Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Komoly átalakuláson ment keresztül az elmúlt években a budapesti lakáspiac, azon belül is a kiadó lakások szegmense. A bérleti díjak jelentősen megemelkedtek, amiben fontos szerepe van a közösségi alapokon működő szállásmegosztás, azaz a lakáshotelek elterjedésének – írja elemzésében az Ingatlan.com.
A budapesti
belső kerületekben a legkeresettebbek lakáshotelek,
emiatt ezekben a hosszú távra kiadó lakásokért is 5-30 százalékkal több bérleti díjat kértek a tulajdonosok 2016-ban a fővárosi átlaghoz képest. Ezzel szemben 2010-ben a belvárosi lakások albérletárai még csak 2-10 százalékkal voltak drágábbak a fővárosi átlagnál.
A budapesti átlagos havi bérleti díjakhoz képest
az V. kerületi lakásokért kell a legnagyobb prémiumot fizetni,
25-30 százalékkal többet kérnek értük – mondta Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Az Airbnb-hatás miatt egy 50 négyzetméteres V. kerületi lakásért havonta átlagosan 20 ezer forinttal kell többet fizetni a fővárosi átlagnál. Az I., VI., VII. és XIII. kerületi lakásoknál pedig 6-13 ezer forint a felár.
A lakáshotelek elterjedése a turizmus felfutásával, valamint azzal magyarázható, hogy a lakást kiadók számára nagyobb bevétellel kecsegtet.
Ugyanakkor nem minden ingatlan alkalmas a rövid távú lakáskiadásra, ezért vannak, akik már nem itt versenyeznek, és inkább újra a hosszú távú kiadást választották.
Ez abból is látszik, hogy az idei albérletszezon augusztusi csúcsán duplájára nőtt a kínálat. Tavaly augusztushoz képest az oldalunkon 3 ezerről 6 ezerre emelkedett a magánszemélyek által hosszú távra kiadó lakások száma a fővárosban – mondta az Ingatlan.com szakértője.
A budapesti lakáshoteleknél ez a mutató átlagosan 54 százalék, vagyis a rövid távra kiadó lakások átlagosan majdnem minden másnap üresen állnak – mondta Balogh László. Ez azt jelenti, hogy a hosszú távú kiadásnál
egy jó bérlővel biztos a bevétel, a lakáshoteleknél azonban ez kétséges lehet.
Budapesten
október végén több mint 6300 lakáshotelben lehetett megszállni,
és a szóban forgó lakások 75 százalékát a tulajdonosok be is jelentették az önkormányzatoknak, hogy szálláshelyként hasznosítják – mondta Balogh László az önkormányzati nyilvántartások adataira hivatkozva.
Magyarországon egyelőre nem született hivatalos információ vagy bejelentés arról, hogy bármilyen hatósági szigorítás lépne életbe a lakáshotel-kiadás terén, világszerte sok városban tettek ilyen lépést. Berlinben, Párizsban is szigorítottak a szabályokon, New Yorkban pedig október végén fogadták el azt a törvényt, amely megtiltja a 30 napnál rövidebb távú lakáskiadást.
Az Ingatlan.com szakértője azt is kiemelte, hogy tőlünk nyugatabbra jóval nagyobb arányban bérelnek lakást lakhatás céljából, így ott a rövid távú lakáskiadás miatt bekövetkező bérleti díjnövekedés is sokkal élesebb társadalmi ellenállást váltott ki.
