Tízből egy magyar egyáltalán nem számít állami nyugdíjra

nyugdíjas
59150198 - female pensioner reading book at home
Vágólapra másolva!
Százezer forint mínusz: ekkora lesz a különbség az utolsó havi fizetés és az első állami nyugdíj között a magyarok várakozása szerint. A Groupama Biztosító megbízásából készült országos reprezentatív kutatás annak járt utána, milyen félelmek övezik a nyugdíjrendszert, és számszerűen milyen nagyságú időskori juttatásra számítanak a nyugdíj előtt álló magyarok.
Vágólapra másolva!

A magyarok 71 százaléka már tudja, hogy nem lesz elég a nyugdíja a megélhetéshez sem, kétharmada egyenesen igazságtalannak érzi, milyen kevés összegre számíthat az állami rendszerből ahhoz képest, amennyit be fog fizetni élete során. Emiatt is van, hogy egyre kevesebben, a magyarok mindössze negyede (27%) várja a nyugdíjas éveket. Ezen belül az 50-es éveikben járók fele (48%), a 29 év alattiak pedig mindössze 15 százaléka gondol jó érzéssel előre erre az időszakra – derült ki abból a kutatásból, melyet a Groupama Biztosító készített az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft.-vel.

A kutatás eredményeinek feldolgozásában részt vevő szociológus szerint további oka is van az anyagiak mellett, hogy a 39 év alattiak nem várják ezt az időszakot, mert számukra nem olyan vonzó az a jelenlegi állapot, amit ma „nyugdíjasságnak" nevezünk.

A passzivitás, a kiszolgáltatottság és ezzel összefüggésben a társadalmi megbecsülés hiánya, amit ők hozzá társítanak.

Ez a korosztály az előttük álló évtizedek során minden bizonnyal ki fogja találni magának a saját „nyugdíjas imidzsét", amiben a jelenleginél nagyobb szerepe lesz az anyagi függetlenségnek, biztonságnak, az aktív, élményekben is gazdag időskori életnek.

Az álom: 200 ezer forint körüli fizetés, és ugyanekkora nyugdíj

A kutatásban megkérdezték az embereket, mekkora összegre számítanak utolsó havi jövedelemként, milyen mértékű kezdőnyugdíjjal lennének elégedettek, és végül mekkora nyugdíjra számítanak reálisan az államtól. A válaszok alapján átlagosan 218.900 forintos utolsó havi jövedelemmel kalkulálnak, amelyből csak minimálisan adnának lejjebb a munkaerőpiacról való távozáskor:

az ideális nyugdíj a magyarok szerint 198.600 forint lenne.

„Csakhogy a magyarok 11 százaléka – elsősorban a fiatal generáció – már egyáltalán nem is számít állami nyugdíjra, és csupán 6% azoknak az idealistáknak az aránya, akik szerint a vágyott 200 ezer vagy e fölötti nyugdíjat tud majd biztosítani az állam" – ismertette a kutatás eredményeit Halasi Melinda, a Groupama Biztosító Értékesítés Támogatási Főosztályának vezetője.

A fiatalok szerint jövedelmük 40%-át kapják majd nyugdíjként

A válaszok alapján nyugdíjasként átlagosan 118.400 forint fog hiányozni az utolsó jövedelmükből. Az, hogy a fiatalabb korosztályok pesszimistábbak, nem meglepő.

Sokan olvasgatnának Forrás: 123RF

Míg az 50 év felettiek jövedelmük 57 százalékára számítanak nyugdíjként, a 30 év alattiak úgy gondolják, hogy időskori megélhetésükhöz az államtól csupán utolsó jövedelmük 40 százalékát kapják majd. Ezek a számok összhangban vannak azokkal az előrejelzésekkel, melyek szerint a demográfiai folyamatok következményeként a jelenlegi állami nyugdíjak 20-30 éven belül akár harmadára csökkenhetnek.

Bakancslista helyett realitáslista

A magyarok többsége alapvetően klasszikus nyugdíjasként látja magát; pihenéssel, utazással, olvasással és főzéssel töltené idejét családja és barátai körében, a terveik közül azonban nem mindegyiket tartják megvalósíthatónak. Azt 80%-ban reálisnak tartják, hogy több időt töltenek el családjuk körében, és ugyanígy megvalósíthatónak tartják, hogy tévézzenek (87%), vagy olvassanak (83%). Ugyanakkor

már csak 46 százalékban tartják valószínűnek, hogy utazni is tudnak majd idős korunkban, és mindössze 56 százalék tartja reálisnak a színházba járást,

vagy, hogy fürdőbe is eljutnak nyugdíjasként (55%). A nagy valószínűséggel megvalósítható tervek között, azaz a „realitáslistán" tehát többnyire olyan programok szerepelnek, amelyek alapvetően nem kell, hogy pénzbe kerüljenek.

Valamivel bátrabban terveznek a fiatalabbak: náluk nagyobb hangsúlyt kapnak az újdonságok, mint például új hobbi, vagy új sportág kipróbálása. Ez megerősíti a Groupama Biztosító korábbi kutatásainak eredményeit, melyből egyértelművé vált, hogy a mai fiatalok idős korukban is aktívabb életre vágynak.