A spórolós magyarok átlag havi 16 ezret tesznek félre

2016.11.11. 19:46

A régióban Magyarországon nőtt a legjobban a havi megtakarítások összege 2015-ről 2016-ra azok körében, akik szoktak pénzt félretenni, 14 900 forintról 16 148 forintra. Ezzel azonban Magyarország a régióban még mindig csak Romániát és Szerbiát előzi, ráadásul a lakosság 40 százalékának egyáltalán nincs megtakarítása. A lakosság 26 százaléka érzi úgy, hogy javult az anyagi helyzete 2-3 év alatt, 40 százalék nem érez változást, 33 százalék pénzügyi helyzetének romlását érzi.

Az Erste Bank régiós kutatása szerint a Magyarországon megkérdezettek 26 százalékának javult, 40 százalékának nem változott az anyagi helyzete az elmúlt 2-3 évben. 33 százalékuk viszont úgy érzi, hogy romlottak pénzügyi lehetőségei.

A magyar megtakarítók megtakarítása nőtt legjobban 

A régió többi országához hasonlítva - százalékban mérve - a havi megtakarítások átlagos összege Magyarországon nőtt a legjobban, 9 százalékkal. A 2015-öshöz képest növekedett az az összeg, amit egy megtakarítani tudó magyar félre tud tenni egy hónap alatt: 14 900 forint helyett ez 2016-ban 16 148 forintot jelent.

Ez a szám összességében még mindig alacsony, Magyarország csak Romániát és Szerbiát előzi meg vele. Bár a megtakarítási szándék továbbra is fontos, jelenleg csupán a társadalom 60 százaléka gondolkozik tudatosan erről a témáról – és elsősorban váratlan kiadásokra tesznek félre, a rendszeres megtakarításokon alapuló nyugdíj vagy lakáscélú megtakarítások szerepe a régió éllovasaihoz képest még mindig kisebb.

Azok, akik félre tudnak tenni, 9 százalékkal többet tesznek félreForrás: AFP

Kevesebben tartják a cihában 

A preferált megtakarítási, befektetési eszközöket nézve, az életbiztosítás szerepe csökkenő képet mutat 2015-höz képest, míg az ingatlanba fektetés népszerűség-növekedése egyértelműen látható, kismértékben ezen túl csak a lakástakarékok súlya tudott nőni, írja közleményében az Erste.

Az adatokból azonban nyilvánvaló a közvetlen lakossági állampapírbefetetések népszerűségnyerése is. A magyar lakosság körében továbbra is a legnépszerűbb formák a bankszámlán, bankbetéten tartott megtakarítások, viszont egyértelműen csökkent a pénzüket otthontartók aránya, a háztartások a 23 százalékáról 16 százalékra.

A megtakarítók koncentrációja azonban nem javult, a megkérdezettek 39 százaléka nyilatkozta azt, hogy semmilyen megtakarítása, félretett pénze nincsen.

A magyarok nem szeretik a kockázatot 

A kutatásból látszik, írja az Erste, hogy a magyar kockázatvállalási szokások kevésbé kiegyensúlyozottak, míg a magyarok jelentős része tudatosnak és biztonságra törekvőnek vallja magát, a többi régiós országhoz képest a népesség tíz százaléka hajlandó kockázatot vállalni annak érdekében, hogy magasabb profitot érjen el. A felmérésből továbbá az a trend rajzolódik ki, hogy pozitívabb az értékpapírok, mint befektetési lehetőség megítélése.

A magyarok nem használják ki a lehetőségeket 

„Az idei felmérésből világosan látszik, hogy bár a régiós országok közül nálunk a legfontosabb az öngondoskodás, nem vagyunk elégedettek a jelenlegi megtakarítási képességünkkel. Nem használjuk ki az állami támogatással járó pénzügyi lehetőségeket, például a lakástakarékpénztári, illetve a nyugdíj előtakarékossági, nyugdíjbiztosítási konstrukciókat, holott Magyarországon ezek az öngondoskodást jól támogató megtakarítási termékek" – foglalta össze a kutatás eredményeit Harmati László, az Erste Bank lakossági vezérigazgató helyettese.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK