A megkérdezettek 70 százaléka a saját pénzügyi helyzetéről azt mondta, kiszámíthatatlan. Tavalyhoz képest nem hogy nem csökkent,
hanem nőtt 4 százalékkal azoknak a száma, akik azt mondják, a tisztességes időskor biztosítása az állam feladata.
69 százalékról 73 százalékra nőtt azoknak a száma, akik azt mondták, majd az állami nyugdíj megoldja a nyugdíjas életüket.
Az OTP Bank kutatása szerint egy év alatt 37 százalékról 44 százalékra ugrott meg azoknak a száma, akiknek van valamilyen megtakarításuk. A változás azonban nem homogén, a társadalmi olló egyre jobban nyílik – mondta Kovács Antal, az OPT Bank vezérigazgató-helyettese.
A diplomások és vagyonosabb középkorúak körében jóval magasabb a megtakarítási képesség, szándék. A fiatalabbak és az idősebb korosztály körében pedig az öngondoskodás kisebb szerepet kap. A megkérdezettek
14 százaléka pedig teljesen elutasítja az öngondoskodást.
A megkérdezettek fele azt mondja, nem képes semmilyen összeget a nyugdíjas éveire félretenni, szintén 50 százalék pedig azt mondja, meg sem éri a nyugdíjas korát.
A megkérdezettek 43 százaléka azt mondta, idős korában csak a nyugdíjából fog megélni, 73 százalék azt mondta, hogy az állam feladata az időskorúak eltartása, ugyanakkor csak a válaszadók
21 százaléka mondta azt, hogy meg fog tudni élni az állami nyugdíjából.
Paradoxon ez a helyzet – mondta Kovács Antal, az emberek arra számítanak, hogy az állam majd megoldja anyagi problémájukat.
Az OTP öngondoskodási indexe most 38 ponton áll,
ez történelmi magasság egyébként. Az OTP 2011 óta készít kutatást az öngondoskodási hajlandóságról. Tavaly az index 37 ponton, 2012-ben 32 ponton, 2011-ben pedig 36 ponton állt. Az OTP Öngondoskodási Indexe egy 0-tól 100 pontig terjedő skálán mutatja az emberek elégedettségét saját öngondoskodásukkal, megtakarításaikkal kapcsolatban.
A kutatásból az látszik, hogy évről évre egyre többen takarékoskodnak, de nem lekötött betétekben tartják a pénzt. Csak a megkérdezettek 18 százaléka kötne le kétszázalékos kamat mellett 300 ezer forintot fél évre. A megkérdezettek 37 százaléka azt mondta, szüksége van a pénzre, ezért nem köti le, szintén 37 százalék pedig az alacsony kamatok miatt nem kötné le a pénzét.
A legnépszerűbb megtakarítási forma,
A lekötött betétek az alacsony kamatkörnyezet miatt veszítettek a népszerűségükből. Egy év alatt hatodával csökkent azoknak a száma, akik lekötött betétben tartják a pénzüket.
A megtakarítási célok:
Az emberek
harmada még mindig otthon, a párnacihában
tartja a pénzét. Sokan azért, mert az alacsony kamatkörnyezet miatt úgy gondolják, hogy úgysem kapnak semmit a bankban elhelyezett összeg után.
A kutatásban megkérdezettek
a mostani nulla közeli infláció helyett 5 százalékra becsülik a pénzromlás mértékét.
Az átlagos betéti kamatot pedig 4 százalék körülire becsülték. Ezzel szemben a jegybanki alapkamat jelenleg 0,9 százalék. Az átlagos banki kamatok pedig 1-2 százalék között mozognak.
A kutatás szerint az embereket a vágyaik vezérlik, ezért remélnek a valóságosnál magasabb kamatokat. Az öngondoskodás átjárja a társadalmat.
Mindenkinek van valami ürügye arra, hogy miért nem tud most félretenni.
A kutatásból az látszik, hogy sokan gondolkodnak azon, hogy
félretesznek majd valamekkora összeget, de sokan élnek a mának, és nem merik anyagi "jólétüket" kockáztatni
– mondta Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Kft. ügyvezető igazgatója.
A 35 év körüli korosztály az, amely tudatosan elkezdett megtakarítani.
Ha ebben a generációban el lehetne ültetni az öngondoskodás fontosságát, akkor az egy erőteljes változás lehetne.
A fiatalok öngondoskodási indexe Závecz Tibor szerint azért alacsony még, mert nekik nagyon messze van még a nyugdíj, viszont a családalapítás, a lakásvásárlás a közeli tervek között szerepel. A felmérésből az is látszik, hogy a mai 30 év körüliek nyitottak az öngondoskodásra.