Annyit ér egy kínai focicsapat, mint a PSG vagy a Milan

2017.01.30. 06:29

Egy kínai cég óriási összeggel szállt be egy pekingi csapatba, amely így egyes becslések szerint már annyit ér, mint a Milan vagy a Dortmund. Hogy mennyire valósak ezek az irdatlan összegek, arról két sportközgazdászt kérdeztünk meg. Annyi biztos, hogy Kína nagy terveket szövöget a következő évtizedekre.

Egy ingatlanfejlesztéssel foglalkozó kínai cég, a Sinobo Land Co. megvásárolja a Beijing Guoan nevű pekingi futballklub 64 százalékos tulajdonrészét a szintén kínai Citic Ltd. konglomerátumtól, írja a Bloomberg. Önmagában nem az adásvétel az érdekes, hanem a pekingi klub értéke: a gazdasági portál becslésekre hivatkozva azt írja, hogy

a Beijing Guoan több mint 740 millió eurót (körülbelül 795 millió dollárt, 230 milliárd forintot) ér. Ezt a Bloombergnél arra alapozzák, hogy tavaly ekkora összegben tettek ajánlatot a klubra.

A pekingi klubot anyagilag a Milan és a PSG szintjére emeltékForrás: AFP/XINHUA/Xinhua News Agency/Wang Lili

Ez nagyobb összeg, mint a tavalyi Bajnokok Ligája-döntős Atlético Madrid piaci értéke, amelyet a KPMG 565 és 618 millió euró közé lőtt be. A szintén piaci értéket becslő Forbes listáján hasonló nagyságrendet a Dortmund, a Milan és a PSG képvisel, mindhárom klub valamivel a 800 millió eurós piaci érték alatt van.

Ugyanezen a listán egyébként a Real Madrid volt a legértékesebb klub 3,65 milliárd dolláros (körülbelül 3,41 milliárd euró, 1058 milliárd forint) piaci értékével 2016-ban. Egy másik cég, a Deloitte becslése szerint – amely bevételek alapján rangsorolja a klubokat – már nem a BL-címvédő spanyol együttes a leggazdagabb: az ő értékelésük szerint a Manchester United tizenegy év után letaszította a Realt a trónról.

Egyelőre nem veszik komolyan a kínai focit

Hiába a kínai foci körül keringő óriási összegek, eleddig sem a Forbes, sem pedig a Deloitte listáira nem fért fel egyetlen kínai csapat sem. Szabados Gábor sportközgazdász az Origónak azt mondta, hogy idővel fel fognak kerülni kínai klubok is ezekre a listákra.

A legutóbbi hat szezon bajnokának, a Guangzhou Evergrande csapatának szurkolóiForrás: AFP

Egyes becslések szerint a legutóbbi hat bajnoki címet megszerző Evergrande már most is majdnem 3 milliárd dollárt ér – legalábbis erre lehet következtetni a klub részvényárfolyamaiból. Ezzel szemben a Forbes tavaly augusztusban az Evergrande piaci értékét „csak” 282 millió dollárra becsülte.

A kínai bajnokságra ráadásul a nézők is kíváncsiak: a Bloomberg cikke szerint a kínai liga népszerűségben már megelőzte az olasz Serie A-t, legalábbis ami a nézőszámokat illeti – átlagosan 24 200 nézője van egy kínai bajnokinak, míg a közvetítésekből származó bevétel tavaly már meghaladta az 1 milliárd jüant (körülbelül 136 millió eurót, 42 milliárd forintot).

Ez utóbbi azért még messze van az európai klubfutball elitjétől: a közvetítéseken a legtöbb pénzt szerző Premier League például 5,136 milliárd fontért (körülbelül 1875 milliárd forintért) adta el a jogokat három évre. Tehát az angol és a kínai foci között a közvetítési jogokat nézve közel 15-szörös a különbség – az európaiak javára.

KAPCSOLÓDÓ CIKK

Ami innen soknak tűnik...

A 800 millió dolláros piaci értékre visszatérve Szabados Gábor azt mondta, hogy ez egy nagyon nagy összeg, de a kínai piacon ezek az értékek teljesen mások: „Bőven egymilliárd ember feletti piacról beszélünk, ami több mint az Egyesült Államok és Európa lakossága együttvéve.”

Miután Kínában ennyit adtak érte, Kínában ez a klub valószínűleg ennyit is ér.

A fő kérdés Dénes Ferenc sportközgazdász szerint az, hogy megérte-e. Ezt a kérdést pedig az érintett klub jövedelemtermelő képessége dönti el. Dénes Ferenc szerint rövid távon biztos, hogy nem térül meg a beruházás, a jövőben viszont lehet. A kínai futballban ugyanis megvan a potenciál, még azzal együtt is, hogy óriásiak a kockázatok.

Kalandorok a Távol-Keleten

Az elmúlt időszakban több világklasszis igazolt a Távol-Keletre, azon belül is Kínába: Carlos Tévezért 84 millió eurót (körülbelül 26 milliárd forint), a brazil Oscarért pedig 60 millió eurót (körülbelül 18 milliárd forint) fizettek. Ezenfelül a heti (!) bérük is elég magas:

  • az argentin támadó Sanghajban 660 ezer fontnak megfelelő összeget (körülbelül 776 ezer eurót, 240 millió forintot), míg 
  • a brazil középpályás – egy másik sanghaji csapatban – pedig 400 ezer fontot (470 ezer eurót, 146 millió forintot) keres hetente.

Tévez bére egyébként világrekord. Szintén a jó fizetés miatt szerződött Kínába Graziano Pellè, aki egy santungi csapatot erősít heti 290 ezer fontos fizetésért.

Nemcsak világklasszisok próbálnak szerencsét – és keresnek dollármilliókat – a Távol-Keleten, de ez a térség magyar futballistáknak is kedvelt célpontja lett: mint arról korábban az Origo beszámolt, Guzmics Richárd Kínába, Feczesin Róbert Dél-Koreába, míg Vadócz Krisztián Hongkongba szerződött.

KAPCSOLÓDÓ CIKK

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) jelentése szerint a kínai klubok 2016-ban 451,3 millió dollárt költöttek más bajnokságokból érkező játékosokra, majdnem háromszor többet, mint egy évvel korábban. Ez az összeg a Bloomberg cikke szerint már majdnem akkora, mint amennyit a spanyol La Liga (508,7 millió dollár) vagy az olasz Serie A (508,5 millió dollár) klubjai fizettek az importjátékosokért.

Világsztárok igazolásával is lehet piacot építeni, de ennek is megvannak a peremfeltételei, ugyanis ez magától nem megy, hangsúlyozta Dénes Ferenc. Épp a sztárok igazolása „csapta ki a biztosítékot” a kínai vezetésnél – a kínai klubok pénzköltésének korlátozása is felmerült.

Dénes Ferenc szerint az MLS-nek (az észak-amerikai labdarúgó-bajnokság) is több évtizedbe került, míg eljutottak oda, ahol most tartanak: az 1970-es években folyamatosan próbálkoztak sztárjátékosokkal népszerűsíteni a sportágat, még Pelé is megfordult az MLS-ben. A legutolsó ilyen világsztár talán David Beckham volt, aki hasonló céllal szerződött Észak-Amerikába – azóta nagyon tudatosan, inkább a helyi sztárokat építik.

Kína ráfeküdt a focira

Szabados Gábor kiemelte, hogy
Kína gazdaságilag kapitalista, politikailag kommunista rendszer, több szektorban pedig zárt piacról beszélhetünk, tehát külföldi cégeket nagyon nehezen engednek be. Azaz olyan helyzetben vannak a kínai nagyvállalatok, mintha monopóliumok lennének, méretükben pedig akkorák, mintha a világpiacon terjeszkednének.

Óriási pénzeket ölnek az utánpótlásba isForrás: AFP/Nicolas Asfouri

A fentiek miatt a kínai cégek gazdasági erőben gyakorlatilag felérnek azokhoz a nemzetközi cégekhez, márkákhoz, amelyeket mi is ismerünk. Ugyanakkor ezeket a kínai cégeket, márkákat már nem ismerjük, méghozzá azért, mert ők csak a kínai piacon vannak jelen, viszont az bőven elég nekik. Szabados Gábor hozzátette, hogy a kínai vezetés gyakorlatilag megmondja a cégeknek, hogy hol kell szponzorálni, hova kell befektetni. Jelenleg a labdarúgás az egyik kiemelt terület, az egész kínai futballnak ez adja a hátterét” – hangsúlyozta a sportközgazdász.

Mennyit ér egy kínai klub?

Futballszakmailag egy kínai klub nem olyan értékes, mint egy ismert európai tradicionális márka, de anyagi értelemben lehet olyan értékes a mögötte álló piac miatt, mondta Szabados Gábor. Ugyanakkor ennek a gazdasági erőnek nem tisztán piaci háttere van, ez sokkal inkább központilag irányított, emiatt a piaci érték egy európai befektető számára sokkal kérdésesebb.

Kínának nagy tervei vannak a labdarúgással: 2050-re szeretnének ott lenni a világ legjobbjai között. Mivel 2022-ben Katar rendezi a világbajnokságot, ezért Szabados Gábor szerint legközelebb 2034-ben rendezhet Ázsia vb-t. Ha kitart a kínai lendület, akkor szerinte 2034-ben Kína vb-t rendez, és ott lesz az első négyben is.

Csak a kínai vezetésen múlik?

„A kínai gazdaságban megvan az a potenciál, hogy ezt hosszú távon végigcsinálják” – mondta a sportközgazdász, aki szerint ha a politikai akarat megvan, akkor ez nem fog kidurranni”,viszont „ha változik a széljárás, akkor bármi lehet”. Hasonlóan látja Dénes Ferenc is: a gazdasági potenciál és az erőforrások adottak, viszont ha a kínai vezetés meggondolja magát, akkor a kínai futball fejlődése is leállhat.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK