Könnyen ellenőrizhetővé lehetne tenni az Airbnb-t

Apartment key with Airbnb keychain private accommodation nights apartments rental apartment lodging TOURISM COMPANY SQUARE FORMAT
A keychain with the logo of the online platform and community marketplace for private accommodations, Airbnb, hangs on a key in the door of a vacation apartment in Berlin, Germany, 18 April 2016. Photo: JENS KALAENE/dpa
Vágólapra másolva!
Nem lenne bonyolult ellenőrizhetővé tenni az Airbnb-n keresztül hirdető szállásadókat, ám az viszont egy szakértő szerint meglehetősen problémás volna, ha a tulajdonosokat akár a társasház, akár a jogszabályok akadályoznák abban, hogy így adják ki a lakásukat.
Vágólapra másolva!

A NAV által nyilvánosságra hozott adatok szerint

4500 Airbnb-szállásadó működik Magyarországon, és összesen hatmilliárd forintot kaptak a turistáktól.

Bár az Origo megkérdezte, de az adóhatóság egyelőre nem reagált arra, hogy a 4500 szállásadó közül hányan adóztak. Ennek nem is nagyon lehet utánajárni, mert a hozzáférhető adatok csak a cégeket tartják nyilván, a magánszemélyeket és az egyéni vállalkozókat nem.

A Magyar Apartmankiadók Egyesületének

becslése szerint a szállásadók 70 százaléka adózik.

Ez lehet a minimális átalányadó, ami évi 38 400 forint szobánként, ám ez csak akkor alkalmazható, ha egyetlen lakás kiadásáról van szó - mondta Schumicky Balázs, az egyesület elnöke. Több ingatlan esetében vagy egyéni vállalkozóként, vagy cégként (esetleg adószámos magánszemélyként) kell adózni, ami tíz százalék adót vagy katát, esetleg járulékokat jelent, plusz az idegenforgalmi adót.

Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Jens Kalaene

Az Opten adatai szerint 2015-ben 928 cég szerzett összesen 8,9 milliárd forint bevételt egyéb szállásadás címén – közülük azonban biztos nincs fenn mindenki az Airbnb-n. Az összes, szállásadással foglalkozó cég – ebben a szállodák is benne vannak – száma sem éri el a 4500-at, teljes bevételük pedig 315 milliárd forint. A szállodáké a legtöbb bevétel, 285 milliárd forint. Az Airbnb generálta forgalom – becslések szerint – meghaladja a 11 százalékot, míg a bevétel ennél biztosan jóval alacsonyabb. Hogy mennyi, azt azonban nem tudni.

928 cég vallott be jövedelmet egyéb szállásadás címén

Akkor lehetne rendet tenni ezen a téren, ha egyszerűen körül lehetne határolni, milyen szállásadók vannak fenn a portálon. Ezt úgy lehetne megoldani – mondta Schumicky –, hogy

csak az kerülhet fel az Airbnb-re, akinek van regisztrációs száma. Ezt az önkormányzatnál kell kérni, így nyilvántartást lehet vezetni a szállásokról.

Ez nem túl nagy tehertétel az ír vállalat számára, jóval egyszerűbb, mint az a megoldás, hogy majd a portál fizeti be az iparűzési adót. Van példa arra, hogy ilyen adminisztratív kötelezettséget vállal az Airbnb annak érdekében, hogy a piacon maradhasson, tehát ez reális elvárás lenne.

Akadozik a fizetés

Lapunk egyik olvasója jelezte, hogy januárban még nem fizetett az Airbnb a magyarországi lakáskiadóknak. Elmondása szerint a cég nem válaszol, az ügyfélszolgálat elérhetetlen. Valóban akadozik a fizetés, és nem is ez az első eset. Tavaly októberben is volt hasonló, akkor nagyjából tíznapos csúszással érkeztek meg a díjak a lakáskiadók számlájára. Akkor a cég technikai hibára hivatkozott. A legnagyobb gond talán nem is ez, hanem a meglehetősen rossz kommunikáció. A társaság nem adott ki hivatalos közleményt, és nem nyújtott általános tájékoztatást a késedelemről, így a szállásadók egyre idegesebben várták az utalásokat. Mivel a cégnek nincs magyarországi ügyfélszolgálata, ezért a nemzetközi hálózatot kell keresni, itt azonban elvileg valamennyi érintett nyelven elérhető ügyintéző. Hasonló esetben először érdemes e-mailt küldeni, és így érdeklődni, hogy miért maradt el az utalás.

A Magyar Közös Képviselők Egyesülete és a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége azt javasolta, hogy csak a társasház beleegyezésével lehessen rövid távra lakást kiadni, és akkor is csak legfeljebb évi 120 napra. Ez ugyanakkor Schumicky szerint aggályos.

A társasházi közgyűlés jóváhagyásához kötni, hogy a tulajdonos mit kezd a lakásával, nagyon komoly korlátozás.

Ez pedig hatással lehet a lakások értékére is, hiszen rendkívüli kockázatot rejt, hogy a társasház leszavazhatja a tulajdonos elképzelését. A 120 napos korlátozás pedig azt jelentené, hogy nem lenne értelme csinálni. Ennyi idő alatt ugyanis nem térül meg a befektetés, nem hoz annyit, hogy megérné a vesződséget.

Regisztráció és világos házirend kell

A megoldás a már említett regisztráció mellett az lehetne, ha a társasházakban világos házirendet alakítanának ki, és ezt kifüggesztve érvényesíteni is lehetne. Ide tartozik a közös helyiségek tisztán tartására, a hangoskodás tiltására vonatkozó előírás. Ha ezek világosak és egyértelműek, a vendégek is könnyebben tudnak alkalmazkodni. Ez persze csak akkor válna be, ha a társasházban csak egy-egy Airbnb-lakás lenne.

Illusztráció Forrás: AFP

Rossz tapasztalatuk van azoknak, akik olyan belvárosi társasházban élnek, ahol a 20 lakásból 16 vagy üzlet, vagy rövid távra kiadott ingatlan. Néhány lakó arról szokott panaszkodni, hogy az itt megszálló turisták sokszor nem visszafogottak, nem viselkednek normálisan, és nem tartanak be semmiféle szabályt.

Ráadásul a társasházat érintő döntésekbe sem tudnak érdemben beleszólni, mert a többségi szavazat azoké, akik a lakásokat kiadják.

A környéken több olyan ház is van, ahol minden lakást turistáknak adnak ki, aztán vagy kiírják, hogy apartmanház, vagy nem.

Kérdés, mit lehet ilyen helyzetben tenni, hiszen nem életszerű darabra korlátozni a rövid távra kiadható lakások számát – mert vannak 100 és négylakásos társasházak is, ráadásul nem minden vendég problémás. Annyi lehetőség van, hogy a házirendet be nem tartó turistákat bármikor azonnal ki lehet rakni. Persze aztán a tulajdonos ezt vagy megteszi, vagy nem.

Az efféle ingatlanok besorolása különösen érdekes. Mivel ebben nem élnek, ahogy hivatalosan mondják, életvitelszerűen, nem is működhetnek úgy, mint egy klasszikus társasház. Szálláshelyként kell működnie, a szükséges engedélyek birtokában, ami azonban jóval összetettebb, mint lakóingatlant kiadni. Arra is van példa, hogy

az ilyen házak lakásaiban annak ellenére folyik lényegében szállodáztatás, hogy hivatalosan szimpla lakóingatlanként vannak nyilvántartva.

Ezeket a túlkapásokat Schumicky szerint le kell nyesni, és a tisztán üzleti célból felújított és megvásárolt társasházakat ennek megfelelően, nem lakásként kell üzemeltetni.