Vendéglőt nyitna? Mutatjuk, mire van igény

Szegény vendéglátás, még a sokáig listavezető építőipart is megelőzte

Étteremben nálunk száz megkérdezett közül tizennyolcan esznek hetenként legalább egyszer vagy többször. Száz magyar fogyasztóból további tizenhárom havonta kétszer-háromszor étkezik otthonán kívül, tizenkettő pedig egyszer. Így a vendéglátóhelyek komoly versenyt támasztanak az élelmiszer-kiskereskedőknek és -gyártóknak a fogyasztók „gyomorrészesedéséért" és pénzéért folyó versenyben. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen hatvanegy országban, köztük Magyarországon végzett felmérése.

Akik nem otthon esznek, legnagyobb arányban vacsorázni járnak el Európában is (a válaszadók átlag 61 százaléka), világszerte is (63%).

Nálunk viszont a vendéglátóhelyeken a legnépszerűbb az ebédelés,

amit a megkérdezettek 68 százaléka szokott választani. Az étterembe járó magyar válaszadók 33 százaléka említett vacsorát, reggelit pedig 6 százaléka.

Sokak számára mára életformává vált, hogy étterembe járnak Forrás: Dreamstime

A legnépszerűbbek a gyorséttermek

Nemcsak nálunk nagy divat az ebédelés, hanem régiónk egy részében is. Ha otthonon kívüli étkezésről van szó, akkor a világon a legtöbbet ebédelni mennek a lengyelek (80%), harmadik legnagyobb arányban a szlovákok (78%), a csehek pedig 71 százalékkal hetedikek ebben a globális rangsorban. Ebédet az európaiak átlag 52 százaléka mondott.

Ha az éttermek nyolcnál több különböző típusát nézzük,

a magyarok leglényegesebb igényei hasonlítanak a nemzetközi trendekhez.

A gyorséttermek a legnépszerűbbek, a második helyen szerepel az a típusú vendéglő, ahol asztalnál szolgálják fel az ételt, és hétköznapi, fesztelen a hangulat.

Megfelelő ár-érték arány

Amikor a magyar fogyasztók eldöntik, hogy melyik éttermet választják, szempontjaik fontossági sorrendje megegyezik a globális átlaggal.

Nálunk is a legtöbben azt igénylik, hogy egy hely árai elfogadhatók legyenek, és mindjárt utána említik az ételek minőségét.

Jóval kisebb arányban számít a harmadik tényező, a kényelmes megközelítés, hogy ahová betérnek, az a hely munkahelyükhöz vagy lakásukhoz közel legyen.

A reggeliztetés lett a növekedés egyik hajtóereje egyes gyorséttermekben és más önkiszolgáló helyeken,

ugyanakkor az élelmiszer-kiskereskedőknek is van keresnivalójuk ezen a téren" – mondja Andrew Mandzy, a Nielsen egészség- és wellness-stratégiában illetékes igazgatója. „Az otthoni reggelizés felfuttatásához egészséges és praktikusan fogyasztható élelmiszerek előállítása szükséges. Reggelente kevés a fogyasztók ideje, miközben rendkívül fontos számukra a minőség és a frissesség. Ehhez támogatást nyújthatnak a gyártók, ha olyan ennivalókat kínálnak, amelyek tartalmazzák a fogyasztók által keresett összetevőket. Segítheti az élelmiszeripar a kiskereskedőket abban is, hogy polcaikon egészséget szolgáló termékeket jó áron kínálhassanak".

Része az életünknek

Rámutat a kutatás eredményeit ismertető tanulmány, hogy étterembe sokan már nemcsak valamilyen alkalomból mennek, hanem az életmódjuk részévé vált: „Világszerte a megkérdezettek átlag 48 százaléka mondja, hogy hetenként egyszer vagy még gyakrabban étkezik vendéglátóhelyen. Különösen jellemző ez Ázsiában, Óceániában és Észak-Amerikában. Az európai átlag 23 százalék."

A Nielsen globális felmérése során több mint 30 ezer fogyasztót kérdeztek meg az otthonon kívüli étkezésről összesen hatvanegy országban Ázsia-Óceániától Európán, Latin-Amerikán, Közép-Keleten és Afrikán át Észak-Amerikáig. A mintát olyan személyek alkotják, akik beleegyeztek, hogy részt vesznek a kutatásban. Mindegyik országban reprezentatív a minta az internethasználók kora és neme szempontjából. A maximális hibahatár plusz-mínusz 0,6 százalék, globális szinten. A felmérés csak internet-hozzáféréssel rendelkező személyek magatartásán alapul. Az internethez hozzáférők aránya országonként változik. A Nielsen a kutatást csak olyan országokban végzi, ahol az internet penetrációja legalább 60 százalék, vagy minimum 10 millió lakos rendelkezik internet-hozzáféréssel.