Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Több mint 30 évvel a csernobili katasztrófa után napelemfarmot létesítenek a robbanás körüli több ezer négyzetkilométeren – értesült a Bloomberg.
A veszélyes zónában olyan ipari tevékenységet nem lehet folytatni, amely a munkaerő állandó ott tartózkodásával jár, a napelemtelep éppen ezért megfelelő választásnak tűnik.
Az érintett területen
a napsütéses órák száma kedvezőnek tűnik,
az ukrán kormány pályázatára ezért több tucat vállalat jelentkezett, hogy kibérelje a radioaktív sugárzással fertőzött területeket, jelentette be Osztap Szemerak környezetvédelmi miniszter.
A napelemekkel két gigawatt energiát lehetne termelni, és a meglévő vezetékhálózatot lehetne hasznosítani az energia szállítására.
A Bloomberg emlékeztet arra, hogy Németországban az energiafelhasználók jelentős összegeket fizetnek a megújuló energiaforrások létrehozatalára. Tavaly ebből 25 milliárd euró gyűlt össze, amely majdnem harmada az ukrán gazdaság egész éves teljesítményének.
A pályázók között kínai, német, ír, dán, osztrák, bolgár, fehérorosz és ukrán vállalatok is szerepelnek.
A csernobili körzetből az 1986-os robbanás után több mint 300 ezer embert kellett kilakoltatni, és a terület használhatatlanná vált.
A vegyi- és gázrobbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, tonnaszámra került radioaktív anyag a levegőbe, és a mintegy két hétig égő tűz miatt további veszélyes anyagok szabadultak fel.
A sérült blokk fölé tavaly helyeztek egy hosszú távú védelmet nyújtó acél szarkofágot, amelyet a francia Novarka konszern épített.
A költségek fedezéséhez Ukrajna jelentős támogatást kapott az Európai Uniótól, az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Banktól (EBRD), és más európai országok mellett Oroszországtól, az Egyesült Államoktól, Kanadától és Japántól is.
