A londoni bankoknak már csomagolniuk kéne

2016.10.24. 17:58

Lassan már csomagolniuk kellene a Londonban is jelen lévő nemzetközi bankoknak, hiszen ekkora méretű vállalatoknál nem egy-két hét alatt szokták lezavarni a költözéseket. Márpedig nagyon úgy fest, hogy ha nem lesznek olyan alkuk, amelyek a brexit ellenére is lehetővé tennék a maradásukat, akkor mindenképpen menniük kell.

Több mint valószínű, hogy a brexit miatt a nagy nemzetközi bankoknak el kell költözniük Londonból, mondta az Origónak Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője. Szerinte ebben a legfontosabb kérdés az, hogy mi lesz a bankok passportingjogaival. Ez azt jelenti, hogy a brexitet követően a londoni bankok hozzáférnek-e az egységes európai piachoz. 

Ugyanis, ha egy adott bank az Európai Unión belül van, akkor neki ebből, mint „hazai” banknak, speciális előnyei vannak: például alacsonyabb kockázati kategóriába tartozik, míg egy „külföldi” szereplővel szemben egészen más kockázati feltételeket és más tőkekövetelményeket állítanak. A szolgáltatásai emiatt drágábbak, ráadásul minden egyes szerződést külön engedélyeztetni kell. Ez szörnyű procedúra, és erős költségnövekedés is”  – mondta a vezető elemző. Egyelőre még nem sokat tudni, hogy mi lesz ezekkel a jogosultságokkal, még zajlanak a tárgyalások. Nagy-Britanniának – a lisszaboni szerződés 50. cikkelye szerint – miután beadta a kilépési igényét, két éve lesz a féltetelekről tárgyalni. Ezt a britek még nem tették meg, korábban arról szóltak a hírek, hogy márciusban adják majd be. 

KAPCSOLÓDÓ CIKK

Kiss Mónika szerint, ha Magyarországon egy kisebb, 80–100 fős pénzügyi szolgáltató cég költözésre adja a fejét, akkor körülbelül 1-1,5 évet vesz ez igénybe. Különböző engedélyeket kell beszerezni a jegybanktól, dedikált telefonvonalakra van szükség, az egész infrastruktúrát át kell telepíteni, szóval elég macerás egy ilyen költözés, így a vezető elemző szerint a londoni cégeknek már készülniük kellene erre. 

A britek a kilépés mellett döntöttekForrás: AFP/Lindsey Parnaby

Ezzel szemben egy másik elemző azt mondja, hogy egyelőre korai volna még kongatni a vészharangot. „Nem eszik ennyire forrón a kását” – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. Szerinte is látni kellene, hogy milyen lesz a brexit forgatókönyve, azaz hogy milyen feltételekkel távoznak a britek az unióból, illetve mi lesz a pénzügyi szolgáltatások határokon átívelő nyújtásának a lehetőségével. 

Szoft brexit vagy hard brexit lesz?” 

Az viszont szerinte is biztos, hogy erről már folynak a találgatások, ugyanis a Londonban lévő bankoknak nyilvánvaló, hogy szükségük van egy B tervre, ha nem maradhatnak. 

KAPCSOLÓDÓ CIKK

A Deutsche Bank korábban írt egy elemzést arról, hogy szerintük melyik nagybank hova teszi majd át a székhelyét, de erről Török Zoltán szerint más cégek meg mást mondanak. Úgy véli, talán az a legegyszerűbb forgatókönyv, hogy az adott nemzetiségű bankok „hazamennek”: 

  • a francia bankok, például a BNP vagy a Société Générale Párizsba,
  • a Deutsche Bank vagy a Commerzbank Frankfurtba, 
  • a spanyol bankok pedig Madridba 

költözhetnének. Török Zoltán szerint az amerikai bankoknál ez a „hazamenetel” nem jönne szóba, az ő esetükben inkább Dublin lehetne a célállomás – szintén angol nyelvterület, így ez talán zökkenőmentes megoldás lenne. 

Így szétporladna a londoni City”  – mondta Török Zoltán, de azt azért hozzátette, hogy valószínűleg csak azokat a részlegeket vinnék el Londonból, amelyek a határokon átívelő pénzügyi szolgáltatásokat érintik, szerinte azokhoz nem nyúlnának, amelyeket ez nem érint. 

Hamarosan csomagolhatnak a londoni bankokForrás: AFP/Justin Tallis

Felmerült már olyan forgatókönyv is, amely szerint Frankfurt lehet az a város, amelyik elszipkázza majd a bankok jelentős részét. Ezt a németek úgy érnék el, hogy olyan adózási feltételeket teremtenek, amelyekkel Frankfurt vonzó célpont lehet ezeknek a cégeknek. Ugyanakkor mások meg épp úgy látják, hogy ilyen már létezik: Spanyolországban ez már adott, Madrid kiválóan alkalmas székhely lehetne a brexit miatt új otthont kereső bankoknak. 

Magyarország labdába rúghat? 

Kiss Mónika szavai szerint a lengyel, a cseh és a magyar kormány is megszimatolta a lehetőséget, és Londonban reklámozza az országát mint lehetőséget. Az Equilor vezető elemzője szerint ezt nagyon jól teszi a magyar kormány, de azt azért 

be kell látni, hogy Budapest nem tud Frankfurttal vagy Párizzsal versenyezni. 

Az sem biztos, hogy egyáltalán Európa nyer ezzel a történettel: Kiss Mónika New Yorkot hozta fel példaként, ugyanis eleve több cégnek az amerikai városban van a központja, ráadásul ha egy nagybank a brexit miatt „külföldivé” válik, akkor talán már mindegy is, hogy van-e irodája Londonban, vagy nincs. Az is lehet, hogy az Egyesült Államok és a Távol-Kelet elviszi a bizniszt.” 

Török Zoltán szerint a kelet-közép-európai régió nem tud beleszólni ebben a versenybe, legfeljebb az outsourcing, azaz a kiszervezések esetében lehetne Budapest révén Magyarországnak is esélye, hiszen már így is van itt például a Morgan Stanley-nek vagy a Citibanknak egy-egy szolgáltató központja. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK