Kevés hírt kapunk arról, hogy mennyire hatékony az a kezdeményezés, ami a konfliktuszónákból érkező, fegyveres mozgalmaknak bevételt hozó gyémántok kiszűrését célozza. A közelmúltban azonban érkeztek adatok.

Több mint tíz éve már, hogy az illegális gyémántkereskedelem a figyelem középpontjába került. Politikusok és hírességek álltak ki, hogy megakadályozzák a „véres drágakövek” piacra kerülését. A mozgalomból egy kezdeményezés is született. 

54, de igazából 81

Az évek során az ügy többé-kevésbé feledésbe merült. Szakértők szerint azonban

lenne még mit tenni,

mert a működő szabályozás nem tartja elég hatékonyan távol a konfliktuszónákból érkező köveket a 81 milliárd dolláros piactól – közölte a CNBC.

Nem mindegy, honnan származikForrás: AFP/Alexander Joe

2003-ban vezették be a Kimberley-folyamatot. A KF célja az volt, hogy ne engedje a piacra a konfliktuszónákból származó köveket. Erre azért van szükség, mert ezeken a területeken jellemzően

fegyveres csoportok és egyéb erőszakszervezetek kezében van a kövek kitermelése,

amelyek az eladásból finanszírozzák magukat.

A Kimberley-folyamat lényegében egy felügyeleti láncolat, amely nyomon követi a gyémánt úját a kitermeléstől a kiskereskedelemig. A KF-nek 54 tagja van, de ez igazából 81 országot jelent, mert az Európai Unió egy tagnak számít. Ezek az államok azt vállalták, hogy csak olyan tagokkal kereskednek, amelyek tartják magukat az elfogadott feltételekhez. 

Számháború

A kezdeményezés talán legnagyobb eredménye az volt, amikor 2008-ban

Venezuelát kizárták

a KF-ből, mert nem volt hajlandó alávetni magát a független értékelésnek.

A Gyémánttermelők Szervezetét vezető Jean-Michel Liebherr szerint a KF hatékony, amire az is bizonyíték, hogy

a világpiaci kínálat 99 százaléka tiszta.

A Mir gyémántbányaForrás: AFP/RIA Novosti/Alexsey Druginyn

Ez nagy szó, figyelembe véve, hogy a 90-es években még 15 százalék körül volt ez az arány

A képet valamelyest árnyalja, hogy a Diamond Development Initiative adatai szerint viszont a gyémántok 20 százalékát olyan országokban termelik ki, ahol finoman szólva az emberi jogok nem érvényesülnek maradéktalanul.

Ez mintegy másfél millió embert érint.

És vannak még afrikai országok (pl. Libéria, Sierra Leone), ahol virágzik az illegális gyémántkereskedelem, és fegyveres mozgalmakat finanszíroznak belőle. Egy 2015-ös tanulmány szerint 3 és 6 millió dollár közötti forgalmat termelnek évente a véres ékkövek.

Lehetne jobb

„Még mindig vannak cégek, amelyek olyan helyekről vesznek gyémántot, mint a Közép-afrikai Köztársaság vagy Zimbabwe.

Ezzel közvetetten ugyan, de a fegyveres erőszakot támogatják”

– mondta Alice Harle, a Global Witness ásványszakértője.

Ekkora a világ második legnagyobb gyémántjaForrás: NORTHFOTO

A DDI-t vezető Ian Smillie szerint a Kimberley-folyamat nem néz eléggé a kitermelő országok körmére, és csak a kiskereskedelmi fázis környékén fejt ki lényeges hatást. „Igazából fogalmunk sincs, hogy Sierra Leonéban milyen körülmények között bányásszák a gyémántokat. Emellett az is probléma, hogy ezeket a gyémántokat nem olyan nehéz a tiszta helyekről (Kanada, Botswana, Oroszország) érkező kövek közé keverni.”