Elkerülik Törökországot a befektetők és a turisták, a líra zuhanórepülésben van, és a gazdaság tavaly már a recesszió jeleit mutatta. Az infláció féken tartása érdekében a jegybank folyamatosan közbeavatkozik, az arany- és devizakészletek pedig vészesen megcsappantak. A politikai vezetés mindent megtesz a biztonság látszatának fenntartásáért, ám egyre kevesebb sikerrel.
Felemészti a török gazdaság erejét a belpolitikai bizonytalanság, a menekültáradat és a szíriai/kurd konfliktus. A gazdaság a nyári puccskísérlet óta nem képes megállni a lejtőn, a líra a legrosszabbul teljesítő valuták között szerepelt tavaly, az inflációt pedig csak magas jegybanki alapkamattal sikerül féken tartani, ami viszont megdrágítja és visszafogja a hitelezést.
A líra négyéves mélyponton van, ennek ellenére a külkereskedelmi mérleg továbbra is masszív deficitet mutat. A líra megtámasztására egyébként a jegybank devizatartalékainak és aranytartalékainak jelentős részét is be kellett vetni. A Financial Times összefoglalójából kiderül, hogy az öt legtörékenyebb gazdaságnak ítélt Indonézia, India, Dél-Afrika, Brazília és Törökország közül az utóbbi teljesítménye alakult a legkedvezőtlenebbül tavaly, ami azon is lemérhető, hogy a részvénypiac sem talált magára. A külföldi működő tőke (FDI) egyelőre kivár, és nem hisz a politikai vezetés fogadkozásának, hogy mindez csak átmeneti állapot lenne.
Ezzel párhuzamosan a turisták is elfordultak Törökországtól a biztonsági helyzet miatt.
A tavaly nyári puccskísérlet óta 60 százalékkal csökkent a turisták száma, márpedig a turizmus nagymértékben hozzájárult a török gazdaság teljesítményéhez.
A GDP közel kétszázalékos visszaesést mutatott tavaly, ami a korábbi évek három százalék feletti növekedéséhez és az évi egymillió fős népességgyarapodásához képest igencsak lehangoló.
A Financial Timesnak nyilatkozó gazdasági elemzők szerint, míg Oroszország, Brazília, Dél-Afrika és Indonézia szempontjából gazdaságilag kedvezően alakult az előző év, addig Törökország látványosan leszakadt a feltörekvő országok csoportjában. Ez elsősorban a puccskísérlet után bevezetett és azóta meghosszabbított rendkívüli állapotnak, a belső és külső politikai bizonytalanságnak, valamint az országban élő több mint hárommillió menekültnek köszönhető.
Bár a török államháztartás helyzete a súlyos problémák ellenére rendezettnek mondható, és az állami eladósodottság is alacsony, a befektetőket visszariasztja, hogy még középtávon sem látható a politikai helyzet rendeződése.