Túlhajszolják magukat a japánok

Japanese Prime Minister Shinzo Abe walks past a national flag made of flowers at an altar upon his arrival for a memorial service for those who died in the battle of Okinawa during World War II at the Peace Memorial Park in Itoman, Japan's southern islands prefecture of Okinawa, on June 23, 2015. Japan on June 23 marked the 70th anniversary of the end of the Battle of Okinawa, the bloodiest episode in the Pacific War, which killed 200,000 people. AFP PHOTO / Toru YAMANAKA / AFP / TORU YAMANAKA

A túldolgoztatás miatti sok öngyilkosság után a japán kormány 100 órában maximálná a havi túlórák számát. A halálba dolgozást jelentő úgynevezett „karosi" ellen azért próbálnak fellépni, mert a túlhajszoltság miatti öngyilkosságok száma évente több ezerre tehető. Egy hónappal ezelőtt nagy sajtónyilvánosságot kapott a Dentsu hirdetési vállalat egyik gyakornokának öngyilkossága, miután kilenc hónapon át 105 óra pluszmunkára kényszerítették. Az eset után a vállalat ellen vizsgálat indult és a vezérigazgató lemondott.

Havi száz órában maximálná a japán kormány a munkaadók által kérhető túlórák számát, az indoklás szerint a japán munkavállalóknak

nem marad elég idejük a családalapításra, a szórakozásra és a fogyasztásra.

A valós ok azonban a túlhajszoltság miatti öngyilkosságok, az úgynevezett „karosik" számának növekedése, illetve a túlzott mennyiségű munka miatti betegségek kialakulása.

Abe Sindzo japán kormányfő Forrás: AFP/Toru Yamanaka

A Corriere della Sera információi szerint az új törvényjavaslat alapesetre 60 órában rögzítené a havi túlórák számát, ezt azonban fel lehet emelni száz órára különleges időszakokban, amikor például túl sok a vállalat megrendelése.
A kormány előterjesztése azt is rögzítené, hogy

legalább 11 órának el kell telnie aközött, hogy az alkalmazott a munkahelyéről hazamegy, illetve újra felveszi a munkát.

Jelenleg akár este 11-ig is az íróasztal mellett ülnek a dolgozók, majd másnap reggel 8-kor kezdenek, és ez heteken át bevett gyakorlat lehet. Az ellenzék szerint 80 órára kellene leszállítani a havi túlórák számát, ezt azonban az Abe Sindzo vezette kabinet nem meri vállalni, mert félnek, hogy a munkaadókat „sokkhatásként" érné.

Az olasz lap emlékeztet arra, hogy

1987-ben először próbálták meg törvényben korlátozni a munkaórák számát, ami a Japánban kialakult vállalati kultúra miatt gyakorlatilag lefagyasztotta a gazdasági növekedést.

A törvényjavaslat hátterében áll az is, hogy decemberben nagy sajtóvisszhangot kapott, hogy a Dentsu hirdetési vállalat egyik gyakornoka öngyilkosságot követett el, mert kilenc hónapon át havi 105 órás túlórázást kértek tőle.

Halála előtt levélben számolt be édesanyjának, hogy az utolsó hetekben már csak a vállalat pihenőszobájában volt ideje aludni naponta néhány órát.

A 24 éves Matsuri Takahasi tragédiáját követően december végén lemondott a vállalat vezetője, Tadasi Ishii, aki őszinte sajnálatát fejezte ki, mert nem sikerült megoldaniuk a vállalati gyakorlat átalakítását.

Japán legnagyobb hirdetési vállalata, a Dentsu elnöke tavaly december végén lemondott, miután egyik gyakornokuk öngyilkos lett a túlóráztatás miatt, és a vállalat ellen vizsgálatot rendeltek el Forrás: AFP/Str

A Dentsu korábban is rengeteg túlórára kényszerítette a dogozóit,

Takahasi öngyilkossága után pedig a számítógépéből eltüntették a túlzott munkára utaló e-maileket.

Később úgy próbáltak javítani megítélésükön, hogy

este tízkor elkezdték lekapcsolni a villanyt az irodákban, hogy a munkavállalókat hazamenetelre ösztönözzék.

A dolgozók túlterhelésén alapuló vállalati kultúra miatt kialakult „karosi" fogalmát törvénybe is foglalták Japánban: eszerint akit havi 160 túlórára köteleznek, vagy egymást követő hónapig száz túlórát kérnek tőle, és öngyilkosságot követ el vagy szívrohamban hal meg, azt egyértelműen a túldolgoztatás számlájára írják.

Hivatalosan évente 200 ilyen eset fordul elő, valójában azonban ennek a tízszerese lehet a valós szám.

Japánban jelenleg két évtizede nem látott mélységben, 3,1 százalékon áll a munkanélküliségi ráta, és rengeteg szakmában munkaerőhiány alakult ki.

A külföldi vendégmunkások száma 20 százalékkal emelkedett 2015 óta, többségük Kínából és Vietnamból érkezett, és főként az építőiparban dolgozik.