A Deloitte nyolc közép-európai ország bankpiaci kilátásait összegző felmérése (CE Banking Outlook), valamint a lakossági várakozásokat vizsgáló BankIndex-kutatás szerint ugyan a magyar bankok középtávú jövedelmezősége elmarad régiós társaikétól, azonban tovább javult a bankrendszerrel és a banki szolgáltatásokkal kapcsolatos attitűd.
Két felmérést is készített a Deloitte
A Deloitte közép-európai banki kilátásokról szóló, kétévente készülő felmérése (CE Banking Outlook) 8 közép-európai ország 76 bankjának elemzésével ad előrejelzést a következő három évre a banki kilátásokról és a banki környezet várható alakulásáról, míg a BankIndex országos, reprezentatív kutatás a lakossági fogyasztást, megtakarítást és hitelfelvételi kedvet vizsgálja.Demeter Ákos, a Deloitte partnere a felmérés eredményeinek ismertetésekor elmondta, hogy
a fogyasztási, a megtakarítási és a hitelfelvételi hajlandóság is folyamatosan javul,
a szezonális hatásokat kiszűrve az elmúlt évek legmagasabb adatait mérték.
A hitelezést vizsgálva elmondható, hogy az összes hitelállományban az új kihelyezések pótolni tudják a visszafizetéseket, azonban ez még nem érte el a válság előtti növekedési szintet. A cég szakértői
a nem jelzálogalapú hiteleknél növekedést várnak,
ezeket a hiteleket szerintük fogyasztásra fordítják majd az ügyfelek, így a fogyasztási hitelek felfutása várható.
A felmérés legutóbbi, 2015-ös kiadásához képest
a hitelfelvétellel és a megtakarítással kapcsolatos optimizmus egyértelmű növekedést mutat, egyúttal új csúcsot döntött a hitelfelvételi optimizmus,
kiemelkedő a fogyasztási várakozás, illetve négy éves csúcson van a megtakarítási optimizmus.
Közép-Európában folyamatos növekedés van a hitelezési volumenben, ehhez képest Demeter Ákos szerint Magyarországon idén még inkább a stagnálás volt a jellemző, de 2018-ra felpöröghet a hitelezés.
A korábbi évekhez képest pozitív képet mutatnak a magyar banki folyamatok
a Deloitte CE Banking Outlook felmérése szerint, de ez mégis csak az utolsó előtti helyre elegendő a régióban, még úgy is, hogy növekszik a mérlegfőösszeg és hitelezés, pozitív tartományba került a jövedelmezőség, javul az eszközminőség – csökken a nem-teljesítő hitelek aránya –, illetve viszonylag stabil a költség-jövedelem mutató.
Összességében a magyar bankpiac teljesítménye a legtöbb területen elmarad közép-európai társaik teljesítményétől.
„A régiós eredményekkel összevetve azt láthatjuk, hogy Magyarországon 2016-ban stagnál a hitelállomány. A vállalati szektornak nyújtott hitelek változása meghaladja a lakossági hitelek alakulását, a lakossági hitelezésen belül pedig a nem jelzálog típusú hitelek növekedése a meghatározó, a portfoliótisztítást követően 2018-ig mégis folyamatosan emelkedő, végül 2,5 százalékot elérő növekedésre számítunk” – mondta Demeter Ákos.
A hatékonysági mutatókat vizsgálva a Deloitte szakemberei azt látják, hogy a kamatmarzsokon lévő nyomás és egyes országokban a banki különadó hatására emelkedett a régiós költség/jövedelmezőség ráta: a bankok által bevezetett költségcsökkentő intézkedések hatására régiós szinten a ráta csökkenést mutat 2018-ig, 54,6 százalékra süllyedve, ami 4 százalékponttal alacsonyabb a 2015-ös értéknél. Ezzel szemben a magyar 2015. évi 83 százalékos költség/jövedelmezőségi ráta a legmagasabb a régióban. Ez az egyszeri hatásokat is tartalmazó érték 2016-ra 63 százalékra esik, és ellentétben a közép-európai tendenciával, várhatóan 68 százalékra nő 2018-ra.
A jövedelmezőséget a kamatkörnyezet sem támogatja Demeter Ákos szerint, így nincsenek könnyű helyzetben a bankok. A szakértő szerint
a bankpiac méretét nézve 4-5 univerzális banknak van helye Magyarországon,
ezzel szemben jelenleg 15-20 ilyen pénzintézet van az országban.
„A felméréseink egyik fontos tanulsága, hogy,
ha a magyar bankok jövedelmezőségi szempontból utol akarják érni régiós társaikat, akkor jelentősen javítaniuk kell a hatékonyságukat”
– véli a Deloitte partnere, aki szerint az ügyfélélmény egyre hangsúlyosabbá válik a bankolásban és a banki ügyféligényekben. Úgy látják, hogy stratégiailag a digitalizáció szerepének emelése akár egyszerre is megoldást jelenthet a jövedelmezőségi kihívásokra és a fogyasztói igényekben egyre hangsúlyosabb ügyfélélmény biztosítására is.
A Deloitte az ügyfél életciklust is megvizsgálta a digitalizáció jegyében egészen a számlanyitástól a zárásig. Magyarország a közép-európai régióban is jelentősen le van maradva, ugyanis a nyolc vizsgált országból csak egyet tud megelőzni, és a legjobb magyar bank (OTP Bank) sem fért be az első 20-ba. Digitalizáció terén van hova fejlődnie a magyar bankszektornak, ezt pedig néhány bank felismerte, és néhánynál már folyamatban vannak különböző fejlesztések.
„A 76 közép-európai bank digitális csatornáiról készített elemzésünk azt mutatta meg, hogy a pénzintézetek több mint 80 százalékában a funkcióknak csak 13 százaléka érhető el digitális formában” – ismertette az eredményeket Demeter Ákos.