A világ egyik legtragikusabb nukleáris katasztrófájának helyszínét óriási napelemfarmmá alakítják át külföldi befektetők. Az ukrán kormány pályázatára rengeteg vállalat jelentkezett, köztük német és kínai cégek is.

Több mint 30 évvel a csernobili katasztrófa után napelemfarmot létesítenek a robbanás körüli több ezer négyzetkilométeren – értesült a Bloomberg.

A veszélyes zónában olyan ipari tevékenységet nem lehet folytatni, amely a munkaerő állandó ott tartózkodásával jár, a napelemtelep éppen ezért megfelelő választásnak tűnik.

A reaktort nagy mérete és a költségek miatt nem látták el teljes burkolattal, emiatt a radioaktív szennyezés a légkörbe kerültForrás: AFP/Vladimir Repik


Az érintett területen

a napsütéses órák száma kedvezőnek tűnik,  az ukrán kormány pályázatára ezért több tucat vállalat jelentkezett, hogy kibérelje a radioaktív sugárzással fertőzött területeket, jelentette be Osztap Szemerak környezetvédelmi miniszter.

A napelemekkel két gigawatt energiát lehetne termelni, és a meglévő vezetékhálózatot lehetne hasznosítani az energia szállítására. A Bloomberg emlékeztet arra, hogy Németországban az energiafelhasználók jelentős összegeket fizetnek a megújuló energiaforrások létrehozatalára. Tavaly ebből 25 milliárd euró gyűlt össze, amely majdnem harmada az ukrán gazdaság egész éves teljesítményének.


A pályázók között kínai, német, ír, dán, osztrák, bolgár, fehérorosz és ukrán vállalatok is szerepelnek.
A csernobili körzetből az 1986-os robbanás után több mint 300 ezer embert kellett kilakoltatni, és a terület használhatatlanná vált.

A vegyi- és gázrobbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, tonnaszámra került radioaktív anyag a levegőbe, és a mintegy két hétig égő tűz miatt további veszélyes anyagok szabadultak fel.

A sérült reaktor fölé épített szarkofágForrás: AFP/Sergei Supinsky

A sérült blokk fölé tavaly helyeztek egy hosszú távú védelmet nyújtó acél szarkofágot, amelyet a francia Novarka konszern épített.

A költségek fedezéséhez Ukrajna jelentős támogatást kapott az Európai Uniótól, az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Banktól (EBRD), és más európai országok mellett Oroszországtól, az Egyesült Államoktól, Kanadától és Japántól is.