Az UNESCO mentheti meg Verespatakot

2017.01.06. 16:46

Újabb fejezetéhez érkezett a verespataki aranybánya története: a most leköszönt román kormány a legutolsó munkanapján mégis a világörökség részének javasolta az UNESCO-nál Verespatakot, amely így megmenekül, mert átminősítése után a jövőben soha nem működtethető az aranybánya. A befektetést tulajdonló Gabriel Resources kanadai vállalat évek óta perben áll a román állammal, és négymilliárd dollár (1180 milliárd forint) kártérítést kért, amiért nem termelheti ki a verespataki aranyat cianidos eljárással.

Bár január 2-án még arról szóltak a hírek, hogy a leköszönő román miniszterelnök, Dacian Ciolos – korábbi ígéreteivel ellentétben – mégsem kérvényezi Verespatak világörökséggé nyilvánítását az UNESCO-nál, most fordulat történt az ügyben. Ciolos meghátrálását ugyanis olyan nemzetközi felháborodás követte, amelynek hatására a román kulturális tárca az előző kabinet utolsó munkanapján mégis benyújtotta a Verespatak világörökségi jelölésére összeállított dokumentumokat a nemzetközi szervezethez, számol be a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ).

Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarják Verespatakon megnyitni, ahol ciántechnológia alkalmazásával 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt lehetne kitermelniForrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Mindez azért is fontos, mert Romániában a decemberi választásokat követően új kormány alakult a szociáldemokraták vezetésével, és korábban ez a párt még támogatta a Verespatakra tervezett aranybánya-beruházást.

Szinte biztosra vehető, hogy Verespatakot a világörökség részévé nyilvánítja az UNESCO, a verespataki Kirnik-hegy mélyén ugyanis kétezer éves, római kori föld alatti aranybányajáratok vannak.
Január 3-án több mint tízezer aláírással támogatott petíciót kapott a kormány, amelyben civil szervezetek azt kérték Ciolostól, hogy minél hamarabb adja le a kész UNESCO-pályázatot, ne várja meg a következő kormány hivatalba lépését.

A nyomásgyakorlás végül eredményes volt, és Corina Șuteu leköszönő miniszter felelősségvállalásával, a kormányfő értesítését követően, a külügyminisztérium támogatásával január 4-én leadták az UNESCO-hoz a szükséges dokumentumokat. Másnap a Sorin Grindeanu vezette szociáldemokrata kormány letette az esküt.

Verespatak, a tervezett aranybánya helyszíneForrás: MTI/Haáz Sándor

A verespataki bányát tulajdonló Gabriel Resources kanadai vállalat ragaszkodik a cianidos kitermelés folytatásához, de mivel korábban a román kabinet tíz évre felfüggesztette ennek engedélyezését, ezért a Világbank nemzetközi befektetési bíróságánál a cég pert indított Románia ellen. A Gabriel Resources négymilliárd dollárt követel az országtól, indoklásként többek között azzal érvelve, hogy jelentős pénzeket fektetett a bányába. A kanadai vállalat pere most is tart, Ciolos többek között erre hivatkozva vonakodott benyújtani az UNESCO-hoz a világörökségre vonatkozó kérvényt.

Tiszai ciánszennyezés 2000-ben: haltetemek KiskörénélForrás: MTI fotó/H. Szabó Sándor

2000-ben a tiszai ciánszennyezés miatt a magyar állam beperelte a verespataki bányát üzemeltető Aurul, illetve a Transgold román-ausztrál vállalatokat, amelyek azonban csődöt jelentettek, így nem volt kin behajtani a Magyarország közel 30 milliárd forintos kártérítési igényét.