A bankok is rájöttek, hogy tradicionális szolgáltatási módokkal, a hagyományos, poros modellekkel már nem tudják elkápráztatni az ügyfeleket, mondta az Origónak adott interjújában Hetényi Márk, az MKB Bank retail és digitális vezérigazgató-helyettese. Szerinte a pénzügyi technológiai startupok, a fintech cégek nagyot erősödtek az elmúlt időszakban, dollár milliárdokat fektetnek ebbe az iparágba. Az MKB versenyt szervez a fintech cégek számára, ahol a legjobbak minden pénzt és paripát megkapnak az elképzeléseik megvalósítására.

  • A fintech verseny előtt lesz egy felkészítő akadémia, valamint inkubátor- és mentorprogram is indul a pénzügyi startupoknak.
  • Néhány éven belül nagyot fejlődhet az online bankolás Magyarországon.
  • Az MKB is alkalmaz hackereket.
  • A Deutsche Bank nem jut a Lehman Brothers sorsára.

Miért fontos az MKB-nak, hogy fintech cégeket karoljon fel?

Mert nincs más út. A financial technology (fintech), azaz a pénzügyi technológiai cégek elképesztő növekedésen mennek keresztül. Brutális statisztikák vannak arra vonatkozóan, hány milliárd dollárt fektetnek be ezekbe a vállalkozásokba. Nem csoda, hogy élnek és erősödnek a félelmek, hogy a fintech cégek végül tönkreteszik majd az összes bankot. Mi a magyar bankrendszeren belül az elsők között vettük észre azt, hogy új helyzet van. Ezt nem pusztán kezelni szeretnénk, hanem a változások élére akarunk állni.

Mik pontosan a fintech cégek?

Olyan vállalkozások, amelyek belépnek a tradicionálisan bankok által nyújtott szolgáltatások piacára, mint a hitelezés, a számlavezetés és -elemzés, a befektetési vagy fizetési szolgáltatások. És nem csupán belépnek, hanem kihasználják gyorsaságukat és egyéb adottságaikat, hogy jobb ügyfélélménnyel, magasabb minőségű vagy gyorsabb szolgáltatással kényeztessék az ügyfeleket, mint amilyenekre a bankok képesek.

Hetényi Márk, az MKB vezérigazgató-helyetteseForrás: Polyak Attila

Valóban van annak realitása, hogy ezek a cégek átveszik a bankok helyét? Félnek tőlük?

Ma már azért látszódik, hogy nem eszik annyira forrón a kását. Az említett folyamatokban a bankok hagyományosan részt vesznek: ők adják a háttér-infrastruktúrát, ők tartják a hátukat, amikor felügyeleti vizsgálatokra kerül sor. A fintech cégek nem is ilyen formában akarnak belépni erre a piacra, ők nem akarnak bankká válni. Ugyanakkor a bankok is rájöttek arra, hogy tradicionális szolgáltatási módokkal, a hagyományos, poros modellekkel nem fogják elkápráztatni az ügyfeleket. A felismerést lépés követte a digitalizáció és a fintech cégek irányába, kézenfekvő tehát megállapodásokat kötni velük. Nem lehet minden újdonságot önerőből megvalósítani, hiszen egyetlen szervezetnek sem korlátlanok a lehetőségei és az erőforrásai. Ezért bizonyos szolgáltatásokhoz rátermett külső partnereket keresünk.

Mely üzletágakban van lehetőség az együttműködésre?

A fintech cégeknek leginkább a lakossági, a digitális, valamint a mikro- és a kisvállalati szegmensben van a legnagyobb hatása. A lakossági téren könnyebb jobb ügyfélélményt generálni, ráadásul a csatornaköltségek is optimalizálhatóak. A kisvállalatoknál pedig a szélesebb körű, még inkább az igényekre szabott szolgáltatásokkal lehet operálni.

Nem tartanak tőle, hogy a fintech cégekkel szemben ügyfeleket veszítenek el?

Szeretjük a versenyt, ezért sem tartunk ettől. Másfelől pedig azért nem, mert azzal a tempóval, amellyel belevágtunk ebbe a közös történetbe, tehát a fintech cégekkel való együttműködésbe, meg tudjuk tartani a versenyelőnyünket, sőt, még növelni is képesek leszünk. Azt tudtuk, hogy a magyar piacon idáig egyfajta befektetési stop volt, tehát ezen a téren minimális előrelépés történt. Most viszont látható, hogy a maga módján mindenki mozgolódik, mindenki a zászlajára tűzte a digitalizációt. Mi azok között leszünk, akik diktálják a tempót.

Már nem tartanak a fintech cégektőlForrás: Polyak Attila

Hamarosan elindul az MKB fintech startupokat, újszerű megközelítéseket felkaroló intézményesített banki programja, a FinTech Akadémia, amihez egy verseny is társul. Mit takar ez?

Az akadémia egy mindenki számára nyitott oktatási fórum, ahol kiderül, hogy miről is szól a fintech, hogyan kapcsolódik a banki világhoz. Hasznos ezzel kezdeni egy ilyen típusú versenyt, ugyanis Magyarországon ezt még jótékony homály fedi: a cégek nem tudják, hogyan is kell vagy lehet ezt csinálni, és a banki együttműködések sem teljesen kiforrottak. Ezért egy előképzővel indítunk: a versenyt egy Fintech Akadémia vezeti fel.

Hogyan kell ezt elképzelni? Mit tud nyújtani egy gyorstalpaló tanfolyam a verseny előtt?

A pénzügyek és más területek szakértői tartanak előadásokat arról, hogyan tud egy fintech cég a banki közegben működni, illetve együttműködni a pénzintézetekkel: mi legyen az üzleti modell, milyen integrációs platformok jöhetnek szóba, mi a helyzet az IT-vel, milyen designelemek lehetnek ütősek.

Több témánk is van, kezdve a personal financial managementtől, amely a személyes pénzügyek modern, minden igényre kiterjedő megközelítése, az egyebek közt befektetési szolgáltatások automatizálására kiterjedő wealth managementen át az akvizíciós platformok kiépítéséig. De ki fogunk térni olyan örökzöld témákra, mint a big datában rejlő lehetőségek, a szofisztikált adatelemzés, a kisvállalati gondolkodás bemutatása, és lesznek a digitális világhoz kapcsolódó, széles ügyfélkört érintő, a bankoláson kívüli aspektusok is. A gyakorlatban ezt úgy kell elképzelni, hogy a hallgató jelentkezik az akadémiára, ahol mindenféle szükséges tudással felvértezzük. Ha úgy tetszik, egyfajta felvételi előkészítőn vesz részt a fintech verseny előtt, amelyen így jobb esélyekkel tud majd elindulni. A versenyen így olyan aspiránsok vesznek részt, amelyek kvázi „olimpiai” kvótát szereztek. A legjobbaknak ezt követően sem engedjük el a kezét. Az inkubációs stádium alatt „felnevelhetik” az ötletüket, amihez mindenféle támogatást megadunk, lesz mentorprogram, továbbá hozzáférést adunk egy elkülönített, a banki környezetet szimuláló rendszerhez.

Mit kap a verseny győztese?

A dicsőség mellé pénzt és paripát: kezdőtőkét, hogy megvalósítsa a saját ötletét. Ennél is fontosabb azonban, hogy élő banki környezetben, banki szakemberek aktív támogatásával, valós adatokon alapuló szimulált környezetben tesztelheti azt, amit kitalált, ilyen nincs ma Magyarországon. Az inkubációs program részeként az MKB akár beruházni is hajlandó a nyertes ötletekbe. Ezért maga a verseny és az akadémia sem egyszeri alkalom, hanem folyamatos lesz.

Hány startupra számítanak?

A fintech téma Magyarországon ma olyan erőket mozgósít, hogy száz feletti jelentkezőre számítunk, de mindenképpen ötven cég feletti aspiránst várunk. Olyan ötleteket, amelyek nem csak egy papírszalvéta hátoldalára vannak felfirkálva – azért ennél továbbgondolt terveket szeretnénk látni.

Említette a kkv-szektort, mint a verseny egyik témáját. Itt lehet a legnagyobb lehetőség a növekedésre?

Szélesre engedjük a hálót, mielőtt a vízbe dobnánk. A lakossági oldalon azt látni, hogy a digitalizációval javítható az ügyfélélmény, a transzparencia, csökkenthetőek saját belső folyamataink költségei. A kkv-knál a legfontosabb a folyamatok egyszerűsítése. A kkv-vezetőknek nincs arra idejük, hogy több órát töltsenek el bankolással, ezért a folyamatok digitalizálása erősen érdekükben áll. Ez az alapszolgáltatás számos hasznos kellékkel egészülhet ki, például egy zsebre vágható vállalatirányítási rendszerrel. De el tudok képzelni egy komplex csomagot is, amely magában foglalja például az internet hozzáférést, a könyvelési szolgáltatásokat, az említett vezetői információs rendszert, a mobilszolgáltatásokat és a pénzügyeket. Mindezt a vállalatvezető kényelmesen, egy csomagból, egyetlen felületről érheti el. Ez is egy olyan ötlet, amelyre fintech jelentkezőket várunk.

Mi a helyzet a biztonság kérdésével?

Itt is egymásra vannak utalva a bankok és a fintech cégek. Ahhoz, hogy bankszámlát nyisson az ember, a jelenlegi szabályozói környezetben egyszer személyesen is be kell mennie a bankfiókba. Hamarosan azonban bejön a képbe az online számlanyitás, és ezzel olyan területre evezünk, ahol a fintech szféra versenyelőnyben van a tradicionális bankokkal szemben: az ő szolgáltatásaikat máris internetes honlapokon, applikációkon keresztül fogadják el az emberek. Magyarán sokkal gyorsabban jutnak el az ügyfelekhez, mint a bankok, amelyek fogyasztóvédelmi szempontból lényegesen rövidebb pórázon tartanak a hatóságok.

Forrás: Polyak Attila

Ugyanakkor a fintech cégek borzasztóan erősek adatelemzésben: közösen ki tudunk szűrni megbízható protokollokat, amelyek a biztonságot erősítik. Ilyeneket már jelenleg is alkalmaznak a bankok: fejlett ügyfél-megismerési rendszereket használunk, amelyek kiszúrják, ha valaki, akik évek óta nem járt Európán kívül, hirtelen Dél-Afrikában kezd szédítő költekezésbe. Ezeknek a biztonsági rendszereknek a digitalizálása, fejlesztése révén sokkal több valósidejű információt kapunk, többek között a szokványostól elütő vagy csak furcsa tevékenységekről. Ezeken kívül személy szerint bízom abban, hogy a digitális bankolás térhódítása a saját informatikai eszközök védelmének kiépítésében is erősíti az egyéni tudatosságot.

Az MKB alkalmaz etikus hackereket?

Főállásút nem. De amúgy igen, természetesen.

Ezt hogyan kell elképzelni?

Az informatikai rendszer folyamatos mozgásban van. Mi például nemrég dobtuk piacra a mobilapplikációnkat, és gőzerővel zajlik a számlavezető rendszerünk cseréje. Ilyenkor megbízunk etikus hackereket alkalmazó cégeket, hogy szedjék ízekre a bevezetés előtt álló rendszert, hogy a gyerekbetegségek, a lehetséges gyenge pontok időben kiderüljenek és orvosolhatók legyenek.

A banki digitalizáció szempontjából hogyan látja a jövőt?

Fényesen.

A Vissza a jövőbe című, 30 éves filmben több futurisztikus ötlet is feltűnt, a repülő autóktól kezdve az önbefűzős cipőkig – amikből csak az utóbbi valósult meg eddig. A digitális bankolásnak van ilyen önbefűzős cipője? Van olyan jövővízió a digitális bankolásban, amely, mondjuk, 15 év múlva megvalósul?

Ezt a szcénát ennél nagyobb forgási sebesség fémjelzi, ezért rövidebb időkben gondolkodunk. Az online számlanyitás említett lehetősége már nagyon közel van, hiszen az új személyi igazolvány azonosítási képességei több mint biztatóak. Ha ezt összekapcsoljuk, mondjuk, egy nagyon erős személyes pénzügyi intéző (personal financial management) modullal, akkor a lakossági üzletág egy jelentős részének az igényeit játékos és előrehaladott módon le tudjuk fedni. Itt nem 15 éves távlatokról beszélünk, hanem legfeljebb pár évesről. Ezt kiegészíthetik például olyan szolgáltatások, amelyek egyéb termékekre is vonatkoznak: tehát az ügyfélnek kell valami, ezért sokat látogat egy adott weboldalt, sokat nézeget egy utazást, egy kütyüt, és hipp-hopp: személyre szabott árazással kap egy hitelajánlatot. Mindezek akár ötéves időtávlatban is megvalósulhatnak, és egy jókora spektrumát fedik le a lakossági digitális bankolásnak.

A Deutsche Bankról a napokban olyan hírek jelentek meg, hogy az a csőd szélén táncol. Bedőlhet ez a nagy múltú német bank?

Nem gondolom, hogy egy rendszerszintű bankot ugyanúgy bedöntenének, mint nyolc éve a tengerentúl. A Lehman Brothers esetéből sokat tanult a világ, pillanatnyilag aligha fogják megkockáztatni a döntéshozók egy durva gazdasági megtorpanás esélyét. Bár számos megoldandó problémát tartogat még az ügy, véleményem szerint ezt biztonságosan fogja rendezni a geopolitika, illetve maga a gazdaságpolitika.