Iszonyú keveset keresnek a magyarok

2016.12.08. 15:35

A munkavállalók 17,2 százaléka, nagyjából minden hatodik alkalmazott az alacsony keresetűek közé tartozott az Európai Unióban 2014-ben - ez derült ki az uniós statisztikai hivatal felméréséből. Alacsony keresetű az, aki a nemzeti bruttó órabér mediánjának kétharmadánál kevesebbet kap munkájáért. Az euróövezetben 2014-ben a medián órabér 14,1 euró, 4400 forint. Magyaroszágon a medián órabér 3,6 euró vagyis 1126 forint.

Az egyes uniós tagállamok között jelentős az eltérés az alacsony keresetűek arányát tekintve. A statisztikában nem szerepelnek Görögország és Horvátország adatai.

A munkavállalók legnagyobb arányban, 25,5 százalékkal, Lettországban tartoztak az alacsony keresetűek közé. A balti köztársaságot szorosan követi

  • Románia (24,4 százalék),
  • Litvánia (24,0 százalék),
  • Lengyelország (23,6 százalék),
  • Észtország (22,8 százalék),
  • Németország (22,5 százalék),
  • Írország (21,6 százalék)
  • és Nagy-Britannia (21,3 százalék).

Az ellentétes póluson, ahol a munkavállalók kevesebb mint 10 százaléka esett az alacsony keresetűek kategóriájába:

  • Svédország az első helyezett 2,6 százalékkal,
  • majd Belgium (3,8 százalék),
  • Finnország (5,3 százalék),
  • Dánia (8,6 százalék),
  • Franciaország (8,8 százalék)
  • és Olaszország (9,4 százalék) következett.

Magyarországon 2014-ben a medián órabér 3,6 euró (1126 forint) volt, ennek kétharmadánál, 2,4 eurónál a foglalkoztatottak 17,8 százaléka keresett kevesebbet. A százalékos arányt tekintve a magyarországinál 11 országban volt jobb a helyzet, miközben a medián órabér 21 országban volt nagyobb.

Az euróban számolt medián bruttó órabért tekintve 15-szörös a különbség a két véglet között:

  • Dániában a legmagasabb a medián órabér, 25,5 euróval,
  • a legkisebb pedig Bulgáriában, 1,7 euróval.

Dánia után Írország (20,2 euró), Svédország (18,5 euró), Luxembourg (18,4 euró), Belgium (17,3 euró) és Finnország (17,2 euró) következett az élbolyban.

A lemaradók között

  • Bulgária után Románia (2,0 euró),
  • Litvánia (3,1 euró),
  • Lettország (3,4 euró) és
  • Magyarország (3,6 euró) volt a sorrend.

Az egyes országok közötti árszínvonal-különbségeket kiküszöbölő vásárlóegységben (PPS) számolva már "csak" ötszörös a különbség a medián bruttó órabér két véglete között.

Ezt a listát is

  • Dánia (18,5 PPS) vezette,
  • Írország (18,4 PPS),
  • Belgium (15,4 PPS),
  • Németországés Luxembourg (egyaránt 15,0 PPS),
  • valamint Hollandia és Svédország (egyaránt 14,5 PPS) előtt.

A helyzet Bulgáriában (3,6 PPS) a legrosszabb, majd Románia (4,0 PPS), Lettország (5,0 PPS) és Litvánia (5,1 PPS) következett. Magyarország (6,5 PPS) a 20. helyen áll, holtversenyben Szlovákiával.

Több az alacsony keresetű nő

Az Európai Unióban foglalkoztatottak közül a nők 21,1 százaléka, a férfiaknak pedig a 13,5 százaléka, míg a határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatottak 31,9 százaléka, a határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezőknek pedig a 15,3 százaléka tartozott az alacsony keresetűek közé.

Az EU-ban foglalkoztatottak közül a nők 21,1 százaléka, a férfiaknak pedig a 13,5 százaléka tartozik az alacsony keresetűek közéForrás: AFP/Image Source/Dirk Lindner

Életkor szerint a 30 évnél fiatalabbak 30,1 százaléka, a 30 és 59 év közötti korosztálynak pedig a 14 százaléka keresett kevesebbet a medián órabér kétharmadánál. Az alacsony iskolázottságúak 28,2 százaléka, a középfokú végzettséggel bírók 20,9 százaléka, a diplomásoknak pedig a 6,4 százaléka volt alacsony keresetű 2014-ben.