0,4 százalék volt az infláció 2016-ban

2017.01.13. 09:32

A fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek 2016-ban az előző évhez képest, decemberben pedig átlagosan 1,8 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Elemzők szerint az üzemanyagok drágulása húzta az inflációt.

Az előző hónaphoz képest az árak átlagosan 0,4 százalékkal nőttek decemberben. Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta: a decemberi emelkedésben alapvetően az üzemanyagok árdrágulása játszott szerepet, de az élelmiszereknél szintén gyorsult a drágulás.

Forrás: MTI/Honéczy Barnabás

Az éves adatokat tekintve a szeszesitalok, dohányáruk drágultak leginkább, de átlag fölött emelkedett az élelmiszerek és a szolgáltatások ára is - közölte.

Idén sem várható hatalmas drágulás

Idén

  • a baromfihús,
  • tojás,
  • tej,
  • valamint az internet
  • és az éttermi étkezés forgalmi adójának csökkentése jelenítősen mérsékelheti a fogyasztói árakat, míg az infláció emelkedésének irányába mutatnak a nemzetközi energiapiaci folyamatok.

Minden tényezőt figyelembe véve az áremelkedés idén is visszafogott maradhat, így 2017-ben 1,6 százalék a nemzetgazdasági tárca inflációs várakozása. Az Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az elmúlt időszak adatai azt mutatják, hogy a gazdaságot immár tartósan visszafogott inflációs környezet jellemzi.

Csökkent idén az éttermi étkezés áfája isForrás: Sebestyén Blanka/welovebalaton.hu

 

Az elmúlt hat évben évente átlagosan 2,4 százalék volt az infláció Magyarországon.Míg 2010-ben a fogyasztói árak csaknem 5 százalékkal emelkedtek, addig a több lépcsőben végrehajtott rezsicsökkentésnek is köszönhetően 2013-ban csak 1,7 százalék, majd 2014 óta már nulla százalék körül alakult a mutató értéke.

Üzemanyagok drágulása húzta az inflációt

Az árnyomás lassú élénkülését jelzi, hogy a maginfláció 1,7 százalékra emelkedett, ami még így is bőven elmarad a 3 százalékos inflációs céltól – közölte az inflációs adatot kommentálva Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

Egy hónap alatt 0,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, amiért döntően az üzemanyagárak növekedése a felelős, mivel a többi csoport árai alig változtak.

  • Az élelmiszerek ára 1,3 százalékkal emelkedett,
  • 3,5 százalékkal drágultak az egyéb cikkek (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek),
  • ezen belül a járműüzemanyagokért 6,8 százalékkal kellett többet fizetni.

A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 2,5, a szolgáltatások 1,9, a ruházkodási cikkek 0,5 százalékkal drágultak. A háztartási energia ára nem változott. A tartós fogyasztási cikkekért 0,5 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.

A rezsidíjak nem emelkedtek az utóbbi egy évbenForrás: Thinkstock

Az idei év elején számos ellentétes hatás befolyásolja az infláció alakulását. Suppan Gergely
idén éves átlagban 2,3 százalékos inflációra számít.

A gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat, jövő év elején pedig az idei áfa csökkentések elmúló hatása miatt az infláció már elérheti a 3 százalékos inflációs célt.

Emiatt rövidtávon az MNB kommunikációjából kikerülhet, hogy a Monetáris Tanács kész további nem-konvencionális eszközök használatára, azonban még nem számítunk a kondíciók szigorítására – közölte az elemző.