Miközben egy mosógép megvásárlásánál döntő tényező annak energetikai besorolása, addig egy átlagember élete legnagyobb beruházása esetében, vagyis
egy ingatlan megvásárlása során szinte teljesen háttérbe szorul
– vélekedik Balla Ákos, a Balla Ingatlan ügyvezetője a magyarok ingatlanvásárlási szokásaival kapcsolatban.
Szerinte legjobban mindezt az mutatja, hogy a sok évvel ezelőtt bevezetett energetikai tanúsítványt továbbra is csak
egy kötelező, letudni való adminisztrációs elemnek tekintik.
Ez egy szükséges kellék az adásvételnél, azonban a vevői döntésben vagy a vételár kialakításában nem játszik szerepet. És ezzel kapcsolatban még változó szemlélet
vagy bármiféle pozitív irányba mutató jel sem látható.
Az emberek szívesen belevágnak egy-egy korszerűsítésbe, például
nagy sikere volt a panelprogramnak.
Az egyedi fűtésmérés is sokaknak tetszett, hiszen ennek köszönhetően sokan spórolhattak jelentős összeget.
Balla Ákos szerint a korszerűsítésen átesett panellakások ára az elmúlt két-három év ingatlanpiaci fellendülése során
akár 50-60 százalékkal is emelkedhetett Budapesten.
Ugyanakkor az is igaz, hogy azon panellakások értéke is jelentős mértékben nőtt, amelyek nem kerültek be a panelprogramba.
A kettő között az árkülönbség mindössze 10 százalékra tehető,
ami a szakértő szerint indokolatlanul kismértékű.
A családi házak kategóriájában komolyabb tudatosság figyelhető meg a vevők részéről. Ez azonban még mindig alacsony szintű, hiszen gyakran kimerül abban, hogy a vevő tájékoztatást kér a korábbi évek fűtésköltségéről.
Az elmúlt évek egyik legnagyobb vesztesei azok a többgenerációs családi házak voltak, amelyekkel a budapesti külvárosokban és agglomerációs településeken találkozhatunk.
Itt jelentős értékcsökkenés következett be a gyenge energiahatékonyság miatt.
Az 50–100 éves téglaépítésű lakásoknál komoly szigetelési problémákról beszélhetünk, és a homlokzat állapota is nagyon sok esetben kritikus.