Nagyon nem mindegy, hogy Nagy-Britannia és az Európai Unió hogyan állapodik meg a brexitről, ugyanis van olyan forgatókönyv, amely a külhoni magyar munkavállalókra is komoly hatással lenne, ráadásul rosszabb esetben akár 100 milliárd forinttal is csökkenhet a magyar termelés. Az MKB Bank befektetési konferenciáján arról is szó volt, hogy idén 2,3, míg jövőre 2,8 százalékkal nőhet a magyar gazdaság.

A brit népszavazást követően egy-két napig pánikhangulat volt, de a kezdeti sokkot követően felfelé indultak el a piacok, azonban a font rövid időn belül körülbelül 10 százalékkal gyengült, kezdte előadását Katona Ildikó az MKB Bank vezérigazgató-helyettese a bank befektetési konferenciáján. Az angol jegybank, hogy ellensúlyozza a font gyengülését, lazított monetáris politikáján és 0,5 százalékról 0,25-re vágta vissza a kamatot. Azonban a font árfolyama még így is csak 20 százalékra van a font-dollár paritásától, amire még sosem volt példa. Paritásról akkor beszélhetünk, amikor mind a két fizetőeszköz ugyanannyit ér – szerda délelőtt 1,22-1,23 dollárt ért egyetlen angol font.

Az Európai Unió tagországai dönthetnének úgy, hogy hosszabbítják, elhúzzák a tárgyalásokat, de jelenleg nem úgy fest, hogy ez így is lesz. Katona Ildikó szerint a legnagyobb kockázatot a „hard exit” jelenti, amire a britek új miniszterelnöke, Theresa May többször is utalt. Ez körülbelül annyit jelent, hogy Nagy-Britannia nem tárgyal a különböző vámokról, bevándorlási politikáról, hanem úgy lép ki az Unióból, hogy még a vámmentes övezetet is otthagyja.

Évekre elhúzódhatnak a tárgyalásokForrás: MKB-gyűjtés

Amennyiben a tárgyalások megkezdését követően nem lesz megállapodás, akkor Nagy-Britannia automatikusan kilép az EU-ból és ezzel minden korábbi uniós kedvezményét elveszíti. A britekkel persze Brüsszel köthet olyan megállapodást is, mint például Svájccal vagy Norvégiával – amelyek tagjai a schengeni övezetnek és a munkavállalást is lehetővé teszik.

A brexit megüti a pénzügyi szektort

A pénzügyi szolgáltatások bevétele nagyon fog hiányozni az angoloknak, ugyanis

a brit adóbevételek 10 százaléka a cityből érkezik a költségvetésbe. Arról nem is beszélve, hogy ezek a vállalatok körülbelül 350 ezer embernek adnak munkát.

Ezek a cégek Londonból hozzáfértek a teljes uniós piachoz, szabadon nyújthattak pénzügyi szolgáltatást a többi uniós tagállamban. Hogy miért volt ennyire vonzó London? Azért, mert Angliában a szabályozói környezet lazább, mint az EU-ban máshol, így Katona Ildikó szerint ez egy „kellemes helyszín” volt a pénzügyi szolgáltatóknak.

A brit export 45 százaléka megy az EU-ba, leginkább a gyógyszer- és az autóiparnak fájhat a brexit, mondta Katona Ildikó. Szerinte ha ehhez hozzávesszük a font gyengülését, akkor az látható, hogy könnyedén recesszióba kerülhet a kiskereskedelmi szektor.

A font gyengülése az euróval szemben

Euro to Pound Sterling Exchange Rate Graph - Oct 20, 2015 to Oct 18, 2016

Ugyanakkor a gyenge font az exportáló cégeket segíti: azok a vállalkozások, amelyek a világpiacon értékesítik termékeiket, a gyenge font miatt otthon nagyobb bevételt tudnak így elérni.

A magyar gazdaság és a brexit

A szakértő előadása szerint a makrogazdasági adatokat nézve nem áll jól a brit gazdaság, amelynek a kilátásai a brexittel csak tovább romlanak:

  • a költségvetési hiány -4 százalék körüli (Magyarországon körülbelül -2 százalék),
  • a folyó fizetési mérleg hiánya körülbelül -6 százalékos (Magyarország ezzel szemben 2-3 százalékos többlettel bír),

a londoni tőzsdét összességében nem rázta meg a népszavazás eredménye, sőt, azóta emelkedett.

A magyar export 5 százaléka megy közvetlenül Angliába, ez nem tűnik soknak, ugyanakkor Németország miatt a közvetetett hatásokkal ez még nagyobb lehet, hiszen a német gazdaság harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere éppen Anglia.

A magyar export picit több mint 5 százaléka megy a britekhezForrás: Capital Economics / MKB Bank

A MKB-nál azt várják, hogy a brexit hatására a német GDP-növekedés 3 százalékponttal mérséklődik (1,3 százalékról 1 százalékra csökken). Ez a magyar növekedési kilátásokat is ronthatja, amely körülbelül 100 milliárd forintos kiesést is okozhat a magyar termelésben.

Ez ráadásul csak a makrogazdasági hatás, nagy kérdés, hogy mi lesz azokkal a magyarokkal, akik Angliában vállaltak munkát. Katona Ildikó elmondta, hogy a hivatalos adatok szerint 100 és 200 ezer közötti emberről lehet szó, de más statisztikák szerint az idényjellegű munkák miatt ez elérheti a 300 ezer főt is.

Katona Ildikó, az MKB Bank vezérigazgató-helyetteseForrás: Szécsényiné Balogh Ágnes

Ha „hard brexit” lenne, akkor haza is küldhetik a magyarokat,ha meg tudnak állapodni az EU-val, akkor kinn is maradhatnak, mondta az MKB vezérigazgató-helyettese.

Szerinte Magyarország szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogyan is döntenek, hiszen egy „hard brexit” akár a magyarországi a munkaerőhiányt is javíthatná. Ráadásul ahogy gyengül a font – amely most körülbelül negyedével ér kevesebbet, mint korábban –, úgy egyre kevesebbet tudnak hazautalni, miközben a kinti költségeik továbbra is drasztikusak, azaz jelenleg kevésbé éri meg Nagy-Britanniában munkát vállalni, mint néhány évvel ezelőtt.

Hazautalások a GDP százalékábanForrás: Világbank / SG Cross Asset Research/EM / MKB

Újabb felminősítés jöhet

A felminősítéseket követően a hozamszintek valószínűleg már elérték a minimumot, ennél alacsonyabb hozamokat már nem várnak, még annak ellenére sem, hogy a Moody’s vélhetően az év végén utolsó nagy hitelminősítőként szintén a befektetésre ajánlott kategóriába emeli Magyarországot, derült ki Kuti Ákos, az MKB vezető elemzőjének előadásából. A hozamszintek azért fontosak, mert minél alacsonyabbak, annál olcsóbban lehet finanszírozni az államadósságot.

Alapvetően stabil forintárfolyamot várnak az euróval szemben: 310-es éves átlag a valószínű 2017-ben, és körülbelül 305 forintot fog érni egy euró 2017 végén. Az idei GDP-növekedés várhatóan 2,3 százalékos lesz, míg jövőre 2,8 százalékos GDP-bővülést várnak.

Az MKB főbb makro és pénzügyi várakozásai:
  2015 (tény) 2016 (előrejelzés) 2017 (előrejelzés)
GDP (növekedési ütem, %) 3,1% 2,3% 2,8%
Munkanélküliség (%) 6,8% 5,5% 5,2%

Államháztartás egyenlege
(a GDP %-ban)

-1,6% -2% -2,7%

Bruttó államadósság
(a GDP %-ban)

74,7% 73,6% 73%
Irányadó ráta év végén (%) 1,35% 0,9% 0,9%

Kuti Ákos szerint 2017 "rettenetes" lehet,

mert még idén novemberben lesz egy amerikai elnökválasztás, nyakunkon a brexit, német parlamenti-, és francia elnökválasztás is lesz. Ilyenkor mindig egy kicsit lebénul a világ, lelassul a döntéshozatal, mondta a vezető elemző.

Új forrásokat kell bevonni

Balog Ádám vezérigazgató elmondta, hogy az uniós támogatások átalakulásával a visszatérítendő támogatások kapnak nagyobb szerepet, illetve a vállalatoknak a tőkepiacról kell majd inkább forrást bevonniuk. Bánfi Zoltán ügyvezető igazgató alternatív forrásbevonási lehetőségekről tartott előadást, ugyanis 2016-ban kivezetik a jegybank növekedési hitelprogramját, de szintén megszűnnek a vissza nem térítendő támogatások is, így más források felé kell néznie a vállalkozásoknak.

Bánfi Zoltán az MKB Bank ügyvezető igazgatója, Balog Ádám vezérigazgató, Katona Ildikó vezérigazgató-helyettes és Kuti Ákos, a bank vezető elemzője az MKB befektetési konferenciájánForrás: Szécsényiné Balogh Ágnes

Az MKB vezérigazgatója szerint „van pénz a gazdaságban”, a likviditás adott, ugyanis a lakosság vagyona öt év alatt 11 ezer milliárd forinttal nőtt, ami körülbelül a harmada a teljes magyar GDP-nek, ugyanakkor ennek csak körülbelül negyede van a tőkepiacon.

A háztartások vagyon körülbelül 41,5 ezer milliárd forintot tesz ki, amiből

  • a készpénz körülbelül 3800 milliárd forintot,
  • a tőzsdei részvények körülbelül 500 milliárd forintot, míg
  • a tulajdonosi részesedések közel 10 600 milliárd forintot tesznek ki.

Nehezen alakulnak át ezek a pénzek tőkéve, a vállalatok sem szaladnak a tőzsdére – Balog Ádám szerint azért, mert erre egyszerűen nincsen szükség.

Balog Ádám, az MKB Bank vezérigazgatójaForrás: Szécsényiné Balogh Ágnes

Ugyanis az uniós támogatások, a kedvezményes hitelek (nhp, MFB-pontok) miatt jelenleg még olcsó a pénz, nem kell bonyolult eszközökhöz folyamodni. Viszont ez a pénz drágulni fog, ahogy további a lehetőségek is szűkülni fognak, elég csak az uniós forrásokra gondolni.

Mi hiszünk benne, hogy a magyar tőzsde sokkal erősebb is lehet” – mondta a vezérigazgató, aki szerint jelenleg körülbelül 100 olyan magyar cég van, amely tőzsdeképes és amelyek vonzóak lehetnek a befektetők számára is.