Ketyeg a december 4-re kiírt népszavazás bombája Olaszországban. Az alkotmánymódosításról szóló referendum kimenetele kétséges, amely kormányválságot és gazdasági labilitást jelenthet. A szívműtétjéből nemrég felépült 80 éves Silvio Berlusconi, bár pártja ellenzékben van, felajánlotta segítségét Matteo Renzi kormányfőnek a helyzet stabilizálásához.

Gyűlnek a felhők az olasz gazdaság felett, ahogy közeledik az alkotmánymódosításról szóló népszavazás időpontja. Az ország szinte fele-fele arányban megosztott az igenek és a nemek között, és amennyiben elutasítják Matteo Renzi kormányfő javaslatát, akár előrehozott választásokkal is számolni kell.
Az Olaszországban igen gyakori kormányválság most kifejezetten rosszul érintené a recesszióból épphogy kilábaló gazdaságot, amely az euróövezeti adósságválság során a perifériára szorult az úgynevezett PIIGS-országok (Portugália, Olaszország, Írország, Görögország, Spanyolország) közé, és most is az Európai Központi Bank élénkítő programjára szorul.

A referendum miatt az olasz államkötvények felára is emelkedik, és nyolc hónapja nem látott magasságban jár, mutatva a befektetői bizalom megingását.
Ebben a kiélezett helyzetben lépett színre az olaszok körében csak „Lovagként” emlegetett Silvio Berlusconi volt kormányfő, akinek informális hatalma és befolyása máig jelentős a jobbközép koalícióban.

 

Silvio Berlusconi volt kormányfőForrás: AFP/Lanni/Farabola/Leemage

A szívműtétje után felépült, 80 éves veterán politikus nemrég Sergio Mattarella köztársasági elnöknél tett látogatást, és olasz lapinformációk szerint a népszavazás utáni helyzetről tárgyaltak.

Berlusconi állítólag biztosítaná Matteo Renzi politikai hátterét arra az esetre, ha az alkotmánymódosítás elutasítására kerülne sor, vagy a szoros eredmény miatt meginogna a kormányfő széke.

Berlusconi pártja, a Forza Italia ugyan az ellenzéki jobbközép szövetség tagja, de – a tartós kormányválságot elkerülendő – a korábban adócsalásért tíz hónap közmunkára ítélt volt miniszterelnök most újra Renzi mögé állna. A Bloomberg értesülései szerint Berlusconi felajánlotta, hogy támogatná a miniszterelnök választási reformját a Szenátusban, így elsimítana egy lehetséges kormányválságot, mivel a Forza Italia képviselőinek szavazata nélkül nem menne át a törvényjavaslat.


A politikai csapdát egyébként Renzi saját maga állította, amikor lemondását helyezte kilátásba, ha a népszavazáson nem nyernének az alkotmánymódosítást elfogadó igenek. A képviselők és szenátorok számát csökkentő és az ország kormányozhatóságát megkönnyítő törvénycsomagot még áprilisban szavazták meg a törvényhozásban, ám mivel alkotmánymódosításról van szó, ezért csak népszavazással léphet hatályba.

 

Matteo Renzi olasz kormányfőForrás: AFP/NurPhoto/Cheriss May


A referendum érvényessége nincs részvételi arányhoz kötve, tehát nem szükséges hozzá a szavazásra jogosultak legalább ötven százalékának megjelenése.
A kormányzó balközép koalícióban már egyre többen vetik fel Renzi felelősségét, hogy a kormány sorsát összekötötte a népszavazással, a jelenlegi politikai helyzetben ugyanis nagy valószínűséggel nem nyernének meg egy esetleges előrehozott választást.

Bár az alkotmánymódosítás kétségkívül egyszerűsítené a politikai rendszert, és véget vetne a törvényhozás összetételéből fakadó későbbi kormányválságoknak, ám az ellenzék – épp a miniszterelnök lemondásának felajánlása miatt – a kormány munkájának értékeléseként értelmezi.

A második legerősebb pártnak számító Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a jobbközép pártok egyaránt a nemek támogatására szólította fel a választópolgárokat.

Matteo Renzi egyébként nehéz pénzügyi helyzetet örökölt meg, melyet a menekültválság és a földrengések miatti tetemes pluszkiadások jelentősen rontanak, egy kormányválság csak tetézné a gondokat.

Az államadósság 135 százalék felett jár a GDP-hez viszonyítva, a munkanélküliség még mindig emelkedik, a fiatalok körében 37 százalékos az állástalanok aránya. Az olasz gazdaság megítélését mutatja, hogy míg a tízéves német államkötvények hozama gyakorlatilag nulla százalék, addig

az olasz kötvényeké még a spanyolokénál is magasabb, 1,7 százalék. Elemzők szerint ez a hozamszint jelentősen emelkedik, ha az Európai Központi Bank kivezeti a kötvényvásárlási programját, illetve megemeli az alapkamat szintjét.