"Rögtön jövök" táblával és egymás üzletének figyelésével próbálják kiküszöbölni a munkaerőhiányt a kiskereskedelmmel foglalkozó vállalkozások. A hiányzó munkaerőt a nagyvállalatok jelentős bérfejlesztéssel igyekeznek kompenzálni, így magukhoz vonzva a tapasztalt, ügyes eladókat. A kisvállalkozások azonban nehezen, de inkább egyáltalán nem tudják kigazdálkodni az alkalmazottak béremelését. A vasárnapi pótlék emelése és a két kötelező vasárnapi szabadnap pedig csak ronthat a helyzeten. A szakmai szervezetek szerint átfogó, akár hosszabb távú bérrendezésre van szükség a szektorban, a járulékterhek, adók mérséklésével.

Mint ismeretes, a közelmúltban több nemzetközi kiskereskedelmi üzletlánc jelentett be – százalékban kifejezve – két számjegyű béremelést. Az Auchan Magyarország október végén második lépcsőben tett rá a jelenlegi bérekre.

Hasonló mértékű béremelést hajtott végre a Lidl. Az áruházlánc körülbelül 4000 dolgozójának mintegy 90 százaléka átlagosan 20 százalékkal keres többet idén július óta. A Tesco júliustól átlagosan tizenegy százalékos fizetésemelést jelentett be. A Spar átlagosan tízszázalékos béremelést hajtott végre.

De nem csak az élelmiszerüzleteknél van szükség a magasabb bérekre: az IKEA-nál szeptembertől tizenegy százalékkal növelik a dolgozók bérét. A Kika alkalmazottai pedig januártól keresnek 12 százalékkal többet.

Élelmiszerbolti eladóForrás: Cultura Creative//Les and Dave Jacobs/

A bérek között még így is óriási a különbség, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint a kereskedelmben dolgozó fizikai dolgozók – és ebbe beletartozik a pénztáros, árufeltöltő és a pultoknál dolgozó eladó is –2016 első felében bruttó mintegy 150–160 ezer forintot kaptak a kereskedelmi szektorban. A jelenleg legjobban fizető láncok az Aldi és a Lidl, ők hirdetésben teszik közzé, mennyit fizetnek alkalmazottaiknak. Az átlag alatt fizet vélhetően a kisboltok többsége, hiszen a kisvállalkozásoknak a béremeléshez saját nyereségükhez kellene nyúlni, vagy árat emelni, ezt a piac nehezen fogadja el – fogalmaz az Origo.hu-nak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szolgálat (OKSZ) főtitkára.

A létszámhiány egyértelműen a munkaerő elvándorlása miatt alakult ki – folytatja Vámos György. Mint mondja, nagyjából két éve lehet egyértelműen érezni, hogy gondot fog okozni a létszámhiány.

A KSH adatai szerint 2016 második negyedévében nőtt a betöltetlen álláshelyek száma: a kereskedelemben meghaladta a 4600 főt, amely 2015 első feléhez képest több mint 50 százalék feletti emelkedést jelent. A Blokkk.com gyűjtése szerint nem csak nálunk jellemző ez a munkaerőhiány: az álláshirdetésekből kiderül, hogy toronymagasan listavezető az eladók keresésében Németország, ahol mintegy 25 ezer embernek kínálnak ilyen állást. Az Egyesült Királyságban és Franciaországban 6-7 ezer kiskereskedelmi dolgozót keresnek.

A bolti eladók, pénztárosok, árufeltöltők bére hónapról hónapra változik, nem véletlenül: a nagy boltok létszámigényét a megszaporodott hirdetések, a kisebbekét az egyre gyakrabban kitett "rögtön jövök" táblák jelzik. Van olyan kisvállalkozás, amely már nem tudja kitermelni két eladó bérét, de olyan boltos is akad, aki egyedül árusít egyszerre két boltban: kiírja a mobil telefonszámát az egyik ajtajára, ha éppen a másikban kiszolgál, vagy éppen a vezető áll be a pult mögé.A főtitkár szerint elsősorban a bér határozza meg azt, hogy egy-egy eladó hova megy el dolgozni, de főleg az ország keleti felében a kisebb településeken helyben más munkalehetőség alig akad, az elvándorlás pedig sok család számára nem megoldás. Vámos úgy véli, hogy a két kötelező szabad vasárnap terve plusz munkaerőt igényelne a vállalkozások számára, ha nyitva szeretnének tartani a hét utolsó napján. Mindemellett a dupla vasárnapi pótlékot is nagyon nehéz lesz kigazdálkodni.

Kisbolt BudapestenForrás: MTI/Róka László

A Kereskedelmi Szövetség álláspontja szerint elengedhetetlen a járulékkedvezmény is, elsősorban a kisvállalkozásoknál, valamint szükség lenne a kisebb cégek fejlesztésének támogatása, hiszen az ágazatban egyre sürgetőbb a munkaerőhiány megoldása. Emellett az is kérdéses, hogy a hamarosan beinduló karácsonyi bevásárlási rohamot a boltok miként fogják kezelni az egyre fogyatkozó munkaerővel.

Persze emellett jó néhány előnyt is jelent a kisebb bolt a nagy áruházakkal szemben. Lehet, hogy a bérekkel nehezen versenyeznek, de például semmivel sem pótolhatják azt a közvetlenséget, amit állandó vásárlókörükkel alakíthatnak ki.

Könnyebb felmérni az igényeket is és – ha szükséges – sokkal gyorsabban tudnak váltani, változtatni, akár a termékek skáláján, akár az árakon. Összességében tehát a rugalmasság is lehet az egyik megoldás, amelyet okosan használva a saját előnyükre fordíthatnak a kisebb üzletek a nehéz időszakokban.

A cikk megjelenését a CIB Bank támogatta!