Lakás, kocsi, bankbetét: felmérték a háztartások vagyonát

gazdagréti lakótelep
Budapest, 2009. május 4. A lakótelep egy részlete. Negyedszázada annak, hogy elkészültek az első lakások a Gazdagréti lakótelepen. Az 5772 lakás, amelyekben 25 ezer ember él, paneles technológiával készült 1983 és 1989 között, Jurcsik Károly tervei alapján. Az épületek a tájba illeszkednek, a terepviszonyokhoz alkalmazkodnak, és a változatosság érzetét kelti az is, hogy nem mindegyik egyforma: a legmagasabb tizenegy, a legalacsonyabb hétszintes. A Gazdagréti lakótelepnek - a Budaörsi út, Gazdagréti út, Szurdok utca, Nagyszebeni út, Rétköz utca által határolt, mintegy kilencven hektáros területnek - van temploma, iskolája, óvodája, könyvtára is. Egykor ezen a vidéken szőlőt termesztettek, s valószínűleg a bőséges termésnek köszönhetően nevezték a helyet - német nevén - Reiche Reidnek, gazdagrétnek. MTI Fotó: Mohai Balázs
Vágólapra másolva!
Átlagosan 15,6 millió forint a magyarországi háztartások vagyona. Ennek jelentős részét a lakás vagy ház értéke teszi ki, de átlagosan minden háztartásra jut 1,4 millió forint tartozás is. Jelentősek a regionális eltérések, egy fővárosinak csaknem háromszor akkora a vagyona, mint egy Észak-Magyarországon élőnek.
Vágólapra másolva!

Egy magyarországi háztartás vagyona átlagosan 15,6 millió forint, a 17 millió forintos bruttó vagyont ugyanis 1,4 millió forintos tartozás csökkenti – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Miből élünk című tanulmányából. A 2014. októberi adatfelvétel szerint az összeg régiónként nagy különbségeket mutat, Budapesten 27,9 millió forint egy háztartás átlagos nettó vagyona, míg az Észak-Alföldön csupán 10,4 millió forint ez az összeg.

Az ingatlan a legnagyobb érték

A vagyon legnagyobb részét az úgynevezett reáleszközök teszik ki: ide tartoznak az ingatlanok, a járművek, az értéktárgyak és a vállalkozások. A magyar háztartások több mint 90 százaléka rendelkezett ezek közül legalább eggyel, legalább egy ingatlanja pedig a háztartások 86,6 százalékának volt.

Ezeknek a reáleszközöknek az értéke átlagosan 15,6 millió forint háztartásonként (csak azokra kiszámolva, amelyek rendelkeztek valamilyennel). Ebből a szempontból is nagyok voltak a területi eltérések, mivel a vagyon zömét az ingatlanok adják. Az Észak-Alföldön 10,2 millió, a Közép-Dunántúlon 16, Közép-Magyarországon pedig 22,2 millió forint volt a reáleszközök értéke.

Az ingatlan jelenti a háztartások vagyonának túlnyomó részét Forrás: MTI/Mohai Balázs

A háztartások csaknem egynegyede, 23 százaléka a lakóhelyén kívül más ingatlannal is rendelkezett. Nagy részüknek (81,6 százalék) egy, 11,8 százaléknak kettő,

3,1 százalékuknak három vagy több további ingatlanja volt.

Saját tulajdonú járművel a háztartások több mint fele, 50,9 százaléka rendelkezett (a céges járművek nem számítottak). Autója 49,5 százaléknak volt, 6,2 százalékuk azon kívül egyéb járművet is birtokolt, az egyéb járművek háromnegyede motorkerékpárt jelentett. A háztartások csaknem 80 százalékának egy autója volt, 17,2 százaléknak kettő, 2,9 százaléknak pedig három vagy még több kocsi volt a birtokában. Az autók átlagosan 1,1 millió forintot értek.

2014 októberében a háztartások 12 százaléka rendelkezett vállalkozással, ezek átlagos értéke 13,8 millió forint volt. Jelentősebb értékű vagyontárgyat a háztartások 4,5 százaléka birtokolt, az átlagos érték 1,8 millió forintot tett ki.

Négyszázezer forint a bankszámlán

A háztartások csaknem 83 százaléka rendelkezett valamilyen pénzügyi eszközzel – folyószámlával, megtakarítással – a felmérés idején. Ezek értéke háztartásonként átlagosan 2,9 millió forint volt.

Folyószámlával a háztartások 81 százaléka rendelkezett, amelyen átlagosan 398 ezer forintot tartottak. 53 százaléknak volt legalább egyféle befektetése, amelynek értéke 2,5 millió forint volt.

A legelterjedtebb befektetési forma továbbra is a bankbetét volt.

A magyarországi háztartások csaknem 37 százalékának volt valamilyen adóssága, ennek átlagos összege 3,9 millió forint az érintettek körében, az összes magyar háztartásra vetítve pedig átlagosan 1,4 millió forint. A háztartások adósságrátája 22,8 százalékos volt, vagyis száz forint vagyonra 22,8 forint adósság jutott.

Magánszemélyektől is kérünk kölcsön

A leggyakoribb tartozás a lakásra, házra felvett jelzáloghitel volt, a hitellel rendelkező háztartásoknak csaknem 19 százalékának volt ilyen kölcsöne. A családok 12 százalékának volt egyéb hitel- vagy kölcsöntartozása, és csaknem ugyanekkora arányban folyószámlahitele.

Az adóssággal rendelkező háztartások tizede tartozott a háztartáson kívül élő magánszemélynek.

Ezeket a magánkölcsönöket a válaszolók legnagyobb része (17 százaléka) a megélhetési költségek finanszírozására, jelentős hányada (12 százaléka) pedig egyéb adósság rendezésére használta.

A háztartások teljes adósságállománya 5896 milliárd forint volt 2014 októberében. Érték szerint ennek több mint kétharmadát a lakóhelyre felvett jelzáloghitel tette ki, 12 százalék volt az egyéb lakóingatlanra felvett jelzálogkölcsön részesedése. A magánszemélytől kapott kölcsönök az összes tartozás 8,2 százalékát tették ki, ami az érintett háztartásokra számolva átlagosan 1,2 millió forintot jelentett.

A felmérés szerint a háztartások túlnyomó többségénél az éves bevételek nem haladták meg a kiadásokat. A családok 61,4 százaléka nagyjából annyit költött, mint amennyi jövedelme volt, 25,5 százalék pedig kevesebbet. Ám országos átlagban

13,1 százaléknál a kiadások meghaladták a bevételeket.

Ebből a szempontból Észak-Magyarországon a legrosszabb a helyzet, ott a háztartások 17,5 százaléka nem tudta egyensúlyban tartani a családi költségvetést.