Hogyan üldözzük el a legjobb embereket a cégtől?

Aki nem passzol a vállalati kultúrába, gyakran akkor is megválik tőle a döntéshozó, ha egyébként kiemelt embere. Vagy elmegy, mert többet és szebbet kínál neki a konkurencia, végülis ez jó bizonyítvány, igazolja az elmúlt éveket, biztosan nem ok nélkül kapós. De ezek egyszerű esetnek számítanak amellett, amikor senki nem akar elveszteni senkit, mégis szakítás a mozi vége.

Az Inc. cikke azt a 7 elhibázott irányt mutatja meg, amikor a cég elitnek számító munkaereje lehetetlen helyzetben érzi magát, és akkor is lépni fog, ha egyébként szeret a vállalatnál dolgozni.

A legjobbakat is el lehet üldözni Forrás: Fórum Hungary

Toporgás

Ha a cég egy ideje stagnál, a munkavállalói úgy fogják érezni, hogy be vannak zárva. Senki nem szeretné 10 éven át naponta ugyanazt csinálni fejlődés és kihívások nélkül.

Az embert az élteti, ami előre hajtja, ha van meghódítható csúcs kilátásban.

Akinek ennyi a munkahelye, biztosan új lehetőség után fog nézni, és már a keresgélés alatt frusztráltan és motiválatlanul fog dolgozni.

Túlmunka

A cikk szerint kevés dolog vezet olyan gyorsan a kiégéshez, mint amikor nem látni a munkanap végét. Logikus, hogy a húzónevek hajtanak a legtöbbet, még azt is lehet mondani, hogy ők veszik magukra a plusz terheket. De ez nem tartható állapot. És nem lehet hibáztatni azt, akinek ebből egyszer csak elege lesz.

Homályos kilátások

Nagyon idegesítő, ha állandóan az idealisztikus, távoli víziókról esik szó, de konkrétumokról annál kevesebb. A tehetséges ember nem szívesen áll oda körvonalazatlan tervek mellé. Szeretné tudni, mihez adja a képességeit és a nevét.

Profitszemlélet

Az üzlet nem jótékonykodás, legyen csak fontos a nyereség. De a csapatot nem előzheti meg a prioritások listáján. Aki úgy érzi, a bevétel fontosabb, mint ő, aki erről a bevételről nagy mértékben gondoskodik, olyan helyet keres magának, ahol megbecsülik. Ahol tudják, hogy nélküle nincs forgalom.

Elismerés

Ha van antimondat a menedzser szájából, az az “Ügyes vagy te, meg fogod oldani”. Lekezelő és dilettáns.

Ami eredményes, azért jár az elismerés.

Annyira biztos nem nehéz kimondani a dicséretet, mint amekkora munkájába a kollégánknak került maga a feladat. Szóval elő vele. Akit nem ismernek el, az hátat fordít a cégnek, és jól teszi.

Bizalom

Ha a munkavállalók azt látják, hogy a vezető maszatol, nem őszinte, becsapja a beszállítókat, a külsős kollégákat, a részvényeseket, az ügyfeleket, nem fog csodálkozni azon, ha a vállalaton belül sem tartja be a szavát. Ám akkor nem is hiba semmibe venni az ilyen főnököt.

Merev hierarchia

A hangsúly a jelzőn. Az nem gond, ha a felelősség nem egyenlő mértékben oszlik meg, de az igen, ha az alárendelő szerkezet be van betonozva. Különösen ha egy vezetőt nem a képességei ültettek be a székébe.

Az érdemtelen rang mérgezi a levegőt.

Igaz, ebben az esetben az az ideális, ha ez a bizonyos főnök belátja és eldönti, a legjobb lesz, ha nagyon gyorsan elkiáltja magát: “Sziasztok, ennyi volt!”