Újabb bankmentésre kényszerítették Cipraszt

2017.03.02. 10:52

Egyetlen lakásból sem lesz kilakoltatás, ezt ígérte a 2015-ös választások előtt Alekszisz Ciprasz görög kormányfő, a szavát azonban nem tudta betartani. A görög bankoknál a bedőlt hitelek aránya mára elérte az 50 százalékot, és a jelzálog-hitellel terhelt ingatlanokat sorra árverezik el. A görögök első mentőcsomagja főként a külföldi bankok megmentéséről szólt, a harmadik mentőcsomag pedig a görög bankrendszer megerősítését is feltételként szabta.

Hiába ígérte, nem tudta betartani szavát Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök a kilakoltatási tilalommal kapcsolatban, és most az árverezések ellen fellépő mozgalmakkal találja magát szemben. Az aktivisták a 2015-ben még kormányfő-jelöltként tett ígéretét skandálják, miszerint "egyetlen lakásból sem lakoltatják ki az ott élőket jelzálog-hitel tartozás miatt".

A görög bankok helyzete azonban a gazdasági helyzet romlásával egyenes arányban súlyosbodott, a bedőlt hitelek arány ma már elérte az 50 százalékot, összértékük 108 milliárd euróra rúg.
Ciprasz kutyaszorítóba került: a tőkekimentést megakadályozandó ugyanis mindenképp stabilizálni kell a görög bankok helyzetét.

Ellenkező esetben ugyanazzal a betétkivonással találhatja magát szemben, ami 2010-2012 között már óriási károkat okozott a gazdaságnak.

Alexisz Ciprasz görög kormányfőForrás: AFP/SOOC/Nikos Libertas

Sőt, a görögök még emlékeznek a százezer euró feletti ciprusi betétek 2013-as befagyasztására is, amire a bankrendszer megingása miatt volt szükség, de ez a bankok iránti bizalmat alaposan megtépázta.

Ciprasz a korábbi ígéretét úgy módosította, hogy a kilakoltatási tilalom azokra az első lakásokra vonatkozik, melyek értéke nem éri el a 120 ezer eurót (37 millió forintot).

Ezzel a problémás jelzálog-hitellel terhelt lakások körülbelül 60 százalékát sikerülne megvédeni az elárverezéstől.
Emlékezetes, hogy a Sziriza 2015 elején egy kifejezetten megszorítás-ellenes programmal nyert parlamenti választásokat, gazdaságélénkítő elképzeléseit azonban végül nem tudta megvalósítani elsősorban az Európai Unió és az Európai Központi Bank ellenállása miatt.

Rendőrök az utcán, miután demonstrálók Molotov-koktélokat dobáltak AthénbanForrás: MTI/Balogh Zoltán

Az Unió a mentőcsomag fejében kért megszorításokat, melyeket a görög lakosság 2015 nyarán népszavazás keretében utasított el 61 százalékos arányban, ennek ellenére a kormánynak teljesítenie kellett az EU programját az államcsőd elkerülése érdekében. Eredetileg a Sziriza szociáldemokrata politikát akart folytatni, ezzel a programmal sikerült kimozdítania a hatalomból a több évtizede uralkodó bal- és jobboldali korrupt politikai elitet.

Választási programja szerint az új kormány kész volt az oligarchák által foglyul ejtett demokrácia megtisztítására, annak a "nagykorrupciónak" a megszüntetésére, amely a 2009 előtti adóssághegyet okozta. A terveket azonban sorra levetette a napirendről az Unió, annak ellenére, hogy

a Nemzetközi Valutaalap már korábban elismerte, hogy adósságpirálba viszi a görög gazdaságot a EU által előírt program.

Ezért nem is támogatták a harmadik mentőcsomagot, egyúttal a mai napig adósság-elengedést szorgalmaznak, enélkül nem is látják értelmét az újabb nemzetközi hiteleknek, mert azok csak további eladósodáshoz vezetnek.

A Sziriza választási programja megvalósítható lett volna, erről írt elemzést Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-Magyarországi Egyetem tanára. A kilakoltatásokkal kapcsolatban pedig a Politico lap készített nemrég bővebb összefoglalót.