Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Ma jelenleg a 4,4 millió munkavállalóból megközelítően 1,1 millió dolgozik a bürokráciában, ami meglehetősen nagy terhet jelent a fejlődés és előrelépés szempontjából”
– válaszolta az Origónak a Miniszterelnökség. (A KSH adatai szerint az 1,1 millió fős létszám az állam által fizetett összes alkalmazottat jelenti, tehát az egészségügyi és oktatási szektorokban dolgozókat is.)
Csepreghy Nándor október elején arról beszélt, hogy a magyarországi szakképzett munkaerő hiányára részben megoldás lehet az, hogy a következő években az állami szférában több tízezres létszámleépítés várható. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint ezeket a korábbi állami alkalmazottakat átképzés után a versenyszférában lehetne alkalmazni.
Az államtitkár nem először beszélt a leépítésekről: januárban a kormány hosszú távú terveit ismertetve bejelentette, hogy
600 ezer fővel csökkentenék a közalkalmazottak számát,
és még ebben a ciklusban nagyjából 150 ezer közalkalmazottat terelnének át a versenyszférába.
Tízmillió ember él Magyarországon, ebből négymillió aktív, a négymillióból egymillió dolgozik az állami szférában”
– mondta Csepreghy Nándor az ATV Start című műsorában. Szerinte a versenyszférában dolgozó hárommillió ember tartja el a fennmaradó hétmilliót. „Ez a foglalkoztatási szerkezet nem tartható fönn.”
A tárca az Origónak küldött válaszában azt írta, hogy az államnak nem az a feladata, hogy gátja legyen az ország és a gazdaság fellendülésének, hanem az, hogy motorja és ösztönzője az előrelépésnek. A Miniszterelnökség szerint optimális esetben a foglalkoztatottak számának maximum 10-15 százalékát jelenti egy országban a bürokrácia apparátusa.
Ennek a számadatnak az elérése a cél az állami szféra tekintetében”
– írta a minisztérium. Ez azt jelenti, hogy 4,4 millió foglalkoztatottnál valahol 440 ezer és 660 ezer fő között van az „optimális” létszám, szemben a mostani 1,1 millióval.
Csepreghy Nándor áprilisban arról beszélt, hogy ősztől kezdik a közfoglalkoztatottak leépítését: akkor azt mondta, hogy
a jelenlegi politikai ciklusnak a legfontosabb feladata a bürokrácia leépítése,
ennek érdekében több állami háttérintézmény a minisztériumokba olvad be, vagy megszűnik.
A bürokráciacsökkentés jegyében mintegy negyven háttérintézményt szüntet meg a kormány, hogy ezzel is javítsa a versenyképességet.
Az a cél, hogy költséghatékonyabban működjön az állam, ami elbocsátásokat von maga után.
Már a központi hivatalok és minisztériumi háttérintézmények átalakításáról szóló júniusi kormányhatározatban is utaltak erre, ugyanakkor ebben még nem volt szó elbocsátásokról – legalábbis így leírva nem –, de az, hogy a 2017-es költségvetési előirányzatnál a személyi jellegű kiadásokat illetően csak az idei 80 százalékával tervezhet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, sokat sejtet.
Ugyanakkor az érintett háttérintézményekben csak pár tízezren dolgoznak. Amennyiben fizetéscsökkentések helyett elbocsátásokkal oldanák meg ezt a 20 százalékos kiadáscsökkentést, úgy ez (csupán) néhány ezer közalkalmazottat érintene, ami még nagyon messze van az erre a ciklusra tervezett 150 ezres leépítéstől.
Hogy pontosan kikről, milyen állami alkalmazottakról lehet szó, azt nem fejtette ki a Miniszterelnökség az Origo kérdésére, ugyanakkor azért annyit elárultak, hogy
ez „természetesen nem érinti az egészségügyi vagy például tanári pályán lévőket”,
hanem „a szűken vett állami alkalmazottakról beszélünk”.
Csepreghy Nándor az ATV-ben még januárban arról beszélt, hogy szerinte az lenne az optimális, ha – a skandináv modellt követve – 10 százalékra csökkenne az állami alkalmazásban levők száma. Csakhogy a skandináv államokban ennél jóval nagyobb arányban dolgoznak az állami szférában.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint Európában
épp a skandináv országokban a legmagasabb a közszférában dolgozók száma.
Hasonló adatokat közöl például az ENSZ munkaügyi szervezete, az ILO is, vagy az ír IPA tanulmánya, amelyből kiderül, hogy a skandináv államokban bőven 20 százalék felett volt az állami szférában dolgozók aránya.
Az OECD tagországaiban egy 2015-ös tanulmány szerint Magyarországnál csak Dániában, Norvégiában, Lettországban, Svédországban és Szlovákiában dolgoznak arányaiban többen az állami szférában – az OECD-átlag 21,3 százalék, míg a vonatkozó magyar adat ennél jelentősen több, 26,8 százalék, ami azt jelenti, hogy minden negyedik munkavállaló az államtól kapja a fizetését.
A kormány elkötelezett a tekintetben, hogy a közszférából kilépő személyek versenyszférában történő elhelyezkedését elősegítse, válaszolta a Miniszterelnökség. A tárca szerint az érintetteknek különféle foglalkoztatást elősegítő képzéseket, a piaci igényeknek megfelelő tanfolyamokat ajánlanak, így az új szakképesítés megszerzésével jelentősen növekedne az adott személyek foglalkoztathatósági esélye. Mint írták, a különböző hivatalok foglalkoztatási osztályai a tanfolyamok indításához szükséges forrásokkal rendelkeznek. A Miniszterelnökség közlése szerint mindezeken túl többféle támogatási forma is rendelkezésre áll.
A tárca szerint ezzel egy időben lehetőség van arra is, hogy a költségvetési szervnek nem minősülő munkáltató adókedvezményt, támogatást kapjon, ha a közszférából kilépett személyt alkalmaz. A Karrier Híd Program keretében a munkáltatók részére biztosított adókedvezmény mértéke egyenlő – egy éves időtartamig – a bruttó munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 13,5 százalékával. Az adókedvezményen túl bértámogatást is igényelhet a munkaadó a járási hivatalok foglalkoztatási osztályaitól, közölte a Miniszterelnökség.
