Számos energiavállalat részvénye indult emelkedésnek, ahogy az OPEC múlt heti megállapodása a hordónkénti 50 dolláros szint fölé nyomta az olaj árát. Mindazonáltal úgy tűnik, a legnagyobb cégek nem tudnak igazán profitálni a piac változásából.

Az Egyesült Államokban sok kisebb energiacég papírja mutatott látványos erősödést, miután a múlt héten az OPEC tagjai megállapodtak arról, hogy napi 1,2 millió hordóval csökkentik az olajkitermelésüket. Ezzel párhuzamosan a nem OPEC országok, köztük Oroszország, napi 600 ezer hordós csökkentés mellett kötelezték el magukat.

Ennek eredményeképpen a felfedezésben utazó Whiting Petroleum 25 százalékot, az olajmezőkkel kapcsolatos szolgáltatásokkal foglalkozó RPC 16 százalékot, a mélyvízi fúró Transocean 15 százalékot, míg a finomításban érdekelt Sunoco 13 százalékot erősödött. Az izmosodás azonban sokkal mérsékeltebben érintette a nagy olajcégek részvényeit – írja a MarketWatch elemzése. A Royal Dutch Shell vagy a Chevron mindössze 3 százalék körüli emelkedést produkált, de az Exxon Mobil csupán kevesebb mint 1 százalékot volt képes javulni.

Mindebből pedig az elemzés számára az következik, hogy az óriásvállalatok gyengesége strukturális jellegű, vagyis a befektetőknek érdemes kiemelt óvatossággal fordulniuk ezen cégek felé.

Piaci átalakulás

Némileg leegyszerűsítve a helyzetet, de ki lehet mondani, hogy a legnagyobb cégek problémái alapvetően a keresleti és a kínálati trendekből fakadnak. A kínálati oldalon ugyanis

a piac jóllakottsága feltehetően folytatódni fog a következő időszakban. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a világ olajkínálata a 2013 kezdetén mért napi 90,4 millió hordóról 97,2 millióra bővült az idei év harmadik negyedévének végére. Ez 8 százalékos emelkedést jelent mindössze három év alatt, és azt eredményezte, hogy a fekete arany árfolyama a 90 dollár körüli szintekről a jelenlegi 50 dolláros árfolyamig esett.

A Brent típusú olaj hordónkénti árfolyamának idei alakulásaForrás: Investing.com

Ennek egy igen fontos eleme, hogy az Egyesült Államok egyre jobban megerősödik mint globális szuperhatalom az energiapiacon. Az elmúlt évtized amerikai teljesítménye lenyűgöző, ha azt nézzük, hogy 2006-ban még csak kevesebb mint napi 5,1 millió hordót termelt az ország, ami 2015-re 9,4 millióra emelkedett.

Ez 84 százalékos bővülésnek számít, és ha figyelembe vesszük, hogy a múlt heti, összesen 1,8 millió hordós kitermelés-csökkentésről szóló megállapodás az USA teljesítményének csak nagyjából az ötödét teszi ki, akkor a javuló amerikai trendek mellett az egyezség is más színben tűnhet föl.

A háttérben egyrészt az amerikai palaolaj-szektorban működő vállalatok alacsony olajárakkal szembeni ellenálló képessége áll, másrészt a fekete arany iránti globális kereslet folyamatos zsugorodása – köszönhetően a megújulók, az elektromos autók, valamint más, alternatív forrásokat működtető megoldások terjedésének. Ennek következtében pedig – olvasható az elemzésben – az OPEC döntése ellenére is stagnálhat, vagy akár tovább is csökkenhet az olajpiaci kereslet.

Részvények nyomás alatt

Jóllehet nem várható a nagy olajcégek összeomlása a közeljövőben, az jól látszik, hogy a fent vázolt környezetben a kisebb vállalatok sokkal jobban tudnak manőverezni, mivel egyszerűbben tudják átszervezni a működésüket és a költségvetésüket.

A befektetők nem örülhetnek az óriások teljesítményénekForrás: DreamsTime

Kiváló ellenpélda a 360 milliárd dolláros óriás, az Exxon, amely idén bejelentette, hogy csökkentheti a tőkeberuházásait, miközben ragaszkodik ahhoz, hogy ebben az évben nagyjából 23 milliárd dollárt költsön új olajmezők fejlesztésére. Mindezt nagyrészt azért, hogy a folyamatos növekedés képét sugározza a befektetőknek, illetve mert muszáj finanszíroznia a masszív működését. Nem mellékesen az Exxon 46 milliárd dolláros adósságon ül, és éppen idén veszítette el AAA hitelminősítését.

Mindebből az sem következik, hogy a kisebb kitermelők biztos fogadást jelentenének a befektetők számára – vonja le a következtetést az elemzés. Arról van szó csupán, hogy a jelenlegi trendek alapján az óriásvállalatok a jövőben is kedvezőtlen hosszú távú kilátásokkal küzdhetnek majd, miközben részvényeiknek igen csekély esélyeik lesznek a felülteljesítésre.