Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Hiába ígérte, nem tudta betartani szavát Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök a kilakoltatási tilalommal kapcsolatban, és most az árverezések ellen fellépő mozgalmakkal találja magát szemben. Az aktivisták a 2015-ben még kormányfő-jelöltként tett ígéretét skandálják, miszerint "egyetlen lakásból sem lakoltatják ki az ott élőket jelzálog-hitel tartozás miatt".
A görög bankok helyzete azonban a gazdasági helyzet romlásával egyenes arányban súlyosbodott,
a bedőlt hitelek arány ma már elérte az 50 százalékot, összértékük 108 milliárd euróra rúg.
Ciprasz kutyaszorítóba került: a tőkekimentést megakadályozandó ugyanis mindenképp stabilizálni kell a görög bankok helyzetét.
Ellenkező esetben ugyanazzal a betétkivonással találhatja magát szemben, ami 2010-2012 között már óriási károkat okozott a gazdaságnak.
Sőt, a görögök még emlékeznek a százezer euró feletti ciprusi betétek 2013-as befagyasztására is, amire a bankrendszer megingása miatt volt szükség, de ez a bankok iránti bizalmat alaposan megtépázta.
Ciprasz a korábbi ígéretét úgy módosította, hogy
a kilakoltatási tilalom azokra az első lakásokra vonatkozik, melyek értéke nem éri el a 120 ezer eurót (37 millió forintot).
Ezzel a problémás jelzálog-hitellel terhelt lakások körülbelül 60 százalékát sikerülne megvédeni az elárverezéstől.
Emlékezetes, hogy a Sziriza 2015 elején egy kifejezetten megszorítás-ellenes programmal nyert parlamenti választásokat, gazdaságélénkítő elképzeléseit azonban végül nem tudta megvalósítani elsősorban az Európai Unió és az Európai Központi Bank ellenállása miatt.
Az Unió a mentőcsomag fejében kért
megszorításokat, melyeket a görög lakosság 2015 nyarán népszavazás keretében utasított el 61 százalékos arányban, ennek ellenére a kormánynak teljesítenie kellett az EU programját az államcsőd elkerülése érdekében.
Eredetileg a Sziriza szociáldemokrata politikát akart folytatni, ezzel a programmal sikerült kimozdítania a hatalomból a több évtizede uralkodó bal- és jobboldali korrupt politikai elitet.
Választási programja szerint az új kormány kész volt az oligarchák által foglyul ejtett demokrácia megtisztítására, annak a "nagykorrupciónak" a megszüntetésére, amely a 2009 előtti adóssághegyet okozta. A terveket azonban sorra levetette a napirendről az Unió, annak ellenére, hogy
a Nemzetközi Valutaalap már korábban elismerte, hogy adósságpirálba viszi a görög gazdaságot a EU által előírt program.
Ezért nem is támogatták a harmadik mentőcsomagot, egyúttal a mai napig adósság-elengedést szorgalmaznak, enélkül nem is látják értelmét az újabb nemzetközi hiteleknek, mert azok csak további eladósodáshoz vezetnek.
A Sziriza választási programja megvalósítható lett volna, erről írt elemzést Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-Magyarországi Egyetem tanára. A kilakoltatásokkal kapcsolatban pedig a Politico lap készített nemrég bővebb összefoglalót.
