Egyesek úgy vélik, ha van valami amit köszönhető az idei Irma hurrikánnak vagy a 2012-es Sandynek, az az, hogy kézzelfoghatóvá tették azt a sokak számára elvont jelenséget, amit klímaváltozásnak hívnak. A tudósok korábbi figyelmeztetéseit nem mindig vették komolyan az elmúlt évtizedekben az iparági illetve kormányzati szereplők.
Az olajtársaságokat gyakran érte az a vád, hogy kétségtelenül tekintélyes lobbierejüket bevetve terelték a döntéshozókat az enyhébb környezetvédelmi szabályozás irányába.
Ennek úgy tűnik, egy ideje vége. A legszennyezőbb vállalatok folyamatosan zöldülnek, és úgy tűnik, a gazdaság teljesítménye sem gyengül attól, ha kevesebb káros anyaggal pöfögtetik tele a klímát a társaságok.
Az amerikai külügyminiszter a CBS televíziónak adott interjújában azt mondta: ha a megfelelő feltételek fennállnak, van rá esély, hogy a korábbi bejelentést megváltoztatva, az Egyesült Államok mégsem lépjen ki a párizsi klímaegyezményből. Bár a Fehér Ház helyettes szóvivője vasárnap reggel még azt hangsúlyozta, hogy egyértelmű döntés született a klímaegyezmény felmondásáról, azt is hozzátette,
az ország számára kedvezőbb feltételek esetén az USA akár vissza is léphet abba.
Más, fontos pozíciót betöltő kormányzati tisztviselők szintén a visszatéréshez szükséges új feltételek kialakításáról beszéltek.
Annak, hogy a világ legerősebb gazdaságával bíró, egyben egyik legnagyobb károsanyag-kibocsátó országa, vezetőinek nyilatkozata szerint mégis bent maradhat vagy visszaléphet a párizsi klíma-megállapodásba, üzenet értéke lehet. Az országok közül mind több fordul rá a megújuló energiákra, és egyes számítások szerint, alig pár évtized múlva, döntően környezetbarát megoldásokkal működik majd a világ nagy része.
Csakhogy a gazdasági növekedésre is hatással lehet az, ha az addig megszokott termelési módok – ha mégoly környezetszennyezők is – megváltoznak.
Most azonban úgy tűnik, ez elsősorban a nagy energetikai vállalatoknál lehet probléma.
Ha egyáltalán van kapcsolat a két vonatkozás között.
A világ legnagyobb öt olajvállalata – az Exxon, a Shell, a Chevron, a BP és a Total SA – 2010 és 2015 között átlagosan 13 százalékos emisszió-csökkentést értek el (a legfrissebb emissziós adatok 2015-ről állnak rendelkezésre).
A BP volt a legjobb a műfajban a vizsgált időszakban, mintegy 26 százalékos csökkentéssel,
a legnagyobb, texasi székhelyű Exxon 14 százalékkal nyeste meg a kibocsátott káros anyagok mennyiségét.
Ez közel 57 millió tonna, üvegházhatású gázzal kevesebb kibocsátást jelentett öt év alatt,
amiben a Chevron értékei még nincsenek benne, mivel a vállalat csak 2012-től adja le az erre vonatkozó jelentést.
Ez a tekintélyes spórolás az emisszión, a legnagyobb energetikai vállalatoknál a vizsgált időszakban 26 százalékos bevételcsökkenéssel járt együtt.
Nincs azonban semmiféle bizonyíték arra, hogy a bevételek és az emisszió csökkenése között valamiféle korrelációs kapcsolat lenne, azaz az előbbi a másik függvényében alakulna.
Ahogy az Origo is megírta, a várakozások szerint az Egyesült Államok akkor is betartja a párizsi megállapodásban foglaltakat, ha a kilépés bejelentését követő, évek át tartó lezárási folyamat végén, valóban elhagyja a klímavédelmi ernyőszerződést. Ennek oka az, hogy a megújulók kitermelése mind olcsóbb, és
közgazdasági belátások is elegendők ahhoz, hogy inkább ezekbe érkezzenek a befektetések, mintsem fosszilis források hasznosításába.
Úgy tűnik, ez nem puszta vélelem vagy egyszerű becslés. A legnagyobb, nem energetikai vállalatok számottevően csökkentették emissziójukat úgy, hogy bevételeik emellett szerényen emelkedtek is.
A világ 62 legnagyobb vállalatára kiterjedő elemzés szerint, a társaságok bevételi átlagosan valamivel több mint 1 százalékkal nőttek a 2010 és 2015 közötti öt éves időszakban. Ez összesen 61 milliárd dollárt jelent, a legnagyobb növekedést ebből az egészségügyi szolgáltatók és a fogyasztói termékeket gyártók produkálták.
Eközben a vezető cégek 600 millióról 500 millió tonnára csökkentették a káros anyagok emisszióját.
A 100 legnagyobb cég pedig összesen közel 71 millió tonnával fogta vissza a környezetbe jutó szennyező anyagok kibocsátását, ami nagyjából Izrael állam éves kibocsátásának felel meg.
Mindeközben az olajvállalatok is komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy termelésükkel a korábbiaknál jobban kíméljék a környezetet. Például
az Exxon közel 8 milliárd dollárt fordított 2000 óta arra, hogy technológiailag korszerűsítse és környezetbarátabbá tegye alkalmazott megoldásait.
A Shell is támogatja új energetikai megoldások kutatását és kidolgozását. A feléjük irányuló elvárások kapcsán ugyanakkor az olajtársaságok megjegyezik: a gáz és az olajkitermelés mellett a nyersanyagok felhasználása, azaz elégetése kapcsán is gondolni kellene a klímára. Mindenesetre a nagy kitermelők már jó ideje érdeklődnek az energetikai diverzifikáció és az alternatív megoldások iránt. Azt az Origo is megírta, a jelen és a közeljövő energetikai startupjai mögött felvásárlóként vagy befektetőként, de ott találjuk az olajmamutokat is. A nemzetközi bizalom pedig továbbra is nagy a párizsi klímaegyezmény országainak elkötelezettsége iránt, melyek között könnyen lehet, hogy hamarosan az USA-t is ott találjuk.