Ön dönt: megél vagy túlél

Utazás Család Élménydús programok nyugdíjasoknak
Illusztráció
Vágólapra másolva!
Gyermekként álmélkodva néztem az osztrák nyugdíjasokat, akik kabrióban autózva járták a világot, fittek voltak, utazgattak, élvezték az életet. Aztán eszembe jutott saját nagyanyám, akinek minden pénze a gyógyszerekre, és a rezsire ment el, és örülhetett, ha az unokáknak jutott ajándékra való. S vajon mi, milyen öregkort szeretnénk magunknak? Mi döntjük el, nézzük miért.
Vágólapra másolva!

Jelenleg hazánkban az átlagnyugdíj a nettó átlagkereset 64 százaléka, a legfrissebb, 2017-es adatok szerint mintegy 117 ezer forint, a demográfiai változások következtében ez az arány 40 év múlva akár felére is csökkenhet. Nem véletlenül: amíg napjainkban minden negyedik, addig 2050-re már várhatóan minden második aktív korú keresőre (15-64 év) jut majd egy 65 évnél idősebb ember.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságáról már évek óta írnak a lapok, számos fórumon hallani róla.

Egy friss felmérés szerint azonban a magyarok csaknem 60 százalékának nincs félre tett pénze,

a legtöbben ezt anyagi okokkal magyarázzák: egyszerűen nincsen pénzük félretenni.
Dr. Farkas András nyugdíjszakértő ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy minél korábban kezdjük el a takarékoskodást, annál kisebb havi összeggel érhet el biztonságot jelentő megtakarítást időskorára.

A szakértők becslése szerint az állami nyugdíj mellett,

korosztálytól függően minimum 20-40 millió forintot kellene összespórolnunk, hogy ne csak túlélés legyen a nyugdíjas lét,

és a megszokott életszínvonalunk tudjunk élni. Ez nagyjából azt jelenti, hogy a mai harmincasoknak havi 10-20 ezer forint körüli összegre, az 50 felettieknek viszont havi 40 ezer forint megtakarításra lenne szüksége a gondtalan nyugdíjas évekhez.

Dr. Farkas András szerint nem pusztán az alacsony jövedelmek miatt nem tesznek félre az emberek. "A legtöbb emberben munkálkodik az az egyszerű pszichológiai jelenség, mely szerint minél messzebb van valami tőlünk, annál kisebbnek találjuk a jelentőségét, s sajnos akkor jövünk rá, hogy kellett volna róla gondoskodni, amikor már nem tudunk változtatni a helyzeten." – fogalmaz.

A szakértő szerint

az 1967 után születetteknek még van idejük, hogy elkezdjenek takarékoskodni.


A megtakarítások hiányát a szakértő nem pusztán anyagi okokkal, inkább a tájékozatlansággal magyarázza: egy friss közvélménykutatás felhívja rá a figyelmet, hogy a megkérdezett magyarok 40-45 százaléka nem is tud arról, hogy milyen lehetőségei vannak, illetve azt sem, hogy a nyugdíj célú pénzügyi megtakarításokra állami támogatás jár.

Az emberek nagy része tudatában van, hogy spórolnia kell a nyugdíjas éveire Forrás: Thinkstock

Dr. Farkas András szerint, ha valaki pénzügyi megtakarításban gondolkodik, jelenleg három lehetőség közül választhat. Az úgynevezett Nyugdíj Előtakarékossági Számlát (NYESZ) bankokban lehet kötni. Azoknak ajánlatos ezt a formát választani, akik rövidebb távon, azaz 15-20 év távlatában szeretnének megtakarítani, hiszen s a legmagasabb nettó hozamot is a nyugdíj előtakarékossági számlával érhetjük el, mivel a költségei messze a legalacsonyabbak az összes megtakarítási forma közül.

Az Önkéntes Nyugdíjpénztárt az ezeket a konstrukciókat kínáló pénztáraknál lehet igényelni. Ez a pénzügyi nyugdíj-előtakarékossági forma mintegy egymillió ügyféllel talán egyik legnépszerűbb. Dr. Farkas András szerint azért is megéri ezt a formát választani, mert alkalmazottként számos cégnél cafetéria keretein belül is igénybe vehető. Önkéntes nyugdíjpénztár esetében a teljes befizetésünk, hozamokkal együtt, 20 év után lesz teljesen adómentesen kivehető.

A harmadik pénzügyi megtakarítási forma

az úgynevezett Nyugdíjbiztosítás, amelyet biztosító társaságoknál lehet kötni.

A nyugdíjszakértő szerint ez elsősorban egyéni vállalkozók számára jelenthet jó megoldást. Ez egy rugalmasabb megtakarítási forma, hiszen akár nyugdíjba vonulás előtt is adómentesen felvehető a befizetésünk, ugyanakkor magasak lehetnek a megtakarítás költségei.

Ami mindhárom megtakarítás esetében igaz, az éves befizetésünket az állam a következő évben kiegészíti 20 százalékos szja- jóváírással, a

melyet akár az összegyűjtött tőke kiegészítésére is fordíthatunk.

S mégis ki takarít meg?

Aki ma nyugdíj előtakarékossági termékekbe (NYESZ, nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár) fekteti pénzét, jellemzően 45 év körüli. Azok, akik mégis gondolnak az öregkorukra, jellemzően nem azok, akik hitelből fedezik a lakhatásukat, nyaralásukat, hanem, akik már rendelkeznek más típusú megtakarítással.

Idén januárban az egyik biztosító társaság által végzett kutatás szerint egyre népszerűbbek a nyugdíjbiztosítások, 10-ről 14 százalékra nőtt a konstrukcióban gondolkodók aránya, főleg a magasabb jövedelműek és végzettségűek esetében.

A kutatásból kiderül: csökken azok aránya, akik egyáltalán nem kezdtek el takarékoskodni.

Ezt támasztja alá a a Magyar Nemzeti Bank (MNB) februárban kiadott jelentése, mely szerint az önkéntes nyugdíjpénztárakba is valamivel több befizetés érkezett: az önkéntes nyugdíjpénztári vagyon 2016-ban 101,5 milliárd forinttal - 8,7 százalékkal - emelkedett, és elérte az 1263,9 milliárd forintot. Az önkéntes nyugdíjpénztárak tavaly átlagosan 6,31 százalékos, infláció feletti, azaz reálhozamot értek el, az együttes vagyonuk éves összevetésben 9 százalékkal 1166 milliárd forintra nőtt.

Kitolódó élettartam

Mintegy 90 esztendővel ezelőtt a születéskor várható élettartam Magyarországon nem érte el az 50 évet, s 100 nőre mintegy 800 gyermek jutott. Ma a várható élettartam jóval meghaladja a 70 évet, ugyanakkor a születendő gyermekek száma drámaian csökkent: 100 termékeny korú magyar nőnek 140 gyermeke van. Ez azt jelenti, hogy a sokkal hosszabb ideig élő szülők eltartásának terhe sokkal kevesebb gyermek között oszlik meg. A 2015-ös Ageing Report szerint 2060-ra az idősek száma kétszerese lesz a gyermekek számának, vagyis 200 időskorú jut majd 100 gyermekkorúra. A riport kitér arra, hogy Magyarországon 2013-ban 100 foglalkoztatott 43 inaktív időst tartott el. Az előrejelzések szerint az eltartottsági ráta értéke 2060-ra elérheti a 72 százalékot, vagyis akkor 100 foglalkoztatottnak már 72 idős nyugdíjas nyugellátásának fedezetét kell megteremtenie. Na és persze gondoskodnia kell saját magáról.

Mindemellett van egy olyan réteg, amely az őrületes mennyiségű készpénzállományban megtakarított kis vagyonát a bankok helyett ingatlanba fekteti, ezzel biztosítva öregkori ellátását. A befektetők ezt is egy úgynevezett "lábként" említik, mint minden alacsony likviditású befektetési lehetőséget (nemesfém, műtárgy), ahogy fogalmaznak a pénzügyi öngondoskodás mellett, aki teheti, éljen ezekkel a lehetőségekkel.