Fordulat: káros a nyitott iroda

England,London,Southwark,More London Piazza,7 More London Building

Első pillanatban a nyitott irodák menőnek tűnnek, hiszen a hatalmas pezsgésben pörög a kommunikáció, gördülékeny az együttműködés és az innováció, minden monitor előtt fejhallgatós figurák ülnek. Egy másik pillanatban azonban a nyitott iroda a leghangosabb, legbosszantóbb, legzavaróbb és legkevésbé hatékony környezet, ami csak létezhet.

Mi van akkor, ha a nyitott iroda csak egy elhibázott ötlet? Mi van akkor, ha a nyitott iroda okozza a munkavállalóknak a legnagyobb problémát, ráadásul a legnagyobb teljesítményű munkavállalókét? Mi van, ha a nyitott iroda okozza a valódi problémákat, és visszaveti, csökkenti a termékek, szolgáltatások minőségét?

A kérdéseket azt követően tette fel a Hackernoon.com szerkesztője, hogy honlapján kutatást végzett az alkalmazottak körében a témában. A válaszokból kiderült, hogy a vezetők és a legjobban teljesítő alkalmazottak egészen másképp optimalizálták az ügyeiket, teljesen másképp látják a világot.

A legjobb teljesítményű munkavállalók 58 százalékának több privát helyre volna szüksége a problémáik megoldására, 54 százalékuk pedig túl zavarónak mondta az irodai könyezetét.

A kutatásban 700 fő vett részt, egyebek mellett a szoftver, az IT, a hardver, a pénzügyi szolgáltatások, marketing, agrárium és gyáripar képviseletében.

A legjobban teljeítő munkavállalók érdekeitől függetlenül is a vezetők kockázatot vállalnak azzal, hogy közös környezetet építenek ki. Azzal számolnak, hogy az innováció esetenként a véletlenszerű interakción múlik. Ezzel szemben többnyire ez hosszú ideig tartó, kitartó csapatmunka eredménye.

Nyitott irodákban a vezetők közösségi együttműködésben reménykednek, a különböző területek szürreális ütközését várják. Abban reménykednek, hogy a következő fantasztikus ötlet a vállalat univerzumában uralkodó random káoszból fog kipattanni. Miközben a munkavállalók szeretnének csak tíz méterrel távolabb lenni az ordító kollégáktól, ha tetőfokára hág a hangulat.

A legtöbb romantikus elképzeléssel szemben a legjobb munkavállalók munkájához az állandóság kell leginkább. Egy átlagos napon a legjobb munkavállalók komoly feladatokkal küzdenek. Ez azt jelenti, hogy hosszú órákon át a megoldásra próbálnak koncentrálni.

Egész nap a munkájukkal foglalkoznának, miközben folyamatosan követik a többiek vagy a főnökség társalgásait.

Pedig a legjobb munkavállalóknak inkább csendre és nyugodt környezetre lenne szükségük.

Hű, de dizájnos Forrás: Photononstop/Eurasia Press

A munkavállalók 58 százalékának több privát helyre van szüksége a saját dolgai intézésére, és 54 százalékuk túl zavarónak tartja környezetét. Márpedig a zavaró környezet megöli a termelékenységet.

A zavaró környezet veti vissza leginkább a legnagyobb teljesítményű munkavállalók produktivitását.

Ha egy alkalmazottnak 25 perc kell, hogy a munkáját megszakító ügy után visszatérjen a feladataihoz, és csak napi négy efféle üggyel számolunk, akkor mindennap 100 percet veszít el.

Azok az alkalmazottak, akiknek van érzéke a kereskedelemhez, szeretik a zavaró és közösségi környezetet. Lehet sportról beszélgetni, viccelődni másokkal, politizálni, mások ruházatát kritizálni. Ezzel ellentétben azok, akik életüket a kutatásaiknak szentelik, gyűlölik a zavart, egyszerűen nem tudnak így dolgozni. Ők otthon is órákat kénytelenek a munkájukkal foglalkozni, vagy jóval tovább benn maradnak, mert akkor csend van.

Taposómalom Forrás: Photononstop/Eurasia Press

A zavaró környezet többrétű: vannak természetes zajok – emberek jönnek-mennek, ajtók csapódnak, csomagot hoznak, fecserészés, nevetés – van, hogy valaki kizökkent a munkából – valaki kérdez valamit, valaki visszacsatolást kér, vészhelyzet van, valaki talál valami vicceset, amit meg kell mutatnia, a vezetők kérnek valamit.

A zajongás lefagyasztja agyunk koncentrációs képességét, mint amikor a túlterhelt számítógépnek túl sok a feladat

– írja a szerző, Andrew Lucker. A memória telítődik mindenfajta dologgal, amivel épp abban a pillanatban foglalkozunk. A kutya körbeszagol, a kollégád túl hangosan hallgatja a zenét, jön egy meeting és mindenfajta más, amivel foglalkozni kell. Túl sok szimultán zaj blokkolja a teremtő gondolat áramlását.

A jövő irodája a tevékenységalapú iroda Forrás: AFP/Robyn Beck

Ha ez állandósul, a folyamatos zaj meggátolja a teljesítményt, és frusztrációhoz vezet. Ha a zajongás elviselhetetlen, az emberek egyszerűen más munkahely után fognak nézni, ha a vállalati kultúra nem érti meg, hogy a munkavállalót ez gátolja a képességeinek kihasználásában. A kutatásban Locker azt látta, hogy

az emberek 65 százaléka azért hagyta ott az állását, mert nem tudott megfelelő körülmények között dolgozni.

Az irodák manapság egyszerűen túl nyitottak. Túl sok a vizuális és egyéb inger. Több szeparálás kell, falakkal körülvett helyek, vizuális elszigetelés, saját szobák és leginkább kevesebb zaj. Több helyre van szükség, ahol a legjobbak elmélyedhetnek a munkájukban. Ha figyelmen kívül hagyja a vállalat a kéréseket, a nyugodt és csendes hely biztosításában, akkor az alkalmazottak máshová mennek dolgozni, és ez sokkal többe fog kerülni, mint egy válaszfal beépítése.