Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A lakáshitelek iránti kereslet fokozódása általában az átlagkamat tempós csökkenésével párhuzamosan szokott végbemenni, ám az idén némiképp más lett a forgatókönyv a magyar piacon. Bár az újonnan felvett lakáshitelek átlagos kamata az utóbbi években jelentősen csökkent, az idei első félévben csak minimálisan - a jegybanki adatok szerint - 0,1 százalékponttal mérséklődött.
A szerény kamatcsökkenés ellenére az új lakáshiteleknél pedig pont az idén indult meg az emelkedés.
Ezt mutatja az is, hogy a bankok ajánlatait összehasonlítva az év első kilenc hónapjában - éves összevetésben - a lakáshitelek iránt érdeklődők száma 64 százalékkal, a lakáshitel-felvevők száma pedig 87 százalékkal nőtt.
Gergely Péter, a BankRáció.hu hitelszakértője azt is elmondta, az idén egy új és kedvező folyamat erősödése látszik: a magyar lakáshitelesek jobban törekednek a biztonságra.
Egyre többen érdeklődnek ugyanis a legalább 1-15 évig fix havi törlesztésű hitelek iránt.
Ugyanakkor a változó - 3-12 hónapra rögzített - kamatozású lakáshiteleket kevesebben keresték. Egy jegybanki statisztika szerint 2016 második negyedévében az új lakáshiteleknek már több mint a fele, 56 százaléka legalább 1 évre fixált törlesztőrészletű hitel volt. A folyamat nem meglepő, mert azt mutatja, hogy tudatosabbak és a kiszámíthatóságot helyezik előtérbe a hitelfelvevők.
A válság során ugyanis világossá vált, hogy kedvezőtlen hitelpiaci folyamatok esetén hirtelen és jelentősen emelkedhet a havi törlesztőrészlet. Ez nem fordulhat elő az 1-15 évre fixált hiteleknél:
az adott időszakban minden hónapban ugyanannyi lesz a törlesztés, még akkor is, ha közben esetlegesen emelkednének a piaci kamatok.
Az új lakáshitelek kamata Magyarországon egyébként régiós szinten még mindig magasnak számít és ez gátja lehet az erőteljesebb piaci bővülésnek. A hitelfelvevőknek érdemes a piaci kínálatot alaposan átnézniük, mert a legjobb hitel kiválasztásával akár milliókat is megspórolhatnak. A legolcsóbb és legkedvezőtlenebb lakáshitelek között komoly eltérések vannak:
a teljes hiteldíjmutatóban 1-2 százalékpont lehet a differencia egy átlaghitel esetében, így a teljes visszafizetendő összeget nézve 1-2 millió forintra rúghat a különbség.
A lakáshitelpiaci növekedés várhatóan folytatódik a következő hónapokban is, ám nem valószínű, hogy hitellufi alakulna ki, vagyis túlságosan eladósodna a lakosság. Itt van ugyanis
az adósságfék, amely azt jelenti, hogy egy-egy háztartás csak a jövedelmének feléig vállalhat hiteltörlesztést.
Gergely Péter azt javasolja, hogy mindenki mérje fel a háztartás anyagi helyzetét, ha pedig hosszú távra megvan a fedezete a havi törlesztésnek, akkor is érdemes inkább a jövedelemhez mérten 30-40 százalékig eladósodni, így a hitelteher kezelhető mértékű lesz. A nettó reálbérek emelkedése mellett a lakáshitel-piaci növekedést támogathatja a jövőben az is, hogy
a válság éveiben rengetegen elhalasztották a hitelfelvételt,
emellett az ingatlanpiacon az új lakásépítések is elmaradtak, most pedig mindkét területen a lakosság kezdi bepótolni a lemaradást.
