Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Magyarországon és Lengyelországban azonban a 2008-as pénzügyi válság idején kiderült, hogy a bankrendszer zömének külföldi kézre kerülése nem biztos, hogy szerencsés volt. Ezért ma már a lengyel és a magyar kormánypárti közgazdászok úgy vélik, hogy
a gazdasági függetlenség túlzott feladása történt korábban.
A cikk szerint mind a Fideszben, mind a Jog és Igazságosság Pártjában úgy vélik, több nemzeti befolyásnak kell érvényesülnie a gazdaságban.
A lap utal a multinacionális vállalatokra kivetett válságadókra és az EU-ban korábban a legmagasabbnak számító bankadó bevezetésére Magyarországon, és kiemeli, hogy
a lengyel gazdaságpolitika jelenlegi formálói sok elemet átvesznek a 2010–2012-es magyar válságkezelő csomagból,
annál is inkább, mert a két ország gazdasági gondjai is sok hasonlóságot mutatnak.
A lap külön foglalkozik a rezsicsökkentés miatt magyar érdekeltségeiket feladó külföldi vállalatokkal, illetve Orbán Viktor azon céljával, amely szerint a bankszektorban 50 százalék fölé szeretné emelni a nemzeti pénzügyi intézetek arányát. Az Financial Times úgy fogalmaz, hogy a válságadók kifutásáig a magyar vezetésnek volt ideje a reformok bevezetésére és a már említett nemzeti befolyás növelésére, amely négy kulcsfontosságú területet érintett:
a bankrendszer, a média, az energiaipar és a kiskereskedelem. Az utóbbiban azonban még nem sikerült a nemzeti befolyás érvényesítését véghez vinni.
A brit lap kiemeli, hogy a múlt hónapban Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski közös lengyelországi találkozóján a magyar miniszterelnök arról beszélt, hogy azért hisz a gazdasági patriotizmusban, mivel a nemzetgazdaság biztonságát csak a nemzeti befolyás növelésével lehet emelni. A Jog és Igazságosság elnöke is osztotta Orbán véleményét.
A cikk szerint a magyar kormány rájött, hogy bizonyos lépések rombolják az országról kialakult kedvező képet a külföldi befektetők körében, így mérsékelték a bankadót.
Mind a lengyel, mind a magyar kormány érintetlenül hagyta a járműipart, amely jelentős nemzetközi tőkét vonz be.
A Jog és Igazságosság is számos olyan intézkedést hozott, amely felbőszítette a főként külföldi gazdasági szereplőket, például a bankadó és a kiskereskedelmi adó, habár utóbbit az Európai Bizottság utasítására fel kellett függeszteni, míg ki nem derül, hogy ütközik-e az uniós versenyjogi szabályokkal.
A lengyel kormány is kötelező erejű svájcifrank-átváltást akart, ám ettől augusztusban visszalépett, és inkább önkéntes megoldást szorgalmaztak. A közös vonások közé tartozhat, hogy mindkét ország esetében többek között az infrastruktúra javításával, a kutatás-fejlesztésre költött pénzek arányának emelésével próbálják a gazdaságot élénkíteni.
