Nem csak paprikát és pálinkát vittünk Berlinbe

2017.01.21. 16:26

Népszerűek a magyar termékek a berlini agrárexpón, a Nemzetközi Zöld Héten, fogy a kürtöskalács, szeretik a jó minőségű magyar borokat, pálinkákat, tele a csárda, a kalocsai asszonyok pedig Németországban is megvédik városuk jó hírnevét. Fazekas Sándor miniszter szerint „a magyar vidék legjava" képviseli hazánkat. Puszta, paprika, pálinka – hirdeti az IGW, de Magyarország ennél azért többet mutat magából Berlinben.

Magyarország, mint díszvendég az érdeklődés középpontjában van, ami látszik azon is, hogy nagyon sokan jönnek megnézni a magyar pavilont, mondta az Origónak Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. A magyar standokon a különböző szalámiktól, kolbászoktól a pálinkán és borokon át egészen a kürtöskalácsig, gulyáslevesig a magyar konyha remekei, az alapanyagok és késztermékek is egyaránt mind megtalálhatóak.

A magyar pavilonban folyamatosan szól a népzene, ami a miniszter szerint igazi figyelemfelkeltő. „Elégedett vagyok, és arra számítok, hogy több tízezer résztvevő fog megfordulni a pavilonban” – mondta a tárcavezető.

Fazekas Sándor és holland kollégája, Martijn van Dam miniszter a magyar pavilonbanFotó: Hirling Bálint - Origo

„Nagyon finomak, igazán büszkék lehetünk arra, hogy a legjobb magyar élelmiszerek vannak itt” – mondta Fazekas Sándor, hozzátéve, hogy „ez a magyar vidék legjava, amit bemutatunk Berlinben”. A miniszter szerint azért fontos a magyar mezőgazdaságnak a berlini Nemzetközi Zöld Héten (Internationale Grüne Woche – IGW) való jelenlét, mert szükség van a reklámra. Ahhoz, hogy minél többet tudjunk értékesíteni Németországban az élelmiszeripar és a mezőgazdaság termékeiből, ahhoz reklám kell,ott kell lenni a vásárokon, a médiában – most minden újság ezzel a kiállítással foglalkozik Németországban –, és találkozni kell a vásárlókkal, üzletemberekkel.” A kiállításon a várakozások szerint 400 ezer ember fog megfordulni, jelentős részük pedig üzletember, kereskedő.

Péntek reggel nyitották meg a Nemzetközi Zöld HetetFotó: Hirling Bálint - Origo
Mit csinálnak a magyarok a Nemzetközi Zöld Héten?
A mintegy 1700 négyzetméteres magyar nemzeti pavilonban a Földművelésügyi Minisztérium, az Agrármarketing Centrum, a Magyar Nemzeti Kereskedőház és több más partner együttműködésével 33 kiállító mutatkozik be, magas minőségű termékek széles kínálatával, köztük kolbászféleségekkel, borokkal és édességekkel. Magyarország az idén 45. alkalommal vesz részt az IGW-n, és 2010 után már másodszor nyerte el a partnerországi címet. A vásárt 82. alkalommal rendezik meg, 66 országból 1650 kiállító vesz részt rajta. (MTI)

A Németországba irányuló magyar export hét év alatt 50 százalékkal nőtt, ami a miniszter szerint azért is nagyon szép eredmény, mert a német vásárló nagyon igényes. Fazekas Sándor szerint szokták keresni a magyar termékeket, sőt, gyakran hiányolják is.

Agrárminiszterek lepték el Berlint

Több mint 70 országból vannak itt kiállítók, így több mint 70 ország agrárminisztere is Berlinben van most, hangsúlyozta a portálunknak a rendezvény fontosságát Györkös Péter berlini nagykövet. „Az agrárdiplomácia, az agrár cégek közötti kommunikáció akár fogyasztói, akár vásárlói oldalon mindenképpen egyedülálló. Ez egy olyan platform, amit vétek lenne kihasználatlanul hagyni és Magyarország nem is hagyja ki” – mondta a nagykövet. Az IGW-t több mint négy évtizede rendezik meg, és Magyarország 2010 után idén másodszor lett partnerország.

Györkös Péter szerint a németek elégedettek a magyar termékekkel. A nagykövet úgy látja, hogy Magyarországról kialakult egy kép Németországban 1989-1990 előtt, azóta azonban sok minden változott a két országban. Az elmúlt években a hagyomány és a nosztalgia párosult a modernitással és a megújulással, ami mind a két oldalon, mind a fogyasztói, mind az eladói oldalon végbement” – mondta a berlini magyar nagykövet.

Szerinte egy ekkora kiállításon nem jelen lenni hiba lenne, hiszen ez egy 82 milliós piac, ráadásul a körülbelül 8 milliárdos magyar exportból 1,3 milliárd euró megy Németországba, ami Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere. Györkös Péter szerint a partnerországi státusznak van egy társadalmi funkciója is, hiszen a magyar csarnokon körülbelül 400 ezer látogató fog áthaladni.

„Az elmúlt másfél évben a német média nagyobb részében néhányan nem feltétlenül hiteles Magyarország-képet próbáltak összetákolni, amivel természetesen sok módon lehet vitatkozni, de azt hiszem, hogy annál hatékonyabb eszköz nincs a kezünkben, mint hogy egy ilyen kiállításon bemutassuk a valóságot” – mondta a nagykövet.

Ami nem Tokaji, azt nehéz eladni

Mi is szeretnénk betörni a német piacra, de ami nem Tokaji, vagy nem pálinka, amiket ismernek a német vásárlók, azt nehezebb eladni, ezt már egy magyar borász mondta az Origónak. Ők sem először vannak kinn a Zöld héten, sőt, Fazekas Sándor például visszajáró vendégük. A borász szerint a németek bevásárolni jönnek az expóra, mert tudják, hogy itt jó minőségű termékek vannak.

Több ország standján is tarol a magyar kürtöskalács

Magdi néni, a kürtöskalácsos már 13 éve állandó résztvevője a Nemzetközi Zöld Hétnek. Az első három év ráfizetéses volt, azóta már nyereségesen tudnak részt venni a rendezvényen, mondta portálunknak Magdi néni. Nem olcsó a helypénz, azt bizony ki kell termelni, különben elég költséges tud lenni egy ilyen többnapos expó. Viszont a németek úgy fest, vevők a magyar kürtöskalácsára, mert amikor ott jártunk, volt sorban állás, pedig a cseh pavilonban is lehet kürtöskalácsot kapni. Ott Máté Péter készíti a kürtöst – egy olyan felsőben, aminek a hátuljára piros-fehér-zölddel van felírva, hogy kürtöskalács. Magdi néni elmesélte, hogy gyakorlatilag az elmúlt években ő tanította meg neki, hogyan is lehet jó kürtöskalácsot készíteni. Nincs harag, épp ellenkezőleg, nagyon jól megférnek egymás mellett.

A magyar csárda mindig tele van – a képre kattintva képgaléria nyílikFotó: Hirling Bálint - Origo

Viszik a magyarok jó hírét

„Azt szeretnénk ezzel az egész rendezvénnyel elérni, hogy az a 400 ezer ember, aki kilátogat a Nemzetközi Zöld Hétre, az elvigye Magyarország jó hírét a családjához, ismerőseihez, azzal az érzéssel, hogy jó ízű magyar ételeket kóstolhatott, és zamatos magyar italokat ihatott” – mondta az Origónak Daróczi László, az Agrármarketing Centrum ügyvezető igazgatója.

Daróczi László szerint is főleg a hagyományos termékeink érdeklik a németeket. Úgy véli, hogy a zenehallgatással a magyar pavilonba kilátogatók bepillanthatnak a magyar kultúrába is. Reméli, hogy a rendezvénynek köszönhetően több német turista is ellátogat majd Magyarországra.

A magyar asszonyok megvédik Kalocsát

Főleg tojásokra van most kereslet, mert jön a húsvét, mondta a kalocsai mintás standnál az egyik idős asszony. Egyikünk a tojást festi, egy asszony varr kézzel, egy géppel, és egy meg pingál” – vázolta a munkamegosztást.

Munkában a kalocsai asszonyokFotó: Hirling Bálint - Origo

Érdekes, de nem a kézimunkát, hanem leginkább a tojást vásárolják a németek.

Az öt asszony most először vesz részt az IGW-n. Az a célunk, hogy továbbvigyük Kalocsa hírnevét, mert eléggé elcsépelték mostanában” – mondta egyikük, aki szerint az elmúlt években „mindenféle bóvlit csináltak kalocsai néven”.

(Az Origo a rendezvényről az Agrármarketing Centrum közreműködésével tudósít.)

További cikkek a Nemzetközi Zöld Hétről: