Az MNB feljelenti Tarsoly Csabát

2016.11.24. 12:26

Rágalmazás és becsületsértés miatt a Magyar Nemzeti Bank büntetőfeljelentést tesz a bűnszervezetben elkövetett csalással vádolt Tarsoly Csaba ellen. A Quaestor volt elnök-vezérigazgatója a Magyar Narancsnak adott interjúban tett olyan állításokat, amelyeket cáfol az MNB.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2015 tavaszán, alig 15 hónappal a pénzügyi felügyeleti jogkör átvételét követően, határozott és megújított felügyeleti módszertani vizsgálataival több mint 15 éves visszaélés-sorozatra derített fényt három befektetési szolgáltató, a Buda-Cash, a Quaestor és a Hungária brókercégeinél. A jegybank ezt követően folyamatos információnyújtással segítette a nyomozó- és vádhatóságokat, valamint a bíróságot a brókercégeknél történtek feltárásában, az érintett vezetők, tulajdonosok felelősségének tisztázásában – áll a jegybank közleményében, amit Tarsoly Csaba vádjaira reagálva adtak ki. Azt írják, hogy az MNB szakmai közreműködésének is köszönhető, hogy a jogalkotó törvényi előírásokban szigorította meg a piacon tevékenykedő befektetési szolgáltatók védelmi vonalait és felügyeletüket. 

Az MNB a közleményben határozottan cáfolja a Magyar Narancsban ma megjelent – a Fővárosi Főügyészség tájékoztatása szerint bűnszervezetben elkövetett csalással vádolt, és így akár 25 év szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett – Tarsoly Csabával készült interjúban a vádlottnak az MNB-vel vagy annak tisztségviselőivel kapcsolatosan megfogalmazott állításait. 

Tarsoly Csaba a Quaestor-cégcsoport volt elnök-vezérigazgatója a Magyar Narancsnak adott interjútForrás: MTI/Marjai János

Eszerint Tarsoly Csaba 2015. március 9-én tett vallomásának jegyzőkönyvben való azonnali rögzítéséhez – az interjúban megjelent hamis állítással szemben – az MNB alelnöke ragaszkodott, erre a meghallgatás során sor is került. A jegybank a Tarsoly Csaba által elmondottakról és az aznap a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. (QÉP) székhelyén végzett helyszíni vizsgálat tapasztalatairól a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodáját még aznap, azonnal tájékoztatta.

Hamis kijelentések

Tarsoly hamis kijelentésével ellentétben az MNB alelnöke „határozatlanság" helyett a valóságban tisztázó kérdéseket tett fel a Quaestor Financial Hrurira (Hrurira) állítólagos – s mint utóbbi kiderült, hamis – „öncsődjét" március 9-én bejelenteni kívánó Quaestor-vezetőknek – írják a közleményben.

Tarsoly ugyanis március 9-én délután, az első meghallgatás során még mindig – hamis csődhelyzetre hivatkozva – megpróbálta félrevezetni a felügyeleti munkatársakat,  továbbra is leplezni próbálván a vádirat szerinti bűncselekmények elkövetését.

A Hrurira jegybank által ismert adatai azonban ezeket az állításokat nem támasztották alá, ezért indokolt volt – és semmiképpen sem „határozatlanság" – az állításuk alátámasztására szolgáló adatok, információk, analitikák bekérése. Emiatt került sor néhány órán belül a Quaestor-vezetők második meghallgatására, amelynek végén a vádlott vallomását jegyzőkönyvezték. 

Valótlan Tarsoly Csaba azon állítása is az MNB-s cáfolat szerint, hogy az MNB március 9-i, a QÉP-nél lefolytatott helyszíni célvizsgálata azt állapította volna meg, hogy az ügyfelek vagyona maradéktalanul megvan.

A valóságban a jegybank – új felügyelési módszerének köszönhetően az ügyfelek értékpapír- és pénzfedezettségi adatainak a helyszínen való előállíttatásával, illetve a brókercég teljes szerverállományának azonnali tükörmásolásával, valamint támaszkodva az aznap lefolytatott több meghallgatásra is – e napon azt tárta fel, hogy a QÉP-nél jelentős, kb. 150 milliárd forintnyi ügyfélvagyon hiányzik. 

Félre akarja vezetni a közvéleményt

A jegybank szerint Tarsoly szintén a közvéleményt – vagy az ellene folyó büntetőeljárást – kívánja félrevezetni azzal az állítással, hogy a Hrurira vagy más Quaestor-kibocsátó számára az MNB 440 milliárd forintnyi kötvénykibocsátást engedélyezett volna hosszú éveken át. A valóságban az MNB (vagy a mindenkori magyar pénzügyi felügyelet) nem hagy jóvá kötvénykibocsátásokat, kizárólag azt ellenőrzi, hogy a kötvénykibocsátási tájékoztatók felhívják-e az ügyfelek figyelmét a kockázatokra. 

Az Európai Unióban hatályos úgynevezett Prospektus-direktíva szerint az uniós (magyar vagy az interjúban említett luxemburgi stb.) felügyeleti hatóságoknak ugyanis nincs jogkörük a kibocsátók gazdasági működésének megítélésére. 

A Quaestor-ügy 2015-ben robbantFotó: Polyák Attila - Origo

Valótlan az MNB szerint Tarsoly állítása azért is, mert a Quaestor-csoport korábbi években meghirdetett kötvénykibocsátásai 12 hónapra szóltak, nem adódnak össze (vagyis ha a Hrurira ezen időszak alatt nem bocsátotta ki ténylegesen az általa meghirdetett kötvényállományt, azt a következő években jogszerűen már nem tehette meg). Harmadsorban az MNB egyetlen 70 milliárd forintos kötvénykibocsátási tájékoztató közzétételét hagyta jóvá 2014-ben (ezt megelőzően a feladatot a PSZÁF végezte). A kiadott határozat teljes mértékben jogszerű volt. A vádirat szerint a károkat ugyanakkor éppen az okozta, hogy a Quaestor nem valódi, a közzétételi engedéllyel rendelkező tájékoztatónak megfelelő kötvényeket bocsátott ki, hanem csalással megkárosította ügyfeleit.

A Tarsoly Csaba által nagy nyilvánosság előtt tett kijelentések az MNB szerint kimerítik a rágalmazás és becsületsértés tényállásait, ezért a jegybank haladéktalanul büntetőfeljelentést tesz ellene.