKB-nak is át kell állnia egy szigorúbb monetáris politikára, ebben a német pénzügyi vezetésnek igaza van. Az EKB egyébként veszélyes hazárdjátékot játszik, és gyakorlatilag szembemegy a saját alaptörvényével. 

A nulla százalékhoz közeli kamatlábak azonban újabb buborékokat fújhatnak az ingatlanpiacon és a tőzsdéken. 

Igen, a Wall Street részéről óriási nyomás nehezedik a Fedre, hogy minél később szigorítsanak.  Amíg ugyanis alacsony a kamatláb, addig a lakosság kevésbé tartja betétekben a pénzét, inkább elkölti vagy befekteti, például részvényekbe. Éppen ezért szárnyalnak a tőzsdék. 

Fotó: Mudra László - Origo

Mivel a Fed gyakorlatilag a korábbi közleményeivel megy szemben a kamattartással, félő, hogy a következő lépésnél már nem lesz elegendő a minimális mértékű kamatemelés. Ahhoz, hogy a piacok érdemben reagáljanak, lehet, hogy nagyobb mértékű emelésre vagy egy kamatemelési ciklus bejelentésére lesz szükség. 

Egy ilyen helyzetben az olyan feltörekvő piacok, mint Magyarország is, védekezésre kényszerülnek. Milyen lépésekre lenne szükség? 

Tekintve, hogy 2018-ban és 2019-ben is választások lesznek, 

az államadósság GDP-hez mért arányának csökkentése, vagy legalább az adósságnövekedés elkerülése hitelesítheti az ország stabil megítélését. Olyan konkrét kommunikációt kell kidolgozni az adósság csökkentésére, amely világossá teszi, hogy ez a gazdaságpolitikai cél szétválasztandó a politikai céloktól. Annak ellenére, hogy a jelenlegi helyzetet alapul véve lényegében lefutottnak tekintetjük a 2018-as választásokat. A migránskérdés tematizálása a kormánypártoknak kedvez. 

Az uniós pénzek lehívása lassan halad. Márpedig a gazdasági növekedés jelentős része innen származik. Milyen erős az összefüggés a kettő között: az EU-s források nélkül tényeg nem lenne itthon növekedés? 

Itt a befektetések megtérülése a döntő kérdés. Egyrészt a közhatalom feladata olyan beruházásokat is elvégezni, mint például a közterek felújítása, amelyek szükségesek, azonban gazdaságilag nem térülnek meg. Másrészt a 2014–2020-as tervben 60 százalékot szánnak közvetlenül a gazdaság fejlesztésére. Az unió híve vagyok, de bizonytalan, hogy ezek a beruházások mennyi gazdasági növekedési többletet hoznak, másrészt rengeteg a pályázókra rótt feltétel. Az EU számvevőszéke már korábban megállapította, hogy a felzárkózási forrásokból minden második eurót rosszul költenek el, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy a fennmaradó résznél milyen a megtérülés aránya. 

Az idei gazdasági növekedés esélyeit hogyan látja?

A háromszázalékos bővülést és a gyorsuló növekedést tartalmazó előrejelzéseket túlzottan optimistának tartom. Az euróövezetben és az USA-ban is kamatemelésekkel kell számolni, ami növelheti a mi kamatkiadásainkat is, de ennél fontosabb, hogy nem látni a gazdaságban az önmagukat erősítő folyamatokat. Lassuló növekedéssel lehet számolni, és tudomásul kell venni, hogy építkezni és közterheket csökkenteni egyszerre nem lehet. 

A gazdasági adatok jobban festenek, mint említette. A közbizalom terén hogyan állunk? 

Minden felmérés – évek óta – a közbizalom leépülését mutatja. Ez részint világtrend – a Trump-jelenség és a brexit is erről szól. De másfelől 

a szabályozás gyakori változása, a rögtönzésekre épülő, sokszor érzelmileg túlfűtött politikai stílus, a jog- és közbiztonság sokak által jelzett hiánya együttesen a közbizalom lanyhulásához vezettek.  Megítélésem szerint épp itt van az a tartalék, ahol – nagy áldozatok és ráfordítás nélkül is – javítani lehet a megtakarítás, a beruházás és a vállalkozás feltételein.