Ennyi pénzt hoztak a fesztiválok

Színes festékpor borítja be a „Color Party” résztvevőjit a nagyszínpad előtt a budapesti Sziget fesztiválon

2016-ban a szokásosnál nagyobb csúszással, decemberre készült el a ProArt előző évet boncoló jelentése a zeneiparról (2015-ben ez már májusban megvolt). Azaz közel egy év csúszással böngészhetjük végig a szektor trendjeit, amelynek fő pilléreit egyre inkább az élő koncertek és a fesztiválok jelentik.

A lemezpiac tulajdonképpeni halálával a koncertezés vált a zenélés első számú bevételi forrásává. Ez mára bebetonozott ténynek számít, nincs róla vita a zeneipar szereplői között. Pontos adatokkal se a szervezet, se senki nem rendelkezik Magyarországon, de „különböző tanulmányok és felmérések" arra engednek következtetni, hogy

az élőzenei bevételek teszik ki a zenészek pénzének 40-60 százalékát.

A 2015-ben ez a szektor a ProArt becslése alapján 33 milliárd forint forgalmat termelt.

"Már-már egészségtelenül erős a magyar fesztiválpiac" - Gerendai Károly Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az élőzenei piac egyik meghatározó alszektora a fesztiválbiznisz. Jobban, mint bárhol. Gerendai Károly, a Sziget idén leköszönő alapító-igazgatója úgy fogalmazott, hogy a hazai fesztiválpiac már-már egészségtelenül erős Magyarországon. Ennek a fő oka az volt, hogy annak idején a Sziget Fesztivál valamelyest megelőzte a környező országokban induló versenytársakat. Ezzel bivalymódra megerősödött, mondhatni „fesztivál-nagyhatalommá" téve az országot.

A fesztiválok 15-18 milliárd forintot termeltek meg a 33 milliárdból, azaz nagyjából a szegmens 50 százalékát. A fenti számok úgy jöttek ki, hogy a ProArtnál összevetették a piac meghatározó szereplőinek becslését, és hozzávették, amit a jegyárakból és

a fesztivállátogatók 4 milliós (!) összlétszámából kimatekoztak.

Ebben nagyhatalom Magyarország Fotó: Mudra László - Origo

A döbbenetes teljesítményt idén minden bizonnyal fokozni tudták, hiszen a Fesztiválpiac oroszlánrészét magáénak tudó Sziget család minden tagja (Sziget, VOLT, Balaton Sound) kimaxolta a saját lehetőségeit. A cég minden rendezvénye telt házas volt, ezek a fesztiválok 2016-ban elérték saját fizikai határaikat.

Általában kevesebb szó esik róla, de az élő zene közvetve is generál bevételt, méghozzá azoknak a szerzőknek és jogbirtokosoknak, akiknek a dalait valaki más játssza el. Ilyenkor ugyanis jogdíjat kell fizetni.

Az Artisjus összesen 846 millió forintnyi bevételt szedett össze így 2015-ben.

A jelentés készítése során készült felmérésben a megkérdezett zenészek majd' fele 10 vagy annál kevesebb koncertet tartott az elmúlt évben, 15 százalék számolt be 40-nél több fellépésről, míg az átlag 25 alkalommal állt a közönség elé. Az interjúk tapasztalatai alapján a nagyobb, fesztiválokon, koncerteken rendszeresen játszó zenekarok 60–100 koncertet adnak egy évben, míg a sessionzenészként dolgozó előadók nem ritkán 150 körüli fellépésről számoltak be.