Mégsem lesznek kancelláriák az egészségügyben

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár

Egyelőre nem lesz kancelláriarendszer a kórházakban, mondta Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár egy háttérbeszélgetésen. A háttérben zajló viták miatt csak a 2018-as választások után lesz döntés az ügyben. Az államtitkár azt mondta, az utóbbi egy év sikerei közé tartozik, hogy csökkentek a kórházi várólisták, több pénz jut a egészségügyre, és siker a sebészeti ügyeleti rendszer bevezetése is. 

A kancelláriarendszer kapcsán, a háttércsaták miatt abban maradtunk, hogy a döntés a 2018 után felálló új kormányra marad. Ez az én kudarcom, mondta Ónodi-Szűcs Zoltán, hiszen nem tudtam elmagyarázni az egészségügyi menedzsmentek, hogy miért is lenne jó megoldás a kancelláriarendszer bevezetése a kórházaknak. Viszont, ha nincs kancellária, akkor nem várható el, hogy csökkenjenek a párhozamosságok – tette hozzá az államtitkár.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár Fotó: M. Schmidt János - Origo

A kancellári rendszer kialakulásáig az Állami Egészségügyi Ellátó Központot (ÁEEK) fogják megerősíteni, erre négymilliárd forintot szánnak.

Növelni kell az egynapos sebészeti ellátások számát

Az államtitkár a kórházi adósságállományról elmondta,

szeptemberben a kórházak adóssága 60 milliárd forint volt,

ebből a 30 napon túli lejárt tartozás 45,3 milliárd forint.

Magyarországon azoknak a kórházi betegeknek, akik műtéten esnek át, alig

15–18 százaléka olyan beteg, aki egynapos sebészeti ellátásban részesül,

külföldön ez az arány akár 60 százalékos is lehet – mondta Mészáros János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára. Az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos cselekvési tervet az év végéig el akarják fogadtatni a kormánnyal, és ez hat elem köré épül:

• az ágazati gazdálkodás,
• az alapellátás kompetenciájának megerősítése,
• az intézményirányítás professzionális működtetése,
• a betegségmenedzsment-rendszer, kapacitástervezés kialakítása,
• a specifikus népegészségügyi célkitűzések megvalósítása
• és az e-egészségüggyel kapcsolatos folyamatok.

Mind a Gazdasági Minisztérium, mind a Miniszterelnökség támogatja az egészségügyi államtitkárság konszolidációs tervét. Ha nem történik semmi, akkor az adósságállomány nőni fog, arra van szükség, hogy olcsóbban működjenek a kórházak – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán.

Alapvetően arra gondolok, hogy

ha a kórházak vesznek két kamerát, akkor lehet, hogy egy biztonsági őrrel kevesebbre lesz szükség.

A kórházszövetséggel arról állapodtak meg, hogy megpróbálják

8 százalékkal csökkenteni a fekvőbetegek számát.

Az államtitkár szerint nem kell minden beteget kórházban kezelni. A cél az, hogy mindenkit helyben lássanak el, és ne történjen olyan, hogy egy zalai beteget egy lábsérüléssel Debrecenben lássanak el.

Mindenki több pénzből gazdálkodik, mint korábban hiszen

3,6 milliárd forinttal adtunk többet az intézményeknek a gazdálkodásra

– tett hozzá. A kórházi várólistákról Ónodi-Szűcs Zoltán elmondta: míg júliusban 34 ezren vártak műtétre, októberben 28 ezren voltak a kórházi várólistákon.

Bürokráciacsökkentés az egészségügyben is

Az Országos Egészségpénztár, illetve az egészségügyi háttérintézmények átalakítása kapcsán Ónodi-Szűcs Zoltán azt mondta,

a bértömeg 20 százalékkal csökken,

azt nem tudta megmondani, hogy emiatt hány embernek szűnik meg az állása.

Az államtitkár kérdésre válaszolva beszélt az egészségügyet érintő sikertörténetekről is. Példaként említette, hogy a

2017-es költségvetésben 170 milliárd forinttal több jut az egészségügyre.

Ezen belül 40 milliárd forintot költenek a budapesti egészségügyi intézmények fejlesztésre. A teljes fővárosi egészségügyi rendszer újragondolásról van szó – tette hozzá.

Forrás: Dreamstime

Sikersztori a béremelés kérdésköre, mert sikerült megállapodni az érdekvédőkkel, és minden egészségügyi dolgozó bére emelkedett. Siker az is, hogy bekerülnek az alapellátásba a fogorvosok is. Az idén négymilliárd forinttal kapnak többet az alapellátásban dolgozó védőnők és fogorvosok, a háziorvosi praxisoknak pedig összességében 10 milliárd forint pluszforrást biztosít a kormány.

Siker az is, hogy elkezdődött az emelt szintű ápolás is. Sikersztori a kórházi várólisták csökkenése is, kisebb az adósságállomány is, és sikersztori a sebészeti ügyeleti rendszer bevezetése is. Ónodi-Szűcs Zoltán azt mondta, abban biztos, hogy az egészségügy kampánytéma lesz a választások közeledtével.