Komárom-Esztergom megyében a leggyakoribbak a munkabalesetek

2016.10.05. 13:55

A gazdaság fellendülése miatt ismét több a munkahelyi baleset, ráadásul becslések szerint legalább annyit be sem jelentenek, mint amennyit igen. A legnagyobb kockázatnak a Komárom-Esztergom megyében dolgozó 35-44 éves építőipari alkalmazottak vannak kitéve.

Több mint egynegyedével többen sérültek meg munkavégzés közben 2016 első félévében, mint az előző év hasonló időszakában. Tavaly 8057 munkabaleset történt hat hónap alatt, idén 10 276-ra emelkedett ez a szám – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztályának jelentéséből.

A növekedés nem meglepő, folytatódik a korábbi évek tendenciája. 2011-től 2013-ig 17 ezer körül alakult az éves balesetszám, ez tavaly 21 ezerre nőtt. A helyzet romlásában minden bizonnyal közrejátszik a válság után magára találó gazdaság is, de akkor sem javul a kép, ha a foglalkoztatottak számát is figyelembe vesszük: 2012-ben és 2013-ban kevesebb mint 4,5 baleset jutott ezer foglalkoztatottra, tavaly viszont 5 fölé emelkedett ez a mutató.

Ahol spórolnak, ott a biztonságra sem figyelnek

„Fellendült az építőipar, beindultak a stadionépítések és más közberuházások” – nevezte meg a több munkabaleset egyik okát Mandrik István munkabiztonsági szakértő, az Országos Munkavédelmi Bizottság munkáltatói oldalának ügyvivője. Mint mondta, az építőiparra jellemző alvállalkozói rendszer a feketemunka melegágya, ahol pedig feketén dolgoznak, ott a zéróhoz közelít a munkabiztonság”. Az így dolgozónak nincs munkaszerződése, hiányzik a pénzügyi biztonság, nem kap munkavédelmi képzést, nem látja üzemorvos, és sokszor hiányzik vagy nem megfelelő a munkavédelmi felszerelés. Ahogy a szakértő fogalmazott, ha a vállalkozó olcsón elvállal egy megbízást, és a spórolás jegyében feketén alkalmaz embereket, valószínűleg a munkavédelemre sem fordít pénzt és figyelmet.

Az építőipar fellendülése is közrejátszik a romló adatokban (képünk illusztráció)Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Mandrik István szerint a balesetek száma azért is növekszik, mert kevés az ellenőr és az ellenőrzés, 2008 és 2015 között csaknem a felére esett az ellenőrzések száma. Van olyan megye, ahol csak néhány felügyelő dolgozik, és emiatt a cégek is kevésbé tartják be a szabályokat. A szakértő hozzátette, nemcsak azokat kellene ellenőrizni, akiket „lát a hatóság”, hanem azokat is, akik hivatalosan nem jelennek meg a munkaerőpiacon.

Emellett hasznosnak tartaná, ha létrejönne egy munkáltatói biztosítási rendszer, és a cégek befizetéseiből kapnának pénzt a dolgozók egy esetleges baleset után. Akár a bonus-malus rendszer bevezetését is elképzelhetőnek tarja, vagyis amelyik vállalatnál több a baleset, az fizessen többet a kasszába.

Céges felelősségbiztosítás kellene

Kötelező munkáltatói felelősségbiztosítást vezetne be a munkabalesetekre szakosodott Ikanov Gábor ügyvéd is, ugyanis a munkáltatókat objektív kártérítési felelősség terheli egy baleset esetén. Mint mondta, egy esetleges szerencsétlenség nemcsak az adott dolgozót, hanem a családot, a céget és az ellátó rendszert is érinti.

Biztosítás nélkül egy 10-15 milliós kártérítés egy kisebb cégnek akár a létét is veszélyeztetheti, és ha csődbe megy a vállalkozás, másik nyolc-tíz munkahely is megszűnik. Az ügyvéd szerint tetemes költséget jelent az adófizetők pénzéből fenntartott egészségügyi, illetve – ha olyan súlyos a baleset – a későbbi rokkantellátás. A nagyobb vállalatok zömének van felelősségbiztosítása, ám a kisebbeknél jóval ritkább.

Csak a nagyobb cégekre jellemző a felelősségbiztosítás (képünk illusztráció)Forrás: MTI/Varga György

Az ügyvéd szerint egy tipikus ügyben a balesetet szenvedett dolgozó nem volt bejelentve, nem kapott munkavédelmi oktatást és védőfelszerelést, továbbá a céget sem lehet utolérni. Csak kevés munkavállaló van tisztában a szabályokkal, sokszor pedig nem is mernek kártérítést kérni, mert attól félnek, hogy nem tudnak visszamenni dolgozni. Ez is közrejátszik abban, hogy rengeteg munkabaleset cégen belüli ügy marad,  és nem kerül be a hivatalos statisztikába. Óvatos becslések szerint, mondta Ikanov Gábor, még egyszer annyi baleset történik, mint amennyit bejelentenek, de akár a kétszeres szám is reális lehet.

Jelentős eltérések a megyék között

Megnéztük azt is, hogy megyei bontásban hol történt a legtöbb munkahelyi baleset 2010 és 2015 között. Nemcsak az abszolút számokat vettük alapul, hanem a foglalkoztatottak számát figyelembe véve számoltuk ki, hány baleset jut ezer foglalkoztatottra az adott megyében.

A hat év átlagát tekintve Komárom-Esztergom megyében a legnagyobb az esélye a munkahelyi balesetnek, ezer dolgozóra átlagosan több mint 7 eset jut. Ráadásul a vizsgált időszakban egyetlen év kivételével rendre Komárom-Esztergom megyében volt a legrosszabb a baleseti mutató. Mandrik István szerint ez a komáromi Nokia-gyárral magyarázható, bár a megye kedvezőtlen mutatója a gyár bezárása után sem változott. Ahogy a térképen is látszik, vannak olyan megyék, ahol fele olyan gyakoriak a balesetek.

Tavaly 84 halálos munkabaleset történt, 2016 első félévében pedig 36.  Az elmúlt hat évben csak 2010-ben volt ennél több halálos baleset az országban,  összesen 95. Többnyire a gyakorisági mutató is jobb volt: tavaly 2 halálos baleset jutott százezer foglalkoztatottra, míg a korábbi pár évben 1,6 és 1,9 között változott ez a szám. Igaz, 2011-ben még 2,1, 2010-ben pedig 2,5 halálos baleset történt százezer munkavállalóra vetítve.

A legtöbb súlyos és halálos baleset az építőiparban és a feldolgozóiparban történik, életkor szerint pedig a 35-44 éves korosztály a legveszélyeztetettebb. Munka közben viszont a legnagyobb arányban a 45-54 év közöttiek haltak meg.

Meg kell jegyezni, hogy a munkabaleseti statisztikákban az is szerepel, ha például egy építőbrigád közúti balesetet szenved, miközben a munka helyszínére utazik. A halálos eseteknél ez az arány akár 30 százalék is lehet. Az is árnyalja a területi adatokat – és nem csak a halálos munkabaleseteknél –, hogy a baleset helyszíne nem mindig egyezik meg a cég telephelyével, a jegyzőkönyvekben viszont az előbbit rögzítik.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK