A vár- és a bulinegyed az ingatlanbefektetők célpontja

2016.10.10. 09:13

Az Otthon Centrum szerint az ingatlant vásárló ügyfelek 51 százaléka vidéki, 40 százaléka fővárosi és 9 százaléka a fővárosi agglomerációból való. Az eladók között viszont a legnagyobb arányban budapestiek vannak, mint a vidékiek. Korosztály szerint a vevők általában a 36-45 évesek, míg az eladók az 56 évnél idősebbek általában.

Az Otthon Centrum vásárlói között bár némileg felülreprezentált az 1971-80 között születettek (36-45 év közöttiek) aránya (33%) mégis, a korosztályok eloszlásában jóval kisebb különbségek figyelhetők meg, mint az eladók között.

A vevők között második legnagyobb arányban (24%) az 1981-1990 között születettek vannak. Az idősebb generáció (1960-ban és ezt megelőzően születettek) aránya 23 százalék, míg az 1960-70 között születetteké 20 százalék.

Az eladók között egyértelműen az idősebbek a felülreprezentáltak, a lakásukat az OC hálózata segítségével értékesítő ügyfelek 38 százaléka 1960-ban vagy korábban született. Őket a 70-es évtizedben születettek követik (29%) ennél jóval kisebb rész a 60-as évtizedben születettek aránya (21%). Nem meglepő, hogy az értékesítő ügyfeleknek csak 12 százaléka született a 80-as években.

A befektetők a I. és VII. kerületet szeretik

Jelenleg 20-40 százalék a befektetői vásárlók aránya Magyarországon, de régiónként nagyok az eltérések. 

A befektetési céllal vásárlók aránya az I. kerületben nőtt meg. Kifejezetten keresik a nagyértékű lakásokat a Naphegy környékén, a Várhegy lejtőin, a Gellérthegyen és a Vízivárosmagasabban fekvő városrészeiben. Ugyanakkor érzékelhető, hogy az emelkedő lakásáraknak köszönhetően óvatosabbak lettek a befektetők, mivel az áremelkedéssel nem egyenes arányban nőttek a bérleti díjak és az elérhető hozamszint is kevésbé vonzó, mint korábban.

A Kazinczy utca és környékeForrás: Facebook/Színes Város

A befektetők aránya a pesti belső kerületekben 30–50 százalék. Különösen a VII. kerületre jellemző ez, illetve az V. kerületre, ahol a vevők kb. egy-harmada befektetési céllal vesz ingatlant.

Két-három szobás lakás a sláger

A fővárosban Budán az I. kerületben 30-50 millió forintos értéksávban a 70-100 m2-es nappali és 3 hálószobás lakások a legkeresettebbek, illetve a garzonok, de ezek elfogytak a piacon. A II. kerületben a társasházi lakások között az emeleti egy vagy 2-3 szobás lakások a slágertermékek, főleg a belbudai csendesebb utcákban, Vérhalom és Törökvész negyedeiben.

A garzonokat 15 millió forintig, 2 szobás társasházi lakást 25 millió forintig, a presztízs részeken 32-33 millió forintig, míg a nagyobb 3-4 szobás lakásokat elhelyezkedéstől függően 30-60 millió forint ársávban keresik.

A XI. kerületben szintén a nappali és egy vagy két hálószobás lakásokat keresik, a panelházakban maximum 18 millió forint, a téglaépítésűekben 24 millió forint értékhatárig.

Keresettek a I. kerületi lakások isForrás: Lantos Gábor

Pesten, az V. kerületben slágertermék a nappali és egy-két hálós, újszerű 40-50 milliós lakás, jó helyen, szép épületekben. Aki felújításban gondolkodik a VII. kerületben jellemzően 300 ezer forint/négyzetméter alatt keres lakást, amit felújítva haszonnal tud továbbértékesíteni. A hosszabb távra befektetők – jellemzően 30-as, 40-es korosztály – másfél-két szobás lakásokat keresnek, amit jól ki lehet adni.

Aki saját célra vásárol, inkább a Nagykörúton kívül keres, mert a „bulinegyed" megfizethetetlenné vált. Az V.-VI. kerületben érezhető egy fiatalodási tendencia, az idősek halálával az örökösök árulják leginkább a lakásokat, a beköltözők között viszont magasabb a fiatalabb, aktív korosztály aránya, ők – amennyiben saját célra vásárolnak – vagy felújított, újszerű lakást keresnek, vagy maguk fognak korszerűsítésbe.

Külföldre költözők és minőségi váltást akarók

Soóki-Tóth Gábor szerint az eladók jellemzése meglehetősen nehéz, mivel nagyon sokféle oka lehet egy lakás értékesítésének. Az utóbbi időben azonban megjelent egy csoport: különösen a keleti országrészben jelentkeznek nagyobb számban azok az eladók, akik már több éve külföldre költöztek, és már nem akarnak hazaköltözni, ezért az itthoni lakás, ház értékesítése mellett döntenek. Mások adósként kerülnek olyan helyzetbe, hogy el kell adniuk meglévő ingatlanjukat.

Sok külföldre költözött magyar, már szabadulna az ingatlanjátólForrás: MTI/Manek Attila

Egy másik jellegzetes csoport, ami szintén újabban jelent meg a piacon, azok, akik minőségi váltást szeretnének és – hallva, olvasva a dinamikusan emelkedő árakról – úgy gondolják, hogy magas áron tudják értékesíteni meglévő lakásukat, a befolyt bevételből pedig egy jóval magasabb presztízsű lakást, házat tudnak vásárolni. Ezek az eladók, mivel sem a saját célok elérése, sem pedig a befektetési motiváció vonatkozásában nincs se külső, se belső kényszer, sok esetben irracionális áron próbálják meg értékesíteni a lakásukat.