Összeférhetetlenség, fejetlenség jellemezte a négyes metró beruházást az OLAF, az unió csalás elleni hivatalának jelentése szerint. A Figyelő birtokába került dokumentum szerint a szabálytalan szerződések a beruházás 60 százalékát teszik ki – 452,6 milliárdból 272,8 milliárd forintot. Gyakorlatilag minden kifogásolható ügy Demszky Gábor főpolgármestersége idejére esett.

Sokszor elhangzott panasz volt a négyes metró építése alatt, hogy a projektnek nincs fővállalkozója, ezt az OLAF jelentése is kiemelte.

Ez nemcsak adminisztratív gond, hanem konkrétan törvénysértés. A BKV Zrt. felelt a beruházásért a DBR Metró Projektigazgatóságán keresztül, ám nem rendelkezett a megvalósításhoz, a munkák összehangolásához szükséges megfelelő szakértelemmel, ezért a költségek egyszerűen elszálltak. Emellett az is szabálytalan volt, hogy 2006 és 2012 között az Eurometro Kft. látta el a projektmenedzsmenti és a műszaki mérnöki ellenőrző feladatokat is, ami összeférhetetlen.

A két feladatkört nem végezhette volna ugyanaz a cég.

A Rákóczi téri állomásra érkezik egy Alstom szerelvény a 4-es metró vonalánForrás: MTI/Máthé Zoltán

Ráadásul az Eurometro alvállalkozói feladatokat is elláthatott, így az az abszurd helyzet is előállt, hogy a társaság egyszerre volt jelen mindkét oldalon: egyszerre volt szállító, meg ellenőr is. Az Eurometro helyett 2013-tól a műszaki ellenőri feladatokat a BKK Közút Zrt. végezte el, ami szintén szabálytalan és összeférhetetlen, de nem annyira durva, mint a korábbi felállás – az OLAF ennek megfelelően ezt lényegében aprópénznek megfelelő bírsággal sújtotta, 116 millió forintos büntetést rótt ki. 

Ez volt az egyetlen olyan, szabálytalannak talált szerződés, amelyet 2010 után írtak alá, az összes többit korábban, Demszky Gábor főpolgármestersége alatt.

A jelentés összesen 60 szerződéssel kapcsolatban tárt fel szabálytalanságokat, ebből 59 Demszky idejére esett. A kár 96 százaléka öt, nagyobb szerződéshez kapcsolódik. Ezek az áramellátással és vonatvezérléssel megbízott Siemens, a járműveket szállító Alstom, az alagutakat fúró BAMCO, az állomások belső építészetéért felelős Swietelsky és a Baross téri állomás szerkezetépítésére kiírt tenderek. A többi állomás építésével kapcsolatban azért nem derült ki semmi, mert ezekre a főváros végül nem is kért támogatást – annyira zűrös és gyanús volt a szerződésállomány, hogy eleve nem merték kiküldeni a dokumentációt Brüsszelbe.

Beszállás a 4-es metró egyik szerelvényébeForrás: MTI/Marjai János

A nagy szerződésekben

talált szabálytalanság összesen 62,6 milliárd forint visszafizetését jelentheti. A teljes, problémás szerződésállománynak változó arányát kéri vissza a hivatal, van ahol száz százalékot, de van ahol csak ötöt. Ez a szabálytalanság típusától és az okozott kár mértékétől függ.

A legnagyobb értékű szerződés, ahol a hivatal pénzt kér vissza, a Siemens kontraktusa: a jelentés szerint a cég bennfentes információkkal rendelkezett, ráadásul a tendert úgy írták ki, hogy gyanúsan kemény feltételeknek kellett megfelelni. Miközben a fejlesztendő pálya hét kilométer hosszú, a referenciák közé 20 kilométeres szakaszon elvégzett munkát kellett csatolni. A szerződés értéke 31,7 milliárd forint volt, ebből támogatott 21,6, és ennek száz százalékát kéri vissza az OLAF.

Az Alstom a metrókocsikat szállította, a támogatás 22,9 milliárd forint volt. A gyanú szerint az Alstom már a kiírás előtt tudta a feltételeket, bennfentes információkkal rendelkezett. Az OLAF-nak az sem tetszett, hogy

Medgyessy Péter az AssistConsult nevében lobbitevékenységet folytatott az Alstom érdekében, miközben Medgyessy még utazó nagyköveti tisztséget töltött be – ez az OLAF szerint összeférhetetlen. A hivatal szerint itt is vissza kellene fizetni a teljes támogatási összeget.

Jóval kisebb szerződésösszeg kapcsolódott a fúráshoz: a BAMCO konzorcium meglehetős késéssel fúrta meg az alagutakat, ám az OLAF szerint ennél jóval nagyobb gond, hogy a tenderen szabálytalanul zárták ki a legolcsóbb ajánlatot tevő céget. Így a teljes támogatási összeget, 8 milliárd forintot kell visszafizetni.

Problematikus a Swietelsky-szerződésekben talált szabálytalanság is. Itt az OLAF nem vette figyelembe, hogy vesztegetési vádak bukkantak fel az ügyben – Hagyó Miklós, Demszky Gábor egykori szocialista helyettese vallott erről – ám volt más szabálytalanság is. Így itt támogatott összeg mindössze 25 százalékát kéri az OLAF, vagyis 7,6 milliárd forintot.

Az egyetlen állomásépítés, ami bekerült a támogatási körbe, a Baross téri volt. Itt az állomás szerkezetépítésénél talált gondokat az OLAF, mégpedig a közbeszerzés lefolytatásánál. Ezért is 25 százalékos pénzvisszafizetést kért, ez 2,5 milliárd forint - írja a Figyelő.