Ahogy a kínai gazdaság lassulása visszafogja a fogyasztói kiadások bővülését, az olyan cégek, mint a Danone, a Starbucks vagy a Kweichow Moutai egyre inkább eltolódnak egy szűkebb terület felé, amely viszont igen lendületesen bővül. Ez az egészséges, az átlagosnál magasabb minőségű, ráadásul divatos és drágább termékek piaca – írja a Bloomberg.
A kínai vásárlók manapság az alapján hozzák meg a döntéseiket, hogy a fogyasztás milyen érzést vált ki bennük – mondta a Nielsen China ügyvezető igazgatója, Vishal Bali. Ahogy pedig növekszik a jólét a világ második legnagyobb gazdaságában,
egyre többen kezdik keresni a prémium érzését kínáló árucikkeket
– tette hozzá.
Napjainkban az látszik, hogy a kínai háztartások fokozódó mértékben lépik át azt a jóléti küszöböt, amelyen felül már igénylik a prémium termékeket – ezek általában 20 százalékkal drágábbak az átlagos kategóriánál. Kínában egyébként a gazdagság évi 136 ezer jüanos (közel 20 ezer dollár) jövedelmet jelent a Gavekal Dragonomics adatai szerint.
Mivel pedig évente nagyjából 11 millió kínai lépi át ezt a jövedelmi határt, a fogyasztási szokások ebből adódó változásai igen komoly hatást gyakorolnak a vállalatokra is.
A szabadidő-autók (SUV) és a kisbuszok eladásai például a várakozások szerint idén először nyomhatják le a szedánokat. A növekvő bevételek, az olcsóbb olaj, valamint a kínai kormány népességpolitikájának változása (több gyerek vállalásának engedélyezése) alapvető változásokat indított el a világ legnagyobb autópiacán.
Ez pedig arra ösztönözte az olyan cégeket, mint a Great Wall Motor vagy a Zhejiang Geely Holding Group, hogy
előkelő márkákat mutasson be tágas terekkel, illetve a legújabb technológiákkal.
Bár a szabadidő-autók legalább 40 százalékkal drágábbak a szedánoknál, előbbiek eladásai várhatóan 22 százalékkal bővülnek majd 2017-ben.
A változás jelentősége azért sem hanyagolható el, mert a kínaiak a régiós átlaghoz képes sokkal jobban szeretik kimutatni a sikereiket. A Nielsen adatai szerint a kínai fogyasztók 56 százaléka azért választ prémium terméket, mert ezzel
a külvilág felé jelezheti az életszínvonalát.
Ez az arány pedig meghaladja az ázsiai csendes-óceáni térség 52 százalékos átlagát, de messze lenyomja például a Japánban mért 21, illetve az Ausztráliában mért 24 százalékot.
A konkrét termékköröket tekintve a Nielsen által megkérdezett kínaiak több mint fele nyilatkozott úgy, hajlandó többet fizetni élelmiszerre, öltözködésre, szórakozásra, utazásra és éttermi fogyasztásra. Mivel pedig az egészségtudatosság is nő, hirtelen jelentős emelkedésnek indult például joghurt iránti kereslet, melyet egészségesebbnek tekintenek a sima tejnél – derül ki az OC&C Strategy Consultant kutatásából.
Mindez pedig a vállalatok üzletpolitikáira is hatással van, mivel
a cégek igyekeznek lecsapni a prémium termék biztosította lehetőségekre.
Ezt támasztja alá, hogy Kína két legnagyobb tejtermékekben utazó társasága, a China Mengniu Dairy, illetve az Inner Mongolia Yili Industrial Group ebben a szellemben vásárolt fel cégeket az elmúlt hónapokban.
Ezzel együtt a magántőke befektetők szintén igyekeznek lecsapni a kínálkozó lehetőségekre. A hongkongi PAG Asia Capital például ebben a hónapban közölte, 170 millió dollárt pumpálna a litván Food Union Group tejipari cégbe . A vállalat ugyanis a tervei szerint Kínába vinné az áruit, mivel –derül ki a közleményből – a tehetős kínaiak jelentős keresletet mutatnak a minőségi tejtermékek iránt.
Tekintettel arra, hogy Kínában az elhízás egyre nagyobb problémát jelent, az egészségtudatos fogyasztók igyekeznek jobban odafigyelni jelenségre. Ez többek közt abban nyilvánul meg, hogy a gyerekeknek kifejezetten nekik szánt italokat vásárolnak – derül ki a Mintel Group idei fogyasztói felmérésből.
A változó trendek pedig
az olyan óriáscégek hozzáállására is kihatnak, mint a Coca-Cola vagy a PepsiCo,
ahogy a palackozott vizek lenyomják a szénsavas üdítőket. A Coca-Cola elnöke, James Quincey például jelezte, társasága az új környezethez alkalmazkodva igyekszik elhelyezni magát a kínai fogyasztók körében.
A szokásokban mutatkozó alapvető változások nem kímélik a sörpiacot sem. Miközben a külföldi prémium sörök importja az elmúlt négy évben 340 százalékkal erősödött, a nagy kínai gyártók bevételei stagnálnak, a sörpiac egészének volumene pedig zsugorodik.
Az átalakulás érinti emellett a kínai otthonokat is. Tekintve, hogy a legtöbb városi család már rendelkezik olyan alapvető készülékekkel, mint a légkondicionáló vagy a mikrohullámú sütő, a vásárlók manapság a nem alapvető, inkább élvezeti értékkel bíró cikkek felé fordulnak, mint az eszpresszógépek. Ha pedig a régi készülékeiket le kell cserélniük,
hajlamosak a divatos újdonságok felé nyitni,
melyek kevesebb zajjal járnak és távolról, alkalmazások segítségével is irányíthatók.
Ez a trend áll tehát olyan üzletek mögött, mint Haier Group 5,4 milliárd dolláros felvásárlása a General Electric által, mivel ennek következtében a cég az internetre kapcsolódó termékek széles skáláját tudja értékesíteni a sütőktől a mosógépekig.
Mindent összevetve az látszik, hogy a háztartási készülékek piacán is tetten érhető, hogy
a gyártók a mennyiségi szempont helyett a minőséget kezdik előtérbe helyezni
– mondta az IHS Markit Technology elemzője. A termelési kapacitás szempontjának korábbi uralkodását tehát kezdi megdönteni az innováció.