A járműgyártás, mint húzóágazat, nagyon fontos, hogy megmaradjon – mondta az államtitkár a 35. Medicina konferencián –, de muszáj kiegyensúlyozni.
Ha a Volkswagen tüsszent egyet, és megfázik, akkor a magyar ipar ágyba kerül.
A feldolgozóipar 50 százalékát a járműgyártás adja Magyarországon – tette hozzá.
Tovább kell bővíteni a feldolgozóipart, nagy potenciál van a magyar élelmiszeriparban is, nagy lehetőségek vannak az infokommunikációs technikákban, a védelmi iparban,
a legnagyobb fejlődési lehetőséggel pedig az egészséggazdaság rendelkezik,
amihez az egészségturizmus is hozzátartozik – mondta Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Ezek egyébként az Irinyi Terv célkitűzései is.
Ha az egészséggazdaságot nézzük, akkor annak a legfontosabb területe a gyógyszeripar, az orvosi műszergyártás, a gyógynövényipar, és természetesen az egészségiparnak is van infokommunikációs része is. Az Irinyi Terv megvalósítása során majd ezeket az ágazatokat figyelik kiemelten – mondta az államtitkár.
Az egészségügyön belül elkészült egy stratégiaterv, ami már a kormány előtt van, és
a következő hónapokban az államtitkár szerint el is fogadják majd azokat.
Az Irinyi Terv végrehajtásához paradigmaváltásra van szükség – mondta az államtitkár, hangsúlyozva, hogy nem az olcsó, korlátlan munkaerő hazája vagyunk, hanem a magasan képzett, hozzáadott értéket előállítani képes, korlátos erőforrásokkal működő ország.
Magyarország újraiparosítása:
Példaként említette, hogy a magyar gyógyszeripar adja a GDP 3 százalékát. Két év múlva a járműipar meghaladja a gyógyszergyártást vagy az egészségipart. Egy nemes verseny van a két hangsúlyozottan fontos ágazat között. De egyelőre az egészségipar vezet – mondta az államtitkár.
Területi megoszlás szerint Magyarországon a nagy tudományegyetemek köré csoportosulnak az ipari beruházások. A járműgyártás az északnyugati területen, az egészségipar pedig a közép-magyarországi területen terjeszkedik. Cél, hogy
az egészségipar mostani 12,5 százalékos GDP-részesedése 2020-ra 15 százalékra emelkedjen
– tette hozzá az államtitkár.
A magyar gyógyszeripar fejlesztésével lehetne csökkenteni az ipar függését a járműgyártástól – mondta Hodász István a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének az elnöke is.
Magyarországon
a járműgyártás teljesítménye idén becslések szerint 7 ezer milliárd forint felett lesz,
a gyógyszeriparé pedig ezer milliárd feletti. A gyógyszeripar egyébként a kutatás-fejlesztésen alapszik.
A nemzetgazdaság, ha támogatja a gyógyszeripart, akkor magas hozzáadott értékű termelésre lehet számítani, ami jelentősen növeli a végfelhasználói export értékét. Ezáltal magasabb lesz az adóbevétel is – mondta az elnök.
"A szabadalmi rendszeren belül azt a változtatást javasoltuk a kormánynak, hogy a szabadalom lejárta előtt is lehessen gyártani Magyarországon olyan gyógyszereket exportra, amelyek célországában már lejárt a szabadalom" – mondta a MAGYOSZ elnöke.
Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy hiába járt le egy gyógyszer szabadalma, ha Magyarországon még érvényes, akkor hazai gyártásból nem tudnak oda szállítani, vagyis
"ki kell szerveznünk termelésünk egy részét Magyarországon kívülre,
ha ki akarjuk szolgálni ezeket az exportpiacokat" – monda az elnök. Ezért a magyar gyógyszeripari termelés egy része kiáramlik külföldre. A MAGYOSZ elnöke azt mondta, a kormány ígéretet tett arra, hogy a szabadalmi rendszert hamarosan újragondolják.