A cég által készített felmérés szerint a vállalkozások 78 százaléka használ már legalább egy olyan rendszert, ahol a szoftver és a kapcsolódó adatok központilag tároltak, a felhasználói hozzáférések pedig egy kliensen keresztül zajlanak, általában webes felületen. A cégek 75 százaléka tervezi, hogy a központi rendszerről átvált felhő alapú szolgáltatásra.
Sok cég csak a működési megtakarításokat és a költségek csökkenését látja a felhő alapú szolgáltatásokban, de nem fordít kellő figyelmet és pénzt a biztonságra, vagyis átgondolt stratégia nélkül használja a felhő alapú szolgáltatásokat. Emiatt sokszor bizonytalan, hogy ki a felelős a felhőben lévő adatok biztonságáért.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalkozások 70 százalékának nincs terve a biztonsági incidensek kezelésére, amely érintheti a partnereket, ügyfeleket, munkavállalókat. Ezzel összefügg, hogy a vállalatok 42 százaléka nem is érzi kellően védve magát a kiberbiztonsági incidensek ellen és 24 százalékuk tapasztalt külső partner miatt biztonsági incidenst az elmúlt 12 hónap alatt.
Vagyis a kizárólag felhő alapú szolgáltatásokra hagyatkozni kifejezetten kockázatos stratégiának számít.
Egy informatikai incidens átlagosan 320 millió forint pénzügyi veszteséggel járhat nagyvállalatoknál, míg kkv-k esetében ez 27 millió forint. Amikor a digitális adatok veszélybe kerülnek harmadik fél miatt, a legfontosabb érintett adatok típusa a következőképp alakult: szenzitív ügyfél adatok (nagyvállalatok 40 százaléka, kkv-k 49 százaléka tapasztalta), alapvető munkavállalói adatok (a cégek 35 százalékát érintette), e-mailek és a belső kommunikációs csatornák (nagyvállalatok 35 százalékát, kkv-k 31 százalékát érintette).
Ezért a vállalkozásoknak meg kell találniuk a módot, hogy a felhőben tárolt adataikat és azok biztonságát kontrollálni tudják. Minden adatnak védettnek kell lenni függetlenül tárolási helyüktől. Ehhez a vállalatoknak észlelniük kell az anomáliákat a felhő infrastruktúráján belül.