Nem akármilyen találkozó jön

2017.01.26. 18:09

Nagy-Britannia és a brexit szempontjából is kulcsfontosságú lesz Theresa May brit miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök első nemzetközi találkozója Washingtonban. Az új elnök minél gyorsabb kétoldalú kereskedelmi megállapodást ígért az EU-ból távozó briteknek, de az „első Amerika" elv alapján nem olyan biztos, hogy London jól jöhet ki a tárgyalásokból.

A régi hagyományokon alapuló szoros angolszász együttműködés, de akár adórivalizálás és a pénzügyi központokért folytatott versenyfutás is kialakulhat az USA és az Egyesült Királyság között – ez dőlhet el Theresa May brit kormányfő és Donald Trump amerikai elnök első nemzetközi találkozóján holnap.

A brexit árnyékában az amerikai-brit kapcsolatok felértékelődtek mindkét fél, de különösen Nagy-Britannia számára. Az amerikai elnök eddigi megnyilatkozásai alapján

minél hamarabb tető alá szeretne hozni egy szoros gazdasági és kereskedelmi együttműködésről szóló kétoldalú szerződést Nagy-Britanniával. Nem is titkolt célja, hogy a britek és Európai Unió kapcsolatát így lazítsa fel, Nagy-Britanniát minél inkább leválassza az Uniótól, ezzel is gyengítve az EU-t.

Nem egyszerűek a kereskedelmi kiút keresések London számáraForrás: AFP/Mauricio Lima

Ugyanakor mivel egyre inkább úgy tűnik, hogy az EU és az USA közötti eddigi szabadkereskedelmi tárgyalások zsákutcába juthattak, London szerepe felértékelődhet az Egyesült Államok és az Unió közötti kereskedelemben.

Ezt a lehetőséget szeretné kihasználni most Theresa May, és nevető harmadikként profitálna a két nagyhatalom közötti viszony romlásából. Ezt a brit miniszterelnök úgy fogalmazta meg Davosban, hogy a brexit utáni új világrendben Nagy-Britannia vezető globális szerepet szeretne betölteni. Kérdés, ebben mennyire lesz partner Trump, aki viszont a londoni pénzügyi központok szerepének csökkenéséből profitálna.

Donald Trump amerikai elnökForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Kevin Dietsch

Másrészt Donald Trump eddig meghirdetett „első Amerika" elve könnyen keresztbe tehet a brit terveknek, és elemzők szerint Theresa May valójában jóval szűkebb mozgástérrel rendelkezhet a jövőben a szabadkereskedelem területén, mint arra korábban számított.

A brit álláspont szerint a brexit miatt óriási lehetőség előtt állnak, hogy „megújítsák a különleges kapcsolatokat ebben az új korszakban", és „új esélyük adódik arra, hogy „ismét vezető szerepet töltsenek be az USA-val együtt".

Elemzők szerint Trumpnak érdeke egy új, az eddiginél szorosabb kereskedelmi szerződés, amit még jóval a brexit előtt szeretne körvonalazni. Elemzők szerint a brit álláspontot ugyanakkor meghatározza, hogy a kereskedelmük legnagyobb hányadát az Unióval folytatják, ezért jóval inkább a két nagyhatalom közötti „híd" szerepére pályáznának.

Theresa May brit miniszterelnökForrás: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga

Ami a brit-amerikai megállapodás előtt álló nehézségeket illeti, elemzők az adócsökkentési versenyfutást emelik ki. Az OECD-n belül Nagy-Britanniában kell fizetni az egyik legalacsonyabb társasági adót, 12,5 százalékot ( Magyarországon a legkisebb a ráta január elsejétől, mindössze kilenc százalék), míg az USA-ban a legmagasabb kulcs 35 százalék. Ennek lefaragására tett több ígéretet is az új elnök, aki szeretné 15 százalékra leszorítani a társasági adót elsősorban azért, hogy a külföldre települt amerikai gyártóbázisokat haza tudja csalogatni.

Trump egyébként a külföldre mentett és az USA-ba hozott profitot mindössze tíz százalékkal adóztatná meg.

Egyelőre azonban a briteket még kötik az uniós szabályok, a kétoldalú brit-amerikai kereskedelmi megállapodás aláírására tehát csak a brexit után kerülhet sor,

de May tárgyalási pozícióját növelheti Brüsszelben, ha egy erős szövetséges tudhat maga mellett.

Ha azonban az USA-EU szabadkereskedelmi megállapodást mégis felélesztenék, akár új formában is, Nagy-Britannia szerepe ebben az esetben jelentősen csökkenne.

A kereskedelmi és befektetési partnerségi egyezményről (TTIP) 2013 óta folynak a tárgyalások, az uniós lakossági tiltakozások nyomán azonban a politikai támogatottsága csökkent és egyre több politikai vezető kezeli lefutott témaként. Orbán Viktor miniszterelnök egy hét eleji konferencián fogalmazott úgy, hogy a TTIP „hamvában holt" és inkább a kétoldalú kereskedelmi szerződéseké a jövő.