Elkészült a brexit forgatókönyve

2017.02.02. 17:04

Közzétette a brexit-tárgyalások tervezett stratégiáját részletező "Fehér könyvet" a brit kormány, amelynek egyik leglényegesebb eleme, hogy az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnése után nem kívánja fenntartani tagságát az EU egységes belső piacán sem, vagyis újra kell tárgyalni a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok munkavállalást érintő jogait. Nagy-Britanniában körülbelül százezer magyar munkavállaló él a brit statisztikai hivatal becslése szerint.

Közzétették a brexit úgynevezett "Fehér Könyvét", amely a brit kormány stratégiáját tartalmazza a kilépésről. Eszerint a brit tagság megőrzése az egységes belső piacon azért nem lehetséges, mert ez sarkalatos uniós szabályok, köztük a szabad munkaerőmozgás további érvényesítésének kötelmével járna.

Theresa May korábban ezt úgy fogalmazta meg, hogy ha az Egyesült Királyság tartaná magát az EU-piaci tagság fenntartásához szükséges feltételekhez, az olyan lenne, "mintha ki sem lépett volna az Európai Unióból".

A brit kormány által közzétett stratégiai célkitűzések között külön pontként szerepel az a törekvés, hogy az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgárok, illetve az uniós országokban letelepedett britek további tartózkodási jogosultságait a kilépési tárgyalások lehető legkorábbi szakaszában rögzíteni kell.

A "Fehér Könyvben" szereplő grafikus kimutatás szerint az Egyesült Királyságban élő külföldi uniós polgárok csoportján belül messze a legnépesebb a több mint 900 ezres lengyel közösség.

A brit statisztikai hivatal becslései alapján készített kimutatás szerint a magyarok száma megközelíti a 100 ezret.
A "Fehér könyv" szerint azonban a brit kormány által elérni kívánt szabadkereskedelmi megállapodás "átemelne néhány elemet" az egységes piaci hozzáférés jelenlegi szabályrendszeréből "bizonyos területeken", mivel "nem lenne értelme a nulláról kezdeni" a szabadkereskedelmi kapcsolatok kiépítését, amikor az Egyesült Királyság és az EU-ban maradó országok "oly sok éven át" érvényesítették ugyanazokat a szabályokat.

A "Fehér könyvben" idézett adatok szerint az Egyesült Királyság 2015-ben 230 milliárd font (84 ezer milliárd forint) értékben exportált árukat és szolgáltatásokat az EU-piacokra, az uniós társállamokból érkező import értéke 291 milliárd font (106 ezer milliárd forint) volt.

Theresa May brit kormányfőForrás: AFP/Daniel Leal-Olivas

Theresa May januári beszédében ugyanezekkel az adatokkal - és alig burkoltan kereskedelmi megtorló intézkedéseket kilátásba helyezve - igyekezett alátámasztani azt az érvelését, hogy az Uniónak nem érdeke a britek "megbüntetése".

A brit kormányfő kijelentette: tudja, hogy az EU-ban vannak olyan hangok, amelyek "büntető jellegű megállapodást" szorgalmaznak, abból a célból, hogy más országoknak "elmenjen a kedve" a kilépéstől. Az Unió azonban ezzel saját magát is büntetné, mivel az uniós exportőrök ebben az esetben új vámkorlátokkal találnák szembe magukat, amikor "a világ egyik legnagyobb gazdaságának" szeretnék eladni termékeiket, és ez veszélybe sodorná a brit piacon évente értékesített, több mint 290 milliárd font értékű exportjukat.

Veszélybe kerülnének emellett az uniós vállalatok által a brit gazdaságban eszközölt több mint 500 milliárd font (182 ezer milliárd forint) értékű befektetések is, és az EU-vállalatok elveszítenék hozzáférésüket a londoni City pénzügyi szolgáltatási központjához - mondta a brit miniszterelnök.

Forrás: AFP/Justin Tallis

A "Fehér könyv" szerint a brit kormány már a hivatalos kilépési tárgyalások kezdete előtt szeretett volna megállapodásra jutni az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-polgárok és az unióban élő britek jogainak további garantálásáról, de ez nem bizonyult lehetségesnek.