Többen választhatják a katát, emelik a bevételi határt

Businesswoman working at laptop in vintage shop

Duplájára, 12 millió forintra emelnék jövő évtől a kata bevételi határát a Nemzetgazdasági Minisztérium által nemrégiben bejelentett adócsomag alapján. A módosítás az Opten céginformációs vállalat szakértőinek véleménye szerint kétségtelenül kedvező hatással lesz a mikrovállalkozók széles körére, ugyanakkor érdemesnek tartják a lépés közvetett hatásait is elemezni.

Bár az elmúlt években látszik némi konszolidáció, és a gazdasági növekedés is lassan beindul, a cégek jelentős része továbbra is tőkeszegény, és magas a kockázatos ügyletek aránya. Az erős töredezettség ezáltal egyes esetekben versenyhátrányt is jelenthet a gazdaság számára – emlékeztetett a céginformációs cég.

Több tízezer vállalkozás válthat

A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) mint adózási forma már eleve a cégstruktúra legalsó rétegét, az egyéni vállalkozókat, az egyéni cégeket, a betéti társaságokat és a közkereseti társaságokat érinti. Így

a katát érintő változások alapvető hatással lehetnek a vállalkozók rendkívül széles körére.

A korábbi 6 millió forintos bevételi határt a tervek szerint 12 millió forintra emelik, amivel a katások köre tovább szélesedhet, ezáltal adózási szempontból várhatóan több tízezer vállalkozásnak megéri majd katára váltani.

A kisebb vállalkozások számára lehet jó választás a kata Forrás: Image Source/Flynn Larsen

Felmerül azonban a kérdés, hogy ez milyen közvetett hatással lehet a teljes cégstruktúrára. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) indoklása szerint

az adócsomag célja a közterhek és az adóbürokrácia csökkentése.

Az adminisztrációs költségek csökkentésére egyértelműen szükség lehet, hiszen 550 ezer cég és 430 ezer egyéni vállalkozó nyomon követése, ellenőrzése nem egyszerű feladat, de a cégek összesített adminisztrációs költségei is rendkívül magasak a nagy cégszámnak köszönhetően.

Újabb visszaélésekre nyílhat tér

Ugyanakkor érdemes figyelembe venni a kata potenciális hátrányait is. Mivel ez az adónem alapvetően csökkenti a cégek adminisztrációs kötelezettségeit, ezáltal

a cégstruktúra átláthatósága tovább csökkenhet.

A transzparencia hiánya pedig alacsony üzleti etikai szinttel párosulva újabb visszaéléseknek adhat teret.

A kataszabályok elméletben rendelkeznek arról, hogy ezek a visszaélések – mint például a színlelt munkavállalás – szükség esetén könnyen ellenőrizhetőek és bizonyíthatóak legyenek, ugyanakkor nehéz elképzelni, hogy a gyakorlatban, akár több százezer vállalkozás esetében, ez ténylegesen ellenőrzésre kerüljön.

A jogalkotók vélhetően ezt a hatást is figyelembe vették, de kétségkívül az új szabályozás újabb fekete vállalkozókat vonhat be a fehér, de legalábbis a szürke gazdasági környezetbe, ezáltal az összesített hatás akár pozitív is lehet. Hosszú távon azonban

az igazán versenyképes gazdasághoz vélhetően tőkeerősebb, kockázatmentesebb cégstruktúrára lenne szükség,

amihez elkerülhetetlen lesz mind átláthatóság, mind koncentráció terén fejleszteni a cégbázist.