Magyarországon minden negyedik gyermek jövedelmi szegénységben él, ami nemcsak európai összehasonlításban, de a posztszocialista országok között is magasnak számít. Különösen aggasztó, hogy a szegény háztartásokban élő gyerekek közel kétharmada tartósan szegény - írja az MTA tanulmánya.
A gyermekszegénység a leghátrányosabb helyzetű térségekben koncentráltan jelentkezik, ahol a társadalmi hátrányok kiegyenlítését a minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés területi egyenlőtlenségei is nehezítik. A Gyerekesély program kistérségeiben készült, 12 ezer gyerekre kiterjedő kérdőíves felmérés számos területen mutatott rá a problémákra. Az ezeket mérsékelni képes szolgáltatások ugyanakkor igen hiányosak - írja a Husz Ildikó szociológus a tanulmányban.
A program munkatársai a mentortevékenységek során sok esetben tapasztalták a szélsőséges nyomor jeleit, például a gyermekek elégtelen táplálkozását, ami a nyári szünetre különösen jellemző.
A felmérésből kiderült, hogy
2014-ben országosan legalább 36-54 ezer olyan gyerek volt,
aki feltételezhetően rendszeresen nem jut elegendő élelemhez, az időszakosan éhezők száma pedig mintegy 200 ezer fő.
A probléma súlyát felismerve, az Országgyűlés módosította a gyermekvédelmi törvényt, így 2016-tól már minden önkormányzat számára kötelező a rászoruló gyermekek szünidei étkeztetésének biztosítása.
Tavaly az akadémiai közösség tagjai is összefogtak és egy jótékonysági gyűjtés keretében
17 millió forintot adtak át a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak,
akik a leginkább rászorulóknak juttatták el az adományt.
Idén újraindult a gyerekesély program. Az MTA Gyerekesély-kutató Csoport feladata kutatások, adatbázisok létrehozása, folyamatosan biztosítva a tevékenységek nyilvánosságát, bemutatva a magyarországi gyerekszegénység helyzetét.