Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A régi hagyományokon alapuló szoros angolszász együttműködés, de akár adórivalizálás és a pénzügyi központokért folytatott versenyfutás is kialakulhat az USA és az Egyesült Királyság között – ez dőlhet el Theresa May brit kormányfő és Donald Trump amerikai elnök első nemzetközi találkozóján holnap.
A brexit árnyékában az amerikai-brit kapcsolatok felértékelődtek mindkét fél, de különösen Nagy-Britannia számára. Az amerikai elnök eddigi megnyilatkozásai alapján
minél hamarabb tető alá szeretne hozni egy szoros gazdasági és kereskedelmi együttműködésről szóló kétoldalú szerződést
Nagy-Britanniával. Nem is titkolt célja, hogy a britek és Európai Unió kapcsolatát így lazítsa fel, Nagy-Britanniát minél inkább leválassza az Uniótól, ezzel is gyengítve az EU-t.
Ugyanakor mivel egyre inkább úgy tűnik, hogy az EU és az USA közötti eddigi szabadkereskedelmi tárgyalások zsákutcába juthattak, London szerepe felértékelődhet az Egyesült Államok és az Unió közötti kereskedelemben.
Ezt a lehetőséget szeretné kihasználni most Theresa May, és nevető harmadikként profitálna a két nagyhatalom közötti viszony romlásából. Ezt a brit miniszterelnök úgy fogalmazta meg Davosban, hogy a brexit utáni új világrendben Nagy-Britannia vezető globális szerepet szeretne betölteni. Kérdés, ebben mennyire lesz partner Trump, aki viszont a londoni pénzügyi központok szerepének csökkenéséből profitálna.
Másrészt Donald Trump eddig meghirdetett „első Amerika" elve könnyen keresztbe tehet a brit terveknek, és elemzők szerint Theresa May valójában jóval szűkebb mozgástérrel rendelkezhet a jövőben a szabadkereskedelem területén, mint arra korábban számított.
A brit álláspont szerint a brexit miatt óriási lehetőség előtt állnak, hogy „megújítsák a különleges kapcsolatokat ebben az új korszakban", és „új esélyük adódik arra, hogy „ismét vezető szerepet töltsenek be az USA-val együtt".
Elemzők szerint Trumpnak érdeke egy új, az eddiginél szorosabb kereskedelmi szerződés, amit még jóval a brexit előtt szeretne körvonalazni.
Elemzők szerint a brit álláspontot ugyanakkor meghatározza, hogy a kereskedelmük legnagyobb hányadát az Unióval folytatják, ezért jóval inkább a két nagyhatalom közötti „híd" szerepére pályáznának.
Ami a brit-amerikai megállapodás előtt álló nehézségeket illeti, elemzők az adócsökkentési versenyfutást emelik ki.
Az OECD-n belül Nagy-Britanniában kell fizetni az egyik legalacsonyabb társasági adót, 12,5 százalékot ( Magyarországon a legkisebb a ráta január elsejétől, mindössze kilenc százalék), míg az USA-ban a legmagasabb kulcs 35 százalék.
Ennek lefaragására tett több ígéretet is az új elnök, aki szeretné 15 százalékra leszorítani a társasági adót elsősorban azért, hogy a külföldre települt amerikai gyártóbázisokat haza tudja csalogatni.
Trump egyébként a külföldre mentett és az USA-ba hozott profitot mindössze tíz százalékkal adóztatná meg.
Egyelőre azonban a briteket még kötik az uniós szabályok, a kétoldalú brit-amerikai kereskedelmi megállapodás aláírására tehát csak a brexit után kerülhet sor,
de May tárgyalási pozícióját növelheti Brüsszelben, ha egy erős szövetséges tudhat maga mellett.
Ha azonban az USA-EU szabadkereskedelmi megállapodást mégis felélesztenék, akár új formában is, Nagy-Britannia szerepe ebben az esetben jelentősen csökkenne.
A kereskedelmi és befektetési partnerségi egyezményről (TTIP) 2013 óta folynak a tárgyalások, az uniós lakossági tiltakozások nyomán azonban a politikai támogatottsága csökkent és egyre több politikai vezető kezeli lefutott témaként. Orbán Viktor miniszterelnök egy hét eleji konferencián fogalmazott úgy, hogy a TTIP „hamvában holt" és inkább a kétoldalú kereskedelmi szerződéseké a jövő.
