Külföldre menekülhetnek a kis webáruházak

Ezrével menekülnek el a kis webáruházak az országból, ha az Országgyűlés elfogadja a fogyasztóvédelmi törvény módosítását – hívja fel a figyelmet a blokkk.com kereskedelmi szakportál.

A fogyasztóvédelmi törvény módosítását célzó javaslat elfogadása esetén a webáruházak, internetes szolgáltatók második alkalommal hibázva

200 ezer forintnál kisebb bírsággal nem úszhatnák meg az ellenőrzést,

bármilyen csekélység is a vétség, ha a fogyasztóvédelmi ellenőr bírság kiszabását tartja szükségesnek. (A második alkalom azért fontos kitétel, mivel a kis- és középvállalkozások egy általános szabály szerint, ha az ellenőrző hatóság első alkalommal talál hibát, - a legsúlyosabb eseteket leszámítva - nem büntethetők.)

Durva birság a megoldás?

A fogyasztóvédelmi törvény jelenleg minden boltfélére egységesen azt rögzíti, hogy a fogyasztóvédelmi bírság legkisebb összege 15 ezer forint.

A különbség tizenháromszoros lenne a különböző bolttipusok között,

ha a törvénymódosítást a képviselők megszavazzák. Egy kisvállalkozás életében pedig 200 ezer forint nagy pénz.

A szakportál megemlíti, hogy a fogyasztóvédelmi igazgatás az államigazgatás berkein belül arra hivatkozik, hogy

2015-ben az ellenőrzött webáruházak 88 százaléka hibázott, szemben a 2014. évi 80 százalékkal, döntő részben pedig a kis- és középvállalkozások.

Ebben az esetben pedig - szerintük - a legokosabb megoldás a bírságok emelése. Pedig - az a Nemzeti Fejlesztési Minisztréium jelentéséből kiderül -

a feltárt hibák döntő része olyan adminisztrációs hiányosság, ami semmilyen módon nem sérti a vásárló pénztárcáját,

vagy biztonságát, de jogait sem.

A webáruházaknál sem tárnak fel az ellenőrzések komolyabb szabálytalanságokat, mint az egyéb boltoknál, nem indokolt a birságtételek közötti hatalmas különbség Forrás: --

Csupán a statisztikát nyomja fel például a blokkk.comon megjelent írás szerint, amikor a webáruházak számottevő része elmulasztotta honlapján feltüntetni, hogy a szerződéskötés nyelve magyar, amiről pedig bizonyára előbb-utóbb könnyen meggyőződhet a vásárló. Ezen az ellenőrzöttek negyede bukott el 2015-ben. Felesleges is egyébként ilyen kötelezettséget előírni, elégséges lenne csak azt, amikor más nyelven is van erre mód. Bőven akad más hasonló apró-cseprő adminisztrációs hiányosság is, ami persze hiba, de nem ok az elvakult bírságszigorra.

Nem igazolják a szigort a tapasztalatok

Az alaposság nyomdokain érdemes több esztendő fogyasztóvédelmi jelentéseit végigbogarászni a tisztább képalkotás érdekében. 2012-től az NFH honlapján meg is találhatók az elektronikus kereskedelem ellenőrzéséről szóló részletes éves jelentések. Ezek egyértelműen azt mutatják, hogy

a legsúlyosabb vétségeket elkövető webáruházak száma kevés volt, sőt, az elmúlt két esztendőben a puszta számokat nézve sokat javultak az e-kereskedők.

2014-ben 45, 2015-ben pedig 50 százalékos volt a javulás, ennyivel csökkent a megbírságolt webáruházak száma.

Ráadásul a kifogásolt webáruházak számánál jóval kisebb azok száma, akikkel szemben végül valamilyen határozatot is hoztak a fogyasztóvédelmi ellenőrök. 2015-ben például a kifogásolt 148 áruházból csak 113 kapott kötelezésről, vagy bírságról szóló határozatot, a többiről nyilván az ellenőrzés során kiderült, hogy erre már nincs is szükség (a fogyasztóvédelmi törvény megengedi, hogy a vállalkozás megállapodjon az ellenőrző hatósággal a hiba kijavításáról, az apróbb hibákat pedig már az ellenőrzés során ki is javították).

A bírságok átlagos összege sem túl magas, ami megint csak a vétségek csekélyebb súlyára utal. A legfontosabb pedig az, hogy az arányokat nézve

a webáruházakat sem bírságolják nagyobb mértékben, mint a többi boltost.

A szakportál írása alapján

nem kell majd csodálkozni azon, ha a jövőben kedvenc webáruháza távolabbi tájról jelentkezik be.

Mindenkinek olcsóbb, mint a 200 ezer forintos bírság.